2011. november 23., szerda

"Piros mint a kármin" - Utolsó pillantás a Kacsa-szigetre

 
Akár rejtvényfeladvány is lehetne ez az epizód a Linda című TV-sorozatból, melyet a blog egyik olvasója ajánlott a figyelmembe. A Linda II. évadjának 6. részét, a  Piros mint a kármint 1986-ban forgatták egy dunai szigeten. Az operatőr fejében valószínűleg meg sem fordult, hogy a szigetnek szinte utolsó pillanatait kapta lencsevégre a repülőgépről. A háttérben, messze felsejlik a Nyerges-hegy, a Vörös-kő és a Dunáig lenyúló Nagy Malom-hegy. Így talán már nem is nehéz kitalálni hol is találjuk a filmben Mostoha-szigetnek elnevezett idilli festőtábort.


 
A felvételen Bodrogi Gyulát és Pécsi Ildikót még egy valódi szigeten látjuk nyaralni, valamikor a nyolcvanas évek közepén. A déli zátony a nyári kisvizes időszakban sem kapcsolódik össze a parttal, rajta nyoma sincsen a később felnövő ártéri bokorfüzeseknek. Ez az egészséges, csak csónakkal (komppal) megközelíthető sziget azóta alaposan megváltozott. Valószínűleg már a színészek egyike sem ismerné fel, ha újra partra szállna itt (vagy csak nemes egyszerűséggel besétálna a Szentendrei-szigetről). 2005-ben így látta egy felette elrepülő hivatásos légifényképész.

A Kacsa-sziget Pócsmegyertől délre, 2005-ben

Alapos utánajárást igényelt, míg kiderítettem, hogy ennek a földdarabnak bizony nincsen neve. Annak ellenére nincsen hivatalos neve, hogy már az első katonai felmérés térképein is jelölik, a XVIII. század végén. A későbbiekben is ott találjuk minden térképen, hol zátonyként, hol szigetként jelölve. Név azonban sehol. Talán érdemes lenne konzultálni a Földrajzinév-bizottsággal, mielőtt túl késő lesz, és a sziget még azelőtt eltűnik, hogy hivatalos nevet kapott volna. Az egyszerűség kedvéért itt a helyiek által használt Kacsa-sziget elnevezést fogom használni.

A Kacsa-zátony elhelyezkedése 1929-ben
 
A vízisport térképen szépen kirajzolódó mederviszonyok alapján megállapítható, hogy a Kacsa-sziget a Pócsmegyer és Leányfalu településektől délre, a két Malom-hegy alatti medertágulatban jött létre. Tipikusnak mondható az alámosott, mélyebb vizű homorú- és a szemközti lassabb vizű domború partszakasz. A szentendrei-szigeti oldalon kialakuló sekélyebb mellékágban zajlott le az utóbbi húsz-huszonöt év drasztikus feltöltődése. Szinte már szabályszerűen először a mellékág ki és betorkollásásnál épülő zátonyon telepedett meg a növényzet. A friss víztől elzárt holtág aztán a partok felől kezdett lassan feltöltődni. A folyamatot gyorsította a Kacsa-sziget északi csücskén felépült ivóvízkút, melynek parti csatlakozása mellékág elzáró gátként tovább gyorsította a feliszapolódást. Ezért a Kacsa-sziget már csak nagyobb vízállások esetén viselkedik valódi szigetként. A forgatás óta komoly ártéri erdő nőtt a Dunától elhódított területen. Éppen ezért örültem meg nagyon ennek a filmfelvételnek, mely akaratlanul  a Kacsa-sziget utolsó természetes állapotát örökítette meg.

8 megjegyzés:

Zöldfülű írta...

Nem csak kimondottan ehhez a cikkhez, hanem az egész bloghoz gratulálok! Gyakran benézek ide, és élvezettel olvasgatom az itt található irásokat. Elképesztő mennyiségű tudás és információ kezd itt lassacskán felhalmozódni! Azt hiszem minden Duna kedvelő nevében irhatom, hogy köszönöm!

Névtelen írta...

Ha ehhez a szigethez nem fűződik kiemelt közérdek, csak akkor dönt a lecsökkent létszámú földrajzinév-bizottság. A blog egyébként nagyon jó!

Gandalf írta...

Én úgy emlékszem, még a kilencvenes évek elején is sziget volt még, de lehet, hogy rosszul emlékszem. :0) Először félszigetté vált, utána a másik vége is "hozzáért" a Szentendrei szigethez.

stoneface írta...

Nagyon jó ez a blog, egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet.
És nagyon jó olvasni gyerek- és felnőttebb korom kedvenc helyeiről a Dunakanyarban. Pl a szüleink és ismerőseink hol Szúnyog szigetnek, hol Kacsa szigetnek hívták ezt a helyet, de akkor most bizonyosságot szereztünk :)

A Papszigethez adalék: kb 1 km-rel feljebb, az általunk Derecskei-forgónak ismert helyen a Sztelin-patak hordaléka egy kvázi sarkantyút képzett, ami szépen lassan azt eredményezte, hogy alatta a kirakódó hordalék szépen leért a Papsziget északi csücskéig, majd lassan elzárta azt.

Gratulálok és visszatérő vendég leszek!

Gábor

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Köszönöm az információt! A patakok dunai hordalékkúpjairól amúgy 1826-ban is megemlékeztek már, mint a hajózást gátló tényezőket!

Névtelen írta...

Én kenuzom és 2002/2003-ban még gond nélkül beevezteünk az akkor már fentről elzárt ágba és a vízműnél átemeltünk. Nem ért le sehol a lapát. Ehhez kellett az akkori, a mainál jóval magasabb Duna vízállás is. Ugyanígy kiválóan járható volt kb 2006-ig a Luppa sziget melletti "holtág". Olyan széles volt, hogy egy íven meg tudtunk fordulni és többször tartottunk benne rövidtávú edzéseket. Ma már csak egy szűk kb 2m széles sáv járható benne.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

A Luppa-sziget mellett a Tündér-sziget mellékága iszapolódott fel ilyen nagy mértékben, szerencsére a Luppa mindkét ága "csónakázható" teljes szélességében az egész évben. A Kacsa-sziget feliszapolódásához pedig köszönöm az információt, az a terület kissé kiesik innen Gödről, nemrég jártam ott először! :)

Tamás Bertalan írta...

Ez a rész az I. évad 6. rész, nem a II.!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...