Szent Mihály négy zátonya

A 2018 augusztusi kisvíz számtalan érdekes dolgot hozott a felszínre. Van ahol aknagránátot, máshol ismeretlen funkciójú cölöpépítményt, régi pénzeket, oligocén puhatestűek vázait. Nagymaros és Dömösi átkelés között például négy lapos zátonyt.

Nagymarost délen elhagyva a rekultivált vízműterület következik, majd az út, a vasút és a kerékpárút kiér közvetlenül a folyó partjára. Itt, a Szent Mihály-hegy (pontosabban annnak egy délkeleti gerince, a Szürke-hegy) tövében négy kavicszátony bukkant elő a part mellett közvetlenül a 2018. év augusztusi alacsony vízállásának köszönhetően. 

"Hányattatott" szakasza ez a Dunának. Az 1698 folyamkilométer táblánál nem csupán a parti zátonyok rejtőznek a Duna medrében, hanem a folyó egyik legveszélyesebb gázlója, az alsó-dömösi. Míg a Malom-patak torkolatánál a folyó 320 méterre szűkül össze, alig másfél kilométerrel lejjebb már 720 méterre nő a két part közötti távolság. A Duna medre itt sziklás, a sodorvonal erősen a visegrádi part felé közelít, éppen ezért a kitáguló meder kisebb sodrású északi részén a folyó lerakta az hordalékának egy részét. Ezt a gázlót is szerették volna kiküszöbölni a nagymarosi gát építésével. A hírhedt balparti körtöltést alig fél kilométerrel a zátonyok alatt kezdték kialakítani. 

Az 1-es számú, legkisebb zátony és víz alatt rejtőző sziluettje

2018. augusztus 11-én 15 és 16 óra között Nagymarosnál mért -13 centiméteres vízállásnál összesen négy zátony bukkant elő a vízből. Mivel a zátonyok felszíne alig — talán legfeljebb fél méterre — emelkedik a Duna fölé, kis vízszint-ingadozás is jelentős mértékben növelheti, vagy csökkentheti a felületüket. 

Az első, egyben legkisebb zátony Dömöstől számolva közvetlenül az 1698-as folyamkilométer tábla alatt található. Ahogy a fényképen is látható, tömegének nagyobb része sekély víz alatt volt, ezért várható, hogy némi apadás után akár kétszeresére is nőhet.  

A 2-es számú, hosszú zátony

A sorban következő második zátony keskeny és hosszú alakja délen egy kőszórásban végződik el. Mintha a partról bedobáltak volna néhány andezittömböt, hogy a vízitúrázókat és a motorcsónakosokat bosszantsák. A parttól alig néhány méter, de jelentős vízmélység választotta el. Felső csúcsa a sekély víz alatt tovább nyúlt az egyes számú zátony felé. 

A Hármas- és Kettes-zátony kőszórásai (távolban dereng az Egyes)

Kőszórás bukkan elő a Harmadik-zátony alsó csúcsán is. Ezt a zátonyt a kerékpárútról a fák miatt nem látni, ezért nehéz megmondani, hogy milyen mértékben áll kapcsolatban a két páros számú szomszédjával. 

A parthoz legközelebb lévő Négyes-zátony

Emberi megtelepedés nyomaival egyedül a négyes számú zátonyon találkozni, talán azért, mert ez kb. térdig érő vízben megközelíthető a partról, ott ahol egy kezdetleges gátat is elkezdtek építeni a könnyebb megközelítés érdekében. Laza kavicsból áll, amely a taposás következtében hajlamos megindulni a mélybe, de az állandó hullámzás is rendszeresen áthalmozza. Alsó és felső csúcsán igen gyorsan mélyül, a hármas zátonyra mellig érő, vagy annál mélyebb vízben lehet átkelni. A négy zátony közül a negyedik a legmagasabb és ez áll a parthoz is a legközelebb. További 20-30 cm apadás esetén száraz lábbal is megközelíthetővé válna.

A négy zátony elődje 1969-ben (fentrol.hu)

1930-ban már zátonyt jelöltek ugyanezen a szakaszon. Ugyan nem négyet, hanem egyet, de az legalább 700 méter hosszú volt. 1969-ben egy légifotón ugyanez az egybefüggő parti zátony látható. 1975-ben még megvolt, nagy részét valószínűleg a nagymarosi gát építésekor kotorták el — kellett az anyag a körgátba. Amit ma látunk belőle mindössze halovány mása annak az óriási zátonynak (lásd alábbi kép). 

A Szent Mihály-hegy tövében található zátonyok (kékkel) az 1969-es elődjükkel (pirossal)

Elhelyezkedésüket és kialakulásukat tekintve a Szent Mihály-hegy alatti zátonyok parti zátonyok. Lapos mederben alakulnak ki, ahol a sodrás és a hullámzás miatt a parthoz közel pihennek meg a Dunakanyarban görgetett kavicsok. Átalakulhatnak idővel szigetté, de ez a sziget lét viszonylag rövid ideig fog tartani, hiszen láthatjuk, hogy a növényzet nélküli Négyes-zátony mennyire közel esik a parthoz. A növényzet megtelepülése után rövid időn belül hozzáforrnak majd a nagymarosi (rekultivált) szárazföldhöz.