2016. szeptember 6., kedd

Hol is van pontosan a Süttői-sziget?


A kérdés koránt sem olyan egyszerű, mint elsőre tűnne!


Mivel Süttő település Magyarországon található gondolhatnánk, hogy a hasonló nevű sziget is Magyarországon van. Így tudja pl. a wikimapia és még egy pár internetes honlap, amely valószínűleg az előbbiről vette az információt. A wikimapia ráadásul hibás helyen jelöli a Süttői-szigetet, ami már csak azért is kártékony, mert az ember hajlandó bármit elhinni, ha a wiki- előtagot ott látja forrásként. Mivel a Süttői-sziget elhelyezkedése több érdekes földrajzi problémát is felvet, ideje, hogy tisztába tegyük a szigettel kapcsolatos tévedéseket.

1. ábra Még csak Süttői-zátony. (mapire.eu) 

Az igazság az, hogy a Süttői-sziget Szlovákiában található, a Duna kellős közepén, bár a magyar oldalhoz valamivel közelebb. 1920-ig tartozott Magyarországhoz, majd 1938-1945 között ismét, az I. bécsi döntésnek köszönhetően. De miért került annak idején Csehszlovákiához, ha a magyar oldalhoz van közelebb? 

2. ábra Szabályozási művek 1930-ban

A Süttői-sziget elvesztését nyugodtan rá lehet írni a folyószabályozási mérnökök számlájára. Még olcsón meg is úsznák; a számlájukon csak két sziget; a Süttői- és a Nyergesújfalusi- szerepelne. Azonban ne feltételezzünk szándékosságot, a sodorvonal kialakítása még bőven az Osztrák-Magyar Monarchia idején történt. 1896 környékén értek el a folyó szabályozó mérnökök a Gerecse északi lábához a Szigetköz irányából. Ekkoriban a Süttői-szigetet még csupán zátonyként említették a térképek (1. ábra). 1898-ban már megvolt a Neszmélyi-Felső-sziget elzárása, ezt követte a Dunaradványi-, majd a Dunamocsi-szigeti kőszórás. Még az első világháború előtt elkészült az a szabályozási mű, mely Dunamocs falu partjától indult és ívesen követte az északi partot 1,8 kilométer hosszan. Felső harmadánál egy keresztgát is erősítette, így leginkább egy hatalmas T-sarkantyúhoz hasonlított a létesítmény. 

3. ábra Kisvíz 1969. november 12. (fentrol.hu)

Érdekes módon a dunamocsi partról induló kőszórás nem a zátony külső oldalát kapcsolta a parthoz, hanem tőle 100-120 méterrel beljebb végződött el. A mérnökök úgy gondolkodhattak, hogy a hajóknak elég lesz a 750-ról 470 méterre összeszorított meder, azt a kicsi zátonyt majd úgyis elhordja majd az útból a Duna. Végül mégsem így történt, sőt a zátony először egy hosszú, vékony szigetté alakult, majd fokozatosan meghízott a ma is látható orsó formára. 

4. ábra A Süttői-sziget 2006-ban (googleearth)

A keresztgát és a párhuzammű által elzárt (cseh)szlovák oldalon folyamatos volt a feltöltődés, az 1969-es légifotón (3. ábra) a belső ív mentén mindenhol folytonos kavicszátonyt találunk, melyen néhol vízáramlás nyomai fedezhetők fel. Az évek során ugyanis a kőszórás koronaszintje változott, hol megsüllyedt a meder, hol a jég, az uszadék, vagy a lakosság bontotta meg. A keresztgát part felőli végén pedig a Duna talált magának utat, egy új medret vájva magának. Mindebből középvíz felett természetesen semmi sem látszódott, csak a szigetté fejlődött süttői zátonyon felnőtt erdő. 

5. ábra A Süttői-sziget 2011-ben (googleearth)

Kezdetben az alig pár méteres szigetecske (1930 előtti állapot - 2. ábra) folyásirányban hízott meg a mai hosszára, de ez a még csupán három fányi széles volt. 1969-ben még ez az állapot látható, később a '80-as évektől kezdett a sziget felőli oldalán beerdősülni a zátony. Ez a folyamat jelenleg is tart, mostanában a sziget szélessége kb. 110 méter a legszélesebb pontján. A sziget szélesedésével párhuzamosan a felső szigetcsúcson található zátony feldarabolódott és egy 55 méter széles meder képződött a sziget és a kőszórás között. A zátony pusztulásának állít emléket a sziget csúcsánál található kiszáradt fatörzs. Ez a fa éppen az újonnan létrejött meder kellős közepén található. 
A 4. és 5. ábra tanúsága szerint valamikor 2006 és 2011 között szlovák kotrógépek kitisztították a keresztgát mögötti szakaszt, eltüntetve ezzel a 2006-os képen látható fás szigetkezdeményt. 

Kiszáradt fa az elmosódott zátonyon

A korábban egységes mederforma tehát egy különálló szigetre és zátonyra szakadt, előbbi a horgászok, utóbbi a vízimadarak kedvelt helye. Amikor a zátony éppen nem látszik ki  a madarak a kőszórásokat veszik birtokba (mint teszik azt éppen a kezdőképen). Komáromban mért 200 centiméteres vízállásnál (2016. augusztus 25. kora délután) a zátonynak éppenhogy kilátszik a teteje, az alábbi képen a sirályok jelzik pontos helyét. A kőszórás esetleges képet mutat ilyenkor, a keresztgátból két kőkupac látszódik ki. Valószínűleg a megnyitott gát anyagát rakták le a két szélén kupacokban, közöttük igen erősen áramlik a víz, mögöttük, a csendesebb szakaszon kellemes, strandolásra alkalmas homokzátonyt épít. A párhuzammű ugyancsak foghíjas, sok helyütt ennél a vízállásnál nem is bukkan elő, máshol pedig akár fél méter magasan emelkedik ki a madarak nagy örömére. 

Liba Sirálysor

A Süttői-sziget valódi dunai sziget, azaz az év minden napján hajó kell a megközelítéséhez. 
Nagyon erősen aszimmetrikus keresztmetszettel rendelkezik. A hajózó oldalon végig hatalmas terméskő-tömbök biztosítják a partot az elmosódás ellen. Mondjuk nem sok sikerrel, mert a felettük növő fák mindegyikének alá van mosva a gyökere. Egy komolyabb szélvihar bármikor kidöntheti ezeket. Indokolt is ez a kőszórás, hiszen a Duna meder itt nagyon összeszűkül és felgyorsul a sodrása.

A sziget meredek oldala, háttérben a Dunamocsi-sziget

Ezzel ellentétben a "szlovák" oldal lapos, apró kaviccsal és homokkal borított, lassan mélyülő part. Folyamatosan épül, vándorol, a kavics még nincs megkötve, de a fűzfák már szemet vetettek erre a részre is. Míg a sziget felső lassan pusztul, ez a rész épül, azaz a Süttői-sziget lassan vándorol a dunamocsi oldal felé. 

A Süttői-sziget épülő, szlovák oldala

Itt vissza is kanyarodhatunk a címben feltett kérdéshez. Hol található a Süttői-sziget? 
Szlovákiában, közigazgatásilag Dunamocs település része. 
Ezzel szemben a Dunamocsi-sziget, mely a neszmélyi öblözet utolsó szigeteként a Radványi-szigethez csatoltak Süttő határán belül található. A történelem itt egy érdekes földrajzi-névbeli változást okozott. Más, ehhez hasonló példát nem is tudnék mondani.  

Mivel nem lehetetlen, hogy a Süttői-sziget is nevezett lesz a 2016. év dunai szigete versenyben készült egy éppen aktuális plakát a közelgő szavazásra. 




5 megjegyzés:

  1. Nehogy már ezt a mocsadék "nagy-kék marhaságot bevegyük a kultur-kommunikáció kellékei közé! Ökör volt /most is az/ aki ezt kitalálta! Álmomba' se' jöjjön elő!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. gere istvàn a hallgatàs nèha bölcsebb / agyhalott/

      Törlés
  2. Üdv!
    Miért szerepel egy szlovák sziget a magyarok között?
    Tibor

    VálaszTörlés
  3. A blog neve Dunai Szigetek és nem Magyar Szigetek.

    VálaszTörlés
  4. Van itt nagy zűrzavar a szigetek nevével. Ha a Süttői-sziget Szlovákiához tartozna, magyar hatóság nem kezelhetné természetvédelmi területként (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000007.am). Viszont néhány térkép a süttőit úgy mutatja be, mint amit én mindig is Mocsi-szigetnek tudtam, de vízügyi kitűzési tervben is úgy van feltüntetve. (http://nyergesujfalu.hu/Dokumentumok/Dokumentumtar/dunai%20szigetek.pdf). Jó lenne megszerezni a földhivataltól a 0234/2 hrszú süttői ingatlan térképi részletét. Egy biztos. A blogban bemutatott sziget faállományát tóték rendesen pusztítják.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...