Az 1876. évi esztergomi árvízi album cikkünkben nyitva hagytuk a kérdést, hogy vajon mekkora lehetett a februári tetőzés abszolút tengerszint feletti magassága. Nos, a kérdés továbbra is nyitva marad, annak ellenére, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól és az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól is választ kaptunk a kérdésünkre.
 |
| 1876-os árvíztábla Budapesten |
De miért fontos, hogy ismerjük a tetőzés abszolút magasságát? Egyszerű a válasz; azért, hogy össze tudjuk hasonlítani a történelmi árvizeket. Hogy ez miért fontos? Ha például valaki Esztergomban szeretne egy árvízi emléket állítani, csak ez alapján tudná berajzolni az árvizek szintjét. Például, ha valaki szeretné ezt az árvízi emléket kibővíteni.
Az 1876. évi esztergomi árvízről sajnos nem készült olyan remek összefoglaló térkép, mint 1838-ban de Miguel révén, aki tiszt volt az Esztergomban állomásozó 39. sz. cs. k. gyalogezred másod osztályában. Ezt 2012-ben már alaposan kiveséztük "Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Esztergomban" c. írásban, ezúttal arra teszünk kísérletet, hogy a rendelkezésre álló vízállás adatokból, valamint Beszédes Sándor képeit felhasználva megpróbáljuk meghatározni az 1876. év árvizének szintjeit Esztergom városaiban (a többes szám nem véletlen, Esztergom 1895 előtt négy különálló közigazgatási egységre oszlott).
Egy árvíz legnagyobb magasságát (azaz tetőzését) viszonylag könnyű meghatározni még akkor is, ha nem áll rendelkezésünkre vízmérce. A folyó által lerakott szervesanyag, faág, uszadék csak olyan magasságban rakódhat le, ahová a víz még éppen elért, egy ház falán is könnyű berajzolni a legmagasabb vízszintet, hacsak nem dől össze. Fontos azonban, hogy az ilyen empirikus méréseknél jókor legyünk jó helyen. Esztergomban 1876-ban volt vízmérce, le is írták, hogy milyen magas volt a tetőzés február 25-én, egy pénteki napon, mégis hiányzik valami, amely lehetővé tenné, hogy más árvizek tetőzésével összevethessük. Egy gondolatkísérletben mégis megkíséreljük rekonstruálni a tetőzés lehetséges szintjét.
Vegyük számba mi áll rendelkezésünkre az esztergomi tetőzés meghatározásához.
Dr. Nagy László szerint a következőképpen alakult a vízállás Esztergomban (több helyen megjegyzik, hogy az esztergomi vízállás adatok nincsenek összhangban a reggel 7 órás leolvasásokkal). Dőlt betűvel szerepel Beszédes Sándor fényképeinek dátuma, félkövérrel pedig a tetőzés.
- megvannak a napi vízállás adatok
- megvannak Beszédes Sándor képei
- Egy korabeli olvasói levélből ismerünk egy relatív vízállás adatot.
- 1838-ban 110 méter körüli abszolút magassággal tetőzött az árvíz Esztergomban
- Nem tudni mekkora relatív (vízmérce szerinti) értékkel tetőzött az 1838-as árvíz Esztergomban
- Hiányzik az 1876-os "sempont", azaz az esztergomi vízmérce 0 értékének tengerszint feletti magassága
- Emiatt nem ismerjük a tetőzés abszolút magasságát
- Nem tudjuk pontosan mekkora volt az aktuális vízállás amikor Beszédes Sándor Esztergomban fényképezett
Dr. Nagy László szerint a következőképpen alakult a vízállás Esztergomban (több helyen megjegyzik, hogy az esztergomi vízállás adatok nincsenek összhangban a reggel 7 órás leolvasásokkal). Dőlt betűvel szerepel Beszédes Sándor fényképeinek dátuma, félkövérrel pedig a tetőzés.
1876. 02.22 09:50 — 490 cm
1876. 02.22 20:03 — 432 cm
1876. 02.23 11:18 — 436 cm
1876. 02.24 07:30 — 529 cm
1876. 02.24 07:30 — 529 cm
1876. 02.24 09:40 — 536 cm
1876. 02.25 09:30 — 634 cm
1876. 02.25 ????? — 691 cm
1876. 02.26 07:30 — 672 cm
1876. 02.26 ????? — 604 cm
1876. 02.28 18:20 — 625 cm
1876. 03.05 17:20 — 663 cm
1876. 03.06 ????? — 663 cm
1876. 03.07 10:40 — 665 cm
Beszédes Sándor képei a feliratok szerint 1876. február 24-én készültek, ezen a napon Esztergomban reggel fél nyolckor 529 centimétert mértek, később, a nap folyamán 536 centimétert.
A tetőzés meghatározására három különböző kísérletet teszünk. Az első kísérletben egy már 1838-ban is állt épület siethetne a segítségünkre, amelynek jobb oldalán található egy árvíztábla (lásd fenti kép). A Városháza árkádsorának legnyugatibb oszlopán a jelenlegi utcaszinttől 159 cm magasságban mutatja egy mutatóujj az 1838. évi tetőzést. Beszédes Sándor fényképén látunk vizet ugyan, de nem tűnik túl mélynek a csónak ellenére sem. Az árkádok alatt embereket látunk, akiknek kb. fejmagasságig ért a régi árvíz szintje. Tehát ha feltételezzük, hogy február 24-én 536 cm körüli vízállásnál 10 centiméterre saccolt víz borította a Széchenyi teret, akkor az 1838-as vízállás 150 centiméterrel volt magasabb, azaz 1838-ban 690 centiméteren tetőzött volna az árvíz. Ez pedig kevésnek tűnik.
 |
| Esztergom, Széchenyi tér 1876 február 24-én |
A tetőzés meghatározására három különböző kísérletet teszünk. Az első kísérletben egy már 1838-ban is állt épület siethetne a segítségünkre, amelynek jobb oldalán található egy árvíztábla (lásd fenti kép). A Városháza árkádsorának legnyugatibb oszlopán a jelenlegi utcaszinttől 159 cm magasságban mutatja egy mutatóujj az 1838. évi tetőzést. Beszédes Sándor fényképén látunk vizet ugyan, de nem tűnik túl mélynek a csónak ellenére sem. Az árkádok alatt embereket látunk, akiknek kb. fejmagasságig ért a régi árvíz szintje. Tehát ha feltételezzük, hogy február 24-én 536 cm körüli vízállásnál 10 centiméterre saccolt víz borította a Széchenyi teret, akkor az 1838-as vízállás 150 centiméterrel volt magasabb, azaz 1838-ban 690 centiméteren tetőzött volna az árvíz. Ez pedig kevésnek tűnik.
A második kísérletben használt bizonyítási módszer (a "mérés" kifejezés semmiképpen nem alkalmas ebben az esetben), egy 1876 március 4-én (~660 cm vízállás) keltezett olvasói levél alapján teljesen más eredményre jutunk:
„A német utcát és a temető alját kivéve egyetlen utcánk sincs mely a víztől mentes volna. A kerekded fekvésű szabad királyi város északról, délről és nyugatról körül van véve, mondhatni körül folyva. Legszebb utcái, mint a Duna utca (ma Deák Ferenc utca) a Duna medre fölött 4 lábnyi (1,2 m) magas vízben áll. Tereink, mint a Széchenyi, Szent Anna és Gábris-tér csak csónakokkal közelíthető meg bármely irányból, a Kispiacon a csatornákon folyt be a Duna vize. Aki ma e városban kíváncsiságból vagy szükségből sétát kíván tenni, egy negyedóra alatt azt befejezheti, miután több időt igénylő sétánál csónakra vagy dereglyére van kényszerítve."
1838-ból három árvíztáblát ismerünk a Deák Ferenc utcából. A 16. szám alatt található árvíztábla 222 cm, a 34. és 59. szám alatti: 230 centiméterrel magasodik az utcaszint fölé. Amennyiben ezt az igazolhatatlan négy lábnyi vizet kivonjuk az 1838-as adatból 100-110 centiméter különbséget kapunk eredményül, azaz 1838-ban egy egész méterrel magasabban, 760-770 centiméterrel tetőzhetett az árvíz Esztergomban. Ez pedig 70-80 centiméterrel több, mintha a fényképek alapján határozzuk meg ugyanezt az értéket. A számítás alapján abszolút értékre vetítve az 1876-os árvíz 109 m tengerszint feletti magasságon kellett, hogy tetőzzön.
A harmadik kísérletben az ismert nullpontok szintjéből indulunk ki. Jelenleg az esztergomi vízmérce 0 pontja: 100.920 mBf abszolút magasságban található az 1718.500 folyamkilométeren. A vízügy.hu szerint 2013-ban mérték ezen a mércén a legnagyobb árvizet, amikor a legnagyobb mért vízállás (LNV) 813 cm, azaz 109.05 méter a tengerszint fölött. Az esztergomi vízmérce nullpontja azonban az idők során többször is változott.
Kaján Imre dolgozatában megemlíti, hogy az esztergomi vízmérce sempontja 1876 és 1897 között három alkalommal változott. Sajnos sem az adatok forrását, sem pedig magukat az adatokat nem közli. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatigénylés után azt közölte, hogy 1888 előttről nincsen adatuk erre vonatkozólag. Az esztergomi vízmérce 0 pontja a törzskönyv alapján az alábbiak szerint változott:
Kezdő időpont — 0' pont magassága (mBf)
1/1/1888 — 101.010
1/1/1937 — 100.940
4/30/1949 — 100.960
10/6/1999 —100.920
A törzskönyvben a balti alapszint szerepel minden értéknél, az első három érték valószínűleg átszámított érték, ugyanis 1953. (katonai) és 1958. (polgári) előtt az adriai alapszint volt érvényben.
Mivel a vízmérce nullpontja 1888 óta mindössze kilenc centimétert változott. Ezért egy gondolatkísérlet erejéig tételezzük föl, hogy az előző száz évben sem változott ennél többet, azaz a nullapont abszolút magassága 101 méter körül ingadozott.
 |
| A budapesti Vigadó téri vízmérce rekordárvizei (A 2013. jún. 9-i 891 centimétert gondoljuk rá) |
Ez alapján tegyük fel, hogy a tetőzés 101+6,91≈108 méteren történt 1876. február 25-én. Beszédes Sándor egy nappal korábban készült képein pedig ≈106,5 m körüli vízállás látható. Ha ezt a feltételezést összehasonlítjuk a Deák utcai, második gondolatkísérlettel, egy méteres különbséget kapunk (108 és 109 méter tengerszint felett).
Összegezve a három gondolatmenetet:
- Az első kísérletben bizonytalan a fénykép készítésének pontos időpontja és a téren mért vízállás.
- A második kísérletben bizonytalan a 4 lábnak mért relatív vízállás és annak pontos helyszíne
- A harmadik kísérletben pedig nem tudjuk bizonyítani, hogy 1876-ban is 101 méter körül volt az esztergomi vízmérce 0 pontja.
A rendelkezésre álló adatokból tehát csak annyi állapítható meg csupán, hogy az 1876-os árvíz Esztergomban valahol a tengerszint felett 108-109 méter között tetőzhetett.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- http://mnl.gov.hu/mnl/keml/hirek/a_viz_kiontessel_fenyeget_ha_meg_nehany_labat_arad
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_DUNA_Fvm_11_1876_Arviz/?pg=314&layout=s
- www.dunamuzeum.hu/public/imre/Esztergomi19.DOC
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése