A Rábca négy torkolata IV. - Ötrendes-érre dűlő

Elérkeztünk a győri Rábca torkolatáról szóló sorozatunk utolsó epizódjához. Tulajdonképpen már nem is Győrben járunk hanem Abdán, méghozzá 1986-ban, ahol a harmadik részt befejeztük. Ebben az évben nem messze az 1-es út Rábca hídjától, és nagyon közel Radnóti Miklós sírhelyéhez munkagépek jelentek meg egy régi Rábca-fattyúág helyén abból a célból, hogy Győrből Abdára helyezzék át a torkolatot.

Árvízkapu a Rábcán Abdánál (forrás: wikipédia)

Mint ahogy Róma sem egy év alatt épült fel, az új Rábca-torkolat kialakításához is kellett körülbelül négy év. A Nógrád c. lap 1987 február 11-én remekül összefoglalta az építkezés okait és az új meder paramétereit:

"Árvízkaput építenek Abdánál a Rábca folyón. A mintegy 50 millió forintért felépülő berendezéssel a dunai árhullámok levonulása idején teljesen elzárhatják a Rábca medrét, s megakadályozhatják azok visszaduzzasztó hatásának érvényesülését. A Dunán levonuló árhullámok ugyanis Gönyűnél beáramlanak a Mosoni-Dunába, s azon keresztül a betorkolló folyókba. A Rábca több mint 60 kilométeres szakaszán tökéletes árvédelmi biztonságot teremtő árvízkapu terveit már elkészítették az észak-dunántúli vízügyi igazgatóság szakemberei, és 1990-ig felépítik a létesítményt. 

Ez a vízügyi építkezés kiegészíti azt az ugyancsak fontos beruházást, amely már folyamatban van a Rábca folyó torkolati szakaszán. E program keretében Győrnél 3 kilométeres szakaszon új mederbe terelik a Rábca vizét. Az új mederszakasz a gátakkal együtt az idén elkészül. Fenékszélessége 18 méter lesz, amihez mindkét oldalon 36 méter széles hullámtér csatlakozik. A szabályozással lehetővé válik, hogy a régi, csaknem 5 kilométer hosszú mederszakaszt a pihenés, az üdülés szolgálatába állítsák. A régi torkolatnál megépült zsilipen és az árvízkapun keresztül az említett mederszakasz vizét az igényeknek megfelelően lehet szabályozni. 

A munkák befejeztével a Rábca a jelenlegi torkolatától jó néhány kilométerrel északra folyik majd a Mosoni-Dunába. Ez nemcsak az árvizektől óvja meg Győr északi városrészét, hanem a belvizektől is mentesíti a korábban gyakran veszélyeztetett városi területeket." 

Az árvizeknek 4,5 kilométerrel hosszabb utat kellett megtenni ezentúl, ha fel akartak kúszni a Rábcáig Gönyűtől. Lehetett volna ez 6,6 kilométer is, de éppen a Rábca-torkolat áthelyezésével egy időben készült el a Püspökerdei-átvágás Győrben, amely az uralkodó ÉNY-i szelet becsatornázta a belvárosba. A 30 évvel ezelőtti földmunkák révén alaposan átalakult a táj, az ember átvette a tájformáló szerepet a folyóktól. 

Épül az új Rábca meder Abdánál (fentrol.hu 1987. április 25.)

Gyakorlatilag itt a cikk véget is érhetne. Abdától keletre kiástak egy 2,5 kilométer hosszú új medret a Rábcának, keresztül a szántóföldeken. Ez a nyomvonal nem volt minden előzmény nélkül. A torkolatnál felépült az árvízkapu, mely hídként is funkcionál az arrafelé közlekedőknek. Győr vesztett egy folyót, így 1990 óta már kevésbé szolgál rá a megtisztelő "folyók városa" elnevezésre. Át kellett írni néhány sort a földrajz könyvekben, mint amikor a Rába vesztette el a Rábcát mint mellekfolyót 1906-ban. 

A Rábca új torkolata a Szigetköz felől

A Dunai Szigetek blog írásában mindig az a legjobb pillanat, amikor az eredeti témából kiágazik egy újabb hajtás, majd az szárba szökken. Valahogy így volt ez a PhD tanulmányokból kihajtó bloggal is. Az abdai új torkolat után nyomozva ugyancsak a fentrol.hu honlapon fenn van a környékről egy 10 évvel korábbi, 1976 nyarán készült légifelvétel is, ahol még nyoma sem kellene, hogy legyen az új medernek. Pedig ott van a nyomvonal. Egy keskeny, kissé kanyargós fasor képében, amely a Radnóti sírtól egyenesen tart a Duna felé, de közvetlenül a töltés előtt eltérül keletre, azaz lejtőirányba. 

Az előrejelzett meder Abdától keletre (fentrol.hu 1976. nyara)

A Mosoni-Duna jobbparti töltése terelgeti ezt a fasorral szegélyezett kis vízfolyást Pinnyéd irányába, ahol végül belevész a Nagy-Tákó kanyarulat helyén felnőtt erdőbe. Ugyanezt látjuk kissé más szemmel az EOTR 73-332 szelvényen. A térképészek állandó vizet jelöltek benne. Elképzelhető, hogy ez a névtelen patak egykor a Rábca egyik túlfolyója, azaz fattyúága lehetett? 

EOTR 1:10000 szelvény 73-332

Elképzelhető, természetesen. De miért lenne névtelen? Remek online térképtáraink vannak Magyarországon, ahol egy névtelen pataknak is percek alatt lehet nevet találni. A Mapire.eu kataszteri térképei között megtaláljuk Abdát is egy 1856-os felmérésen. Dűlőnevekkel együtt szerencsére. A dűlőkön nadrágszíj-parcellákat látunk, tagolásuk kirajzolja a vízfolyás fenti ábrázolásokkal megegyező kanyarulatait. És ott találjuk mellette a feliratot: "Ötrendes érre (dűlő)". Bátran nevezhetjük eztán a jelenkori Rábca folyó alsó szakaszát ezzel a névvel.

Már majdnem a végére értük, de nem mehetünk el még egy érdekesség mellett!

A névadó Ötrendes-érre dűlő (mapire.eu)

1856-ban Abda település a Rábca bal partján áll, házai az 1-es út két oldalán sorakoznak. Ott a hol jelenleg is. De vessünk egy pillantást az alábbi kéziratos térképre 1761-ből: 

Mappa geometrica fluvii Arabonis ramos duos continentis... 1761 (maps.hungaricana.hu)

Bár déli tájolású a kép, Abda szembeötlően nem a főút mellett fekszik, hanem rásimul a Rábca túlfejlett kanyarulatára. Pont arra az oldalra, amelyet a kanyarulatfejlődés dinamikája elmosna. 1761-ban még láthatjuk a Rábca híd védelmére épített "tarisznyavárat" és a mellette lévő vámházat. Az elmosódáson kívül az árvizek is fenyegették a települést, és nem csak a Rábca, hanem a Mosoni-Duna is rendszeresen kiöntött, hiszen a rajkai zsilip ekkor még nem volt meg. Nem véletlen, hogy a sok viszontagság következtében — oly sok más magyarországi településsel együtt — Abda is kénytelen volt átköltözni. Méghozzá a székeskáptalan tulajdonában lévő, a főútnál magasodó, ármentes Pityer-dombra. 

A Rábca tájformáló (faluköltöztető) erejére a falu régi helyén kápolna emlékeztet, tőle nem messze az ember tájformáló (folyóköltöztető) erejére pedig egy zsilip, amely megosztja a Rábca vizét a régi és új meder között.

...Mindeközben a torkolattól Pinnyédig még mindig nyomozható a régi Ötrendes-ér vonala.