A Rábca négy torkolata I. - Nagy-Tákó

A Rábca négy torkolata címmel indítunk útjára egy rövid sorozatot, amelynek témája Győr, a folyók városa és az izgága Rábca folyócska, amely hol itt, hol ott, hol pedig amott torkollott olykor a Mosoni-Dunába, olykor a Rábába. A torkolat vándorlásánál néha az ember is bábáskodott és volt olyan is, hogy egy komplett hidat kellett hajóra rakni és az új folyóágra átszállítani. 

A Rábca torkolat 1940-ben, Győrben

Kezdő bejegyzésünkben megpróbálunk a lehető legtávolabb visszamenni az időben, hogy a Rábca legkorábbi visszanyomozható torkolatát megtaláljuk. Nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen Győr város terjeszkedése sok nyomot eltüntetett. Előtte azonban tisztáznunk kell néhány alapvető földrajzi fogalmat a folyóval kapcsolatban. 

Először is, a Répce és a Rábca ugyanaz a folyó. Tehát Répcelak és Rábcakapi eltérő nevük ellenére ugyanannak a folyónak különböző szakaszán helyezkednek el. A felső szakaszt, amelyik az alsó-ausztriai Rozália-hegységben ered, közel a burgenlandi határhoz Répcének hívjuk, azaz arrafelé már inkább Rabnitznek. Hollenthon körzet Blumenau/Virány települése felett a Spratzbach és Thalbach patakok összefolyásától számítva Győrig 127 kilométert tesz meg egy részben kiegyenesített, ásott mederben. Magyarországra Zsirától nyugatra lép be, hazánkra eső vízgyűjtő területe összesen 2676 négyzetkilométer. Medre Répcelakig javarészt természetes, ez alatt jobbára már mesterséges. Kapuvár és Osli településektől északra, már a Hanság területén felveszi a Rábából kiszakadó - egykori malomárok - Kis-Rába csatorna vizét. Innentől kezdve már Rábcának nevezzük. A Rábca keleti irányban, csatornázott mederben folyt Győr felé és most éppen a Mosoni-Dunába önti másodpercenként átlagosan 20 köbméteres vízhozamát. 

Szabályozását már az Esterházy család megkezdte 1775-ben. Korábban is végeztek rajta esetleges szabályozási munkálatokat, mint például 1568-ban, amikor Bécsben halhiány lépett fel a Fertő-tó vízszint-csökkenése miatt. A kiküldött bizottság fedezte fel, hogy özv. Nádasdy Tamásné a Répce teljes vízhozamát elvezette a Hanság felé, amely addig a Fertő-tóba folyt. Tekinthetjük ezt a XVI. századi állapotot a Rábca nulladik torkolatának. 

A Répce folyó (Lengyel Mihály képe)

Ez a nulladik torkolat is ideiglenes lehetett, hiszen szárazabb időszakban a Répce vízhozama is kevés volt a Fertő-tó medrének nedvesen tartásához. Csapadékos időszakban pedig a tó túlcsordult és a Hanságon keresztül a Mosoni-Dunába talált lefolyást. De az is előfordult, hogy egy nagyobb dunai árvíz átlépte a Mosonmagyaróvár és Győr közötti folyóhátat és némi vízfelesleg átfolyt a Fertő-tó felé. 

Győr felett a régi medreket már alig lehet nyomozni, a kanyarogva feltöltő folyószakaszok találkozásánál nagyon sok régi meder elvándorolt, átszakadt vagy megsemmisült. Még a régi térképek sem nyújtanak elég támpontot a Mosoni-Duna egykori kanyarulatának, a Nagy-Tákó fejlődéstörténetéhez. 

A Rábca első rekonstruálható torkolata valószínűleg a Püspökvár tövében volt, ahová a Bercsényi-liget helyén 1908 után feltöltött mederben érkezett. Kérdéses annak időpontja, hogy mióta "használta  ezt a medrét a Rábca, valamint az, hogy természetes meder volt-e, avagy a győri várépítések miatt vezették arra mesterségesen. A pontos helyszín meghatározása is bizonytalan, hiszen a Győr feletti mederfejlődés során a Nagy-Tákó kettős kanyarulata folyásirányban folyamatosan vándorolt. A Rábca és a Mosoni-Duna közötti keskeny folyóhátat mindkét folyó pusztította oldalazó erózióval; A Rábca délről, a Mosoni-Duna pedig északról. Feltételezések szerint valamikor a korai középkor során volt egy pillanat, amikor ez a földhát átszakadt — elmosta a rajta vezető római hadiutat — és a Mosoni-Duna elfoglalta a Rábca alsó medrét. Így a Rábca torkolata hirtelen mintegy két kilométerrel feljebb került, az akkoriban még önálló Győrsziget és Pinnyéd községek közé. 

Medervándorlás Győr térségében (XVI. század - Somfai A.)

Az új torkolat valahol a pinnyédi Fő út és Kunszigeti út kereszteződésétől délre található vizenyős területen lehetett (lásd alábbi kép). Közvetlenül 3-400 méterrel a torkolat előtt a Rábca egy hatalmas "U" alakú kanyarulatot írt le Gorkijváros és az 1-es út által körülölelt területen. 1784-ben már biztosan nem folyt benne a Rábca, lefűződésének oka és ideje nem ismert. Feltételezhető, hogy természetes kanyarulatfejlődés során fűződött le. Nagy része ma is nyílt vízfelület ill. nádas. 

A nádas rejti a nagy-tákói Rábca torkolatot.

A Rábca után vizsgáljuk meg a Mosoni-Duna korabeli helyzetét is! Győr felett, az egykor bővizűbb Mosoni-Dunán, az első képen látható fordított "S" kanyarulat valahol a győri Szúnyog-szigetnél kezdődött, követte a régi Püspökerdei mellékág vonalát egy darabon, de azt fiatalabb korábban elhagyta és két túlfejlett kanyarulatot tett meg. Egyet Sárás, egyet pedig Pinnyéd felé. Mint már volt róla szó, Pinnyédtől délre vette fel a Rábcát. A Nagy-Tákó kanyarulat ma is nyomozható a Püspökerdő mélyebben fekvő részein, valamit az 1950-ben Győr részévé vált Pinnyédtől keletre. 

Valamikor a XVII.-XVIII. század során a Nagy-Tákó Sárás-Pinnyéd közti alsó kanyarulata átszakadt Győr-Révfalu mellett. A felső, püspökerdei kanyarulat megmaradt, a Nagy-Tákó félszigete pedig rövid időre szigetté vált, amelyet nyugatról az új meder, keletről pedig a Nagy-Tákó határolt. 

Az ősi táj vázlata Győr környékén (Borbíró-Valló)

Egyetlen komoly kérdőjel merülhet fel a Nagy-Tákóval kapcsolatban, amely kérdés nem érinti a Rábca-torkolat elhelyezkedését; Merre folyt tovább a Duna, a Rábca-torkolat alatt? A kérdésre három egyformán lehetséges válasz adódik:

1. Győrszigettől északra, az 1908-ban kimélyített meder helyén
2. Győrsziget és a bécsi külváros között
3. Mindkét irányba

Amit ezzel kapcsolatban tudunk: 1784-ben, az első katonai felmérésen a Nagy-Tákó kanyarulat külső íve már csak egy vékony mocsár és a Rábca Győrsziget és a bécsi külváros között ömlik a Mosoni-Dunába. De ez a torkolat már a következő rész témája lesz. 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://www.sze.hu/ep/arc/irod/SA2001_GYORdomborzmedervand+SUMMARY/
• http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/009_raba.htm
• https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3277
• http://www2.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0013.pdf
• https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/16173/view/?pg=1&bbox=-870%2C-7126%2C10995%2C193
• http://www.vasiszemle.hu/2008/06/keszei.htm
• http://www.digitalisrabakoz.hu/webimages/files/gyorsovenyhaz_hancz_gabor_a_rabca_szabalyozas_tortenete.pdf