Az Aranyember a magyar Senki szigetén 1962-ben

Újabb filmen megörökített szigetre leltem. A Linda-sorozat Kacsa-szigete után következzék egy klasszikus. 1962-ben forgatták Jókai Mór Aranyemberét, immár harmadszorra. Ezúttal végül teljesült két - a mai filmektől általánosan elvárt - kritérium, az alkotás már színes és hangos is volt egyben. Az évszám igencsak fontos, hiszen ebben az időben még létezett Ada Kaleh szigete a Vaskapu-szorosban. Ésszerű lett volna a filmet itt forgatni, hiszen sokan gondolják, hogy ez a földdarab ihlette magát a rejtélyes Senki-szigetét. A vízparti jelenetek forgatására mégsem ott került sor, hanem egy azóta már eltűnőfélben lévő másik szigeten, ugyancsak vadregényes tájon. 

Mielőtt elárulnám melyik szigeten mosta el a Duna Latinovits Zoltán, Pécsi Ildikó, Komlós Juci valamint Gobbi Hilda nyomait, érdemes végigböngészni mennyi szigettel hozták már kapcsolatba az "Aranyembert". Már csak azért is, mert már egyik sem található a mai Magyarország területén.

1. Első helyen áll Osztrovo szigete (Temes-sziget magyarul), ugyanis ennek egyik mellékágában keletkezett a sehová sem tartozó Senki-sziget. Az egykori Temes vármegye legdélebbi részén található terület regénybe emelése kiválóan bizonyítja, hogy Jókai Mór otthonosan mozgott a Duna és a földtudományok kérdésében. Ez volt az Al-Dunához legközelebb eső olyan terület, ahová az általa megálmodott idillt úgy elhelyezhette, hogy az minden földrajzi, etnikai, eldugottsági és paradicsomi szempontnak maradéktalanul megfeleljen.
2. Második helyen áll a sokak által első helyre tett Ada Kaleh szigete. Ez a véráztatta föld semmiképpen sem nevezhető paradicsominak, elég ha csak a rajta állt hatalmas erődre és a számtalan ostromra gondolunk. És mellesleg lakatlan sem volt. Egyetlen érv hozható fel mellette: a sokáig vitatott, de ennek ellenére szerződésekben mindig rögzített státusza. Egy átlagember szemében azonban kétségtelenül a Duna egyik legromantikusabb helyszíne, nem véletlen, hogy sokan a Senki szigetét vélik fölfedezni benne.
3. Véleményem szerint a sokkal inkább valóságos komáromi Erzsébet-sziget jelenthette Jókai számára a regény hátterét. Ezen az alighogy felparcellázott, akkor még ártéren fekvő kert-szigeten az író maga is vásárolt telket és épített házat, melyen együtt élt egy darabig feleségével, Laborfalvi Rózával. A komáromi Duna-szakasz amúgy is kiemelten fontos helyszín a regényben. Ugyanúgy, mint az író életének rengeteg más valóságos helyszíne és motívuma.

Végül negyedik helyen említeném meg az 1962-es Aranyember forgatásának helyszínét, a Nagymarostól folyásirányban lefelé található első balparti szigetet. Talán sokan ráismernek a légifotóról.

Ez pedig nem más, mint a Sólyom-sziget, régebbi nevén a Bergmann-sziget. Egészen véletlenül éppen van nálam egy légifotó az adott területről, pontosan az adott évből (a kép dátuma: 1962. május 8. forrás: Hadtörténeti Múzeum). A mellékelt videón könnyen felismerhető az al-dunai mészkősziklákat utánozni kívánó vulkanikus visegrádi Vár-hegy, a távolban a Börzsöny Kismarosig nyúló tömbje. A rendező részéről valóban kiváló választás volt: Budapesttől alig egy órás utazással elérhető és tényleg visszaad valamit az Al-Duna hangulatából. Földrajzi szempontból talán nem is választhatott volna jobban. Annak ellenére, hogy a Sólyom-szigetet már 1962-ben is csak nagy jóindulattal lehetett szigetnek nevezni. Az 1962. évi forgatás mindez ellenére egy idilli állapotot örökített meg, ugyanis másfél évtizeddel később itt már víkendházak és nyaralók épültek az ártéri erdővel övezett legelőkön. A filmben látott táj azóta teljesen átalakult, a mellékág feliszapolódott, a mederben újabb szigetek és zátonyok nőttek föl. De ez majd egy másik bejegyzés témája lesz. 

Ez a nagymarosi sziget tehát a negyedik, mely Jókai Aranyemberéhez köthető, és az egyetlen ami a mai országhatáron belül maradt. A film egyben szép emléket állít az egykori Sólyom-szigetnek.