Így lesz a középvízből árvíz

Hivatalos álláspont szerint az számít árvíznek, amikor egy folyó kilép a középvízi medréből és elönti a környező árteret. Ezzel szemben a köznyelv szerint az számít árvíznek, ami magasabb vízállást jelent a megszokottnál. Mivel Magyarországon az elmúlt évtizedben nem volt hivatalos értelemben vett árvíz a Dunán, már egy Budapesten mért 532 centiméteres vízállás is árvízként jelenik meg a híradásokban és a közösségi médiában. Az árvizek percepcióját az elmúlt évtizedek folyómederben bekövetkezett változásai alapvetően átalakították. 

2023.05.19 19:00 Alsógödi rév 430 cm (Vác)

Fontos leszögezni, hogy a 2013. júniusi rekordárvíz óta a Dunán Budapesten kétszer is mértek ennél magasabb vízállást (2019. 584 cm, 2021. 562 cm), azonban egyszer sem érte el a vízszint az első készültségi fokot. Azaz maradt a középvízi medrében. A Szigetköz térségében a 2023. májusi árhullám elérte az első készültségi fokot a nyers vízállások alapján, de ez sem tartott sokáig, mindössze 31 órán keresztül haladta meg az árvízi védekezés elrendeléshez szükséges vízállást.

1. készültségi fok Nagybajcsnál 31 órán keresztül

Ha laikus szemmel nézzük az árvizeket, a középvíz szintjét elérő árhullám egyre gyakrabban jelenik meg árvízként. Ez természetesen nem egy tudományos megállapítás, hanem néhány példán alapuló felvetés, azonban lehet alapja is. 

2023.05.19 19:00 Alsógödi strand 430 cm (Vác)

2023.05.19 19:00 Gödi-sziget keresztgát 430 cm (Vác)

2023.05.19 19:00 Gödi-sziget észak 430 cm (Vác)

Ez pedig nem más, mint a medermélyülés. Ez a folyamat természetes viszonyok között is végbemegy, földtörténeti időtávlatban ezt a folyamatot írja le a folyóterasz-képződés. A medermélyülés azzal jár, hogy egy egységnyi vízhozam egyre alacsonyabb vízállás mellett vonul le a Dunán. A medermélyülés azonban az utóbbi évszázad során a Magyar szakaszon alaposan felgyorsult, ennek elsődleges oka a folyószabályozás. Eleinte a jeges árvizek elleni védekezés motiválta ezeket a munkálatokat, később a hajóút biztosítása került előtérbe. A párhuzamművekkel, sarkantyúkkal szűkített mederben a vízáramlás egyre mélyebbre vágta magát a laza, kavicsos-homokos üledékben. Miután elkészültek a felsőbb szakaszon a duzzasztóművek, a Magyarországra érkező hordalék utánpótlás drasztikusan lecsökkent. Erre jött rá az ipari mértékű folyami kavicskotrás, ami az 1960-1990 közötti három évtizedben kulminált. 

A dunai vízállások csökkenése és az árvizek elmaradása egy szempontból alig egy évtizedes távlatban is látványosan érezteti a hatását. Ez a szempont pedig a növényzet primer szukcessziója, azaz a nyílt meder-felületek benövényesedése, majd újabb növénytársulások megjelenése. A főág mentén kevésbé látványos a változás, de a lezárt mellékágakban, az egykor nyílt holtágak medrében a növényzet térhódítása csak nehezen visszafordítható. Ez pedig azzal jár, hogy az egy évtizede még iszapos medrekben ma már combig érő fűzfák nőnek. Rendszeres és hosszan tartó magas vízállás ellensúlyozni tudná ezt a folyamatot, hiszen a lágyszárú parti növényzet egy idő után "megfullad" a víz alatt. 

Az árvizek percepciójának van egy olyan nézőpontja, miszerint, ha a Duna árhulláma elborítja a csupasz (kavicsos-homokos) partot és behatol a lágyszárúakkal, vagy ártéri erdővel borított, magasabb térszínekre, az már úgy tűnik mintha árvíz lenne. Az egyre alacsonyabb szinteket meghódító növényzetet pedig már egy relatíve alacsonyabb árhullám is elönti. Így lesz manapság a középvízből (KöV) árvíz.