Gyimesi Sándor fényképei
|
Kerékpáros gyerekek Vácott, az Országház újrahasznosított kerítése mellett. |
Vácott komoly gondban van az, aki szeretné a váci Tragor Ignác Múzeum 1965. évi árvízi képeit időben elhelyezni. Egy átlagos árvíz ugyanis jön, némi homokzsákpakolás után tetőzik, majd egy, legfeljebb két héten belül szépen levonul és el lehet pakolni az árvízi védekezés eszközeit. A régi idők árvizeiről készült képeket pedig a napi vízállásadatokkal összevetve könnyedén, szinte napra pontosan el lehet helyezni egy képzeletbeli idővonalon. 1965 ez több szempontból is problémás. Először is, a Duna vízállása Vácott március 18-a körül kezdett meredeken emelkedni (1. ábra), majd augusztusig összesen hét egymást követő árhullám vonult le, mintha sohasem akarna véget érni. Az árvízi védekezés több mint 120 napon át tartott, ez volt ugyanis Magyarország legtartósabb árvize mind a mai napig (lásd 2. ábra). Kisebbfajta csoda volt, hogy a tartósság és a rekordközeli vízállás ellenére nem történt töltésszakadás. Ennek ellenére Váccal szemközt, a Szentendrei-sziget öt települése alaposan megszenvedte az árvizet.
|
Váci vízállások 1965. március és augusztus között |
|
Hány napon át haladott meg egy adott vízállást a Duna? Tartóssági görbe Vácott 1965-ben. |
A legválságosabb időszakot a június 8–11. között lehullott 120 milliméternyi csapadék okozta, de amikor ez levonult érkezett a Vág áradása június 14–16-án. A gyakori felhőszakadások miatt kiáradó Dráva pedig Mohácsnál változtatta tóvá a visszaduzzasztott Dunát.
Vácott az 1965-ös árvíz körülbelül 80 centiméterrel maradt el a 2013-as rekord árvíz szintjétől és 40 centiméterrel az 1876. évi szinttől, melyről írtunk nemrég a blogon. A Tragor Ignác Múzeum képei alapján nem lehet megállapítani, mekkora vízállásnál készültek, (ahogy azt sem, hogy egy napon-e) de valószínűleg nyári képekről lehet szó, azaz a magasabb vízállásokat láthatjuk rajtuk. Ekkoriban még kissé másképp nézett ki a váci Duna partja, mint manapság. Víz alá került a parti sétány, a Duna vize visszaduzzasztotta a Gombás-patakot, fenyegetve a kettes úton zajló közlekedést. A váci domborzat ismeretében a Burgundia városrész szenvedhette meg leginkább az árvizet, hasonlóan a korábbi árvizekhez.
|
Még nyílt Duna-meder látható a Szent Kereszt ferences templom alatt. |
|
Víz alá került az Ady Endre sétány a Remete étterem alatt. |
|
Az elárasztott Liszt Ferenc sétány a Hegyes torony tövében |
|
Rögtönzött védvonal a szentek árnyékában. |
|
Vác alsóvárosi részeit rendszeresen a Gombás-patak felől öntötték el a Duna árvizei |
|
A visszaduzzasztott Gombás-patak |
|
Rögtönzött rőzsefonatos védmű az alsóvárosi derítőtelepnél, a Liget végénél |
Ha esetleg olvasóinkban emlékeket ébresztettek a képek, kérjük írják meg a történetüket, mielőtt feledésbe merülnek!
Ábrák forrása: Benkovits Ferenc-Jalsovszky Jenő: Az 1965. évi árvíz a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén, Hidrológiai tájékoztató, 1966. június.
Köszönet a képekért és a segítségért Zomborka Mártának!
Az első képen jól látszik a FICE csónakház a túloldalon... Ha lennének képek a 70-80-90-es évekből valakinek onnan, szívesen venném!
VálaszTörlésA Gombás-patak hídjáról János nézi azt az árvizet, amit el kellett volna hárítania 🙂
TörlésA kerítésünkben van egy nagy vas gomb beverve (Ady 7. - 8. között) édesapám elmondása szerint, az jelzi, hogy meddig volt fenn az 1965-ös árvíz.
VálaszTörlés