2013. április 10., szerda

Árvízvédelmi fal vagy dunai panoráma? - Gát épül Nagymaroson is


Miközben a Római Partra tervezett mobilgát akkora hullámokat vetett a Dunán, hogy a hír az ország legtávolabbi zugába is eljutott, a Szentendrén épülő mobilgát már alig került be a hírek közé addig a Nagymarosi árvízvédelmi falról kis túlzással csak a környékbeliek hallottak. Mivel az ország egyik legszebb dunai panorámája került veszélybe, érdemes erről a duna-parti beruházásról is szót ejteni.



"Nagymaros Város Önkormányzata az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében árvízvédelmi vonalat létesít a Duna – folyam, bal part 1693+330 fkm – 1695+720 fkm szelvényei között, mivel jelenleg nincs megfelelően kiépített védelmi vonal a 2390 m hosszan húzódó Duna menti szakaszon. A létesítést indokolja, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján 4-6 évente jelentkezik elöntéseket okozó árhullám.
Az árvízi védvonal kiépítési munkáit a Magyar Vízépítő Zrt. hajtja végre, melynek kezdő napja 2012. június 26. Várható befejezés 2013. december." - katasztrofavedelem.hu
 
A már meglévő töltésbe 2,5-3,5 méter mélységben vasbeton résfalat építenek be, amire egy 60 centiméteres fejgerenda kerül. Ez a most meglévő töltésszakasz szintjéig tart, erre kerül a látható "felépítmény" egy terméskőből felfalazott 1,2 méter magas mellvéd, melynek közét betonnal töltik ki. Az utcák végén, valamint a kerékpárút-csatlakozásoknál mobil zsiliptáblás technológiát alkalmaznak, ahol ármentes időszakban zavartalan lesz a közlekedés. Ha közeleg az árvíz, ezeket a szakaszokat ugyanúgy zárják le, mint a mobilgátakat.
  
Az árvízvédelmi fal Felsőmező utcai vége. További tervrajzok itt.

Tehát a Római parti és a szentendrei mobilgátas megoldással szemben itt "maradandót" alkot az árvízvédelem. Látványterveket ugyan nem találtam, de nem kell messzire mennünk, hogy elképzeljük hogyan fog mindez kinézni; Vácott, ugyanezen kerékpárút mellett, a komptól észak felé eső partszakaszon majdnem ugyanilyen árvízvédelmi fal áll.


Szükség van-e erre az árvízvédelmi falra, avagy fölöslegesen rondítják el a visegrádi panorámát?

Kellő ismeretanyag nélkül erre a kérdésre felelőtlen és nehéz dolog válaszolni. A nyitókép érzékelteti a helyiek problémáját, miszerint a Loreleytől (Zöldfa utca, Nepomuki Szent János szobor) Dömösi átkelés felé eső szakaszon a Széchenyi útról többé nem lehet majd látni a Dunát, hacsak nem kapaszkodunk föl a fal mellé a csupasz földön. Ez is csak részben igaz, részben pedig nem.

Vízügyi szempontból érdemes megvizsgálni a nagymarosi vízmérce alapadatait. Nullpontja 99,428 méterrel van a Balti tenger szintje fölött, a legnagyobb mért vízállás 714 cm volt, nem számítva az 1838-as jeges árvizet, melynek táblája máig megtalálható a Váci út - Fő tér sarkán. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy a LNV 106,568 abszolút értéken tetőzött 2006. április 4-én. Jelenleg a Széchenyi út melletti töltés átlagos magassága körülbelül 106,4 méter magasságban húzódik. Egyszóval a legmagasabb árvizek jelenleg akadály nélkül öntik el az amúgy már feltöltésre épült parti ingatlanokat. Ezért talán nem ördögtől való a vélemény, hogy az árvízvédelmi falra szükség van.

A tervrajzokon a fal koronaszintjét 107,34 méter magasságban jelölik, ami azt jelenti, hogy LNV + 70-80 centiméteres árvizeket is meg tud majd fogni.

A fal déli - még befejezetlen - része. (Magyarországon csak Esztergomban és itt folyik észak felé a Duna)

Római, középkori és modern kori falak (Sibrik-domb, Fellegvár, Nagymaros)

Egy vékony csík marad a folyóból

A beruházás legkomolyabb hátulütője, hogy a parti sétányról és a kerékpárútról - vízállástól függően - alig vagy éppen sehogy sem fog látszani a folyó. Valójában még ez is relatív, ugyanis a szemlélődő ember magassága ebbe ugyanúgy beleszámít. A terméskő borításban csupán azt furcsálltam, hogy "tájidegen" mészkőből készül, az itt "őshonos" andezit helyett. Az ide látogatóknak és főképp a helyieknek saját maguknak kell eldönteniük, hogy vajon nagy-e ez az ár, amit az árvízi biztonságért kell fizetni Nagymaroson.

Ide kerül a beton

A Loreley nevű, jég ellen épített partvédelmi műtől az árvízvédelmi fal a telekhatárokon fut tovább, a csatlakozó utcák és kapuk viszonylatában mobilgátas megoldással. Ezen a részen a fal kevésbé lesz feltűnő, az eddig egyedi kerítés-szakaszok lesznek csupán uniformizálva. Ez a szakasz a Tégla utcáig tart, ahol felkanyarodik a főúthoz. Ettől lejjebb a főút és a Duna között már csak a füves-nádas-fás ligetes ártér van és a - jobbára - lábon álló nyaralók.

Árvízvédelmi fal és utca kereszteződése

Kerítés hagyományos anyagokból

Nem mindenhol maradnak meg a dunai kapuk

Nem túl áramvonalas megoldás

Az árvízvédelmi fal északi elvégződése

A Magyar Állam és az Európai Unió közös finanszírozásával 1,16 milliárd forintból megvalósuló beruházás előreláthatólag 2014. januárjától fogja védeni a várost az árvizektől.

2013. április 7., vasárnap

Szentjánosbogár és Katica - IV. Károly magyar király és Zita királyné utolsó útja a Dunán


A Glowworm Baján
H. M. S. Glowworm, nov. 1.

Egész éjjel haladt vonatunk, s az állomásokat nem tudtuk felismerni, mert mindenütt, ahol megállottunk, az állomáson kivül, teherkocsik között vesztegeltünk. Hatkor reggel Bajára értünk. Pompás őszi reggel volt, az ég derüsen, sugárzó-kéken, mintha a magyar földtől való nehéz bucsut akarta volna vidámabbá varázsolni, a bucsut, melyet az emberek oly komorrá tettek.
A vonat Baja állomása előtt nyílt pályán állott meg, a Duna partján, s amint az ablakból kitekintettem, láttam lent két kis hajót horgonyozni. Nem mertem elhinni, hogy ezek közül valamelyikre szándékoznak a királyi párt szállítani. Annyira nem nyújtottak fejedelmekhez méltó látványt, hogy bárki is meggondolta volna, hogy rászánja-e magát rajtok hosszabb ut megtételére. A szalonkocsi ablakai alatt a magyar és entente-tisztek között véget érni nem akaró tárgyalás indult meg, melynek tartalmáról nem tudtunk meg semmit. Végre láttuk, hogy a kocsitól a hajóhidhoz vezető rövid úton teljesen szoros kordont vonnak magyar katonákból, s mikor ezzel elkészültek, Siménfalvy ezredes felszólított, hogy menjünk a hajóra. Elől ment Siménfalvy ezredes, utána a felséges pár, s utánok én. Ez volt az egész kiséret! A szuronyos kordonon belül haladt a fogoly király és királyné a Dunapartig, hol leirhatatlanul meredek kőlépcső vezet le emeletmagasságról a vizig. Itt keskeny deszkából álló, rögtönzött hajóhidon, melyen félelmetes volt átmenni gyakorlatlan lábbal, jutottunk a Glowworm fedélzetére. A sürü kordonból egy katona, amint a király előtte elhaladt, odaszólt hozzá: "Viszontlátásra, Felség!" - Nem hiszem, hogy e becsületes magyar katona ezt parancsnokságának kívánságára tette volna! Ellenben a felségek annál jobban örültek neki.
A másik hajó, melyet a vonat ablakából láttam, a Lady Bird volt, mely kísérni fogja a Glowwormot. A Glowworm parancsnoka érkezésünk pillanatában még nem volt a hajón, s igy a Lady Bird parancsnoka fogadott. A felségek azonnal a számukra kijelölt kabinokba mentek, s kellemesen meglepődtek a  kis hajó ragyogó tisztaságán. Közelről nézve mégis sokkal barátságosabb volt, mint ahogy a vonatból látszott.
A királyi pár rendelkezésére bocsátották a parancsnok lakosztályát, mely egy nagyobb kabinból állott, - ez volt a szalon és ebédlő, - mellette egy kis hálófülke, mely oly szük vol, hogy őfelsége ágyán keresztül kellett a fürdőszobába átmenni. Alig voltunk a hajón, midőn láttuk, hogy vonatunk helyet ad egy másik vonatnak, melyből a pápai nuncius, Msg. Schioppa és a királyné főudvarmestere, Esterházy Sándor gróf szállottak ki. Esterházy Sándor itt csatlakozott hozzánk, hogy mint egyetlen ur kisérje őfelségét szomoru utjára. A nunciust azonnal a király elé bocsátották, ki őt már kabinjában fogadta.
Mialatt a nuncius a felségeknél volt, a magyar tisztek az entente-tisztekkel jegyzőkönyvet vettek fel a király és királyné kiadatásáról, de a jegyzőkönyv tartalmát velünk sohasem közölték.
Nemsokára ezután hozzám jött Selby angol ezredes, az egyik entente-tiszt, ki már Tihanyban volt, s ki férjemet régebbről ismeri. Beszélgetés közben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Tihanyban nem engedték meg neki férjem meglátogatását. Igen elcsodálkoztam ezen, mert hisz nekünk Tihanyban mindig azt mondották, hogy az entente-tisztek őrködnek a foglyok teljes izoláltsága felett., s magyaráztam neki, mennyire hozzájárult az ő rendelkezése is ahhoz, hogy nem látogathatta meg férjemet. Ez ellen Selby a leghatározottabban tiltakozott, s mondotta, hogy kifejezetten kérte az engedélyt férjem meglátogatására, mert szeretett volna vele találkozni, azonban a magyar kormány tisztjei ezt határozottan megtagadták.
Alig váltam el Selby ezredestől, midőn visszajött a hajó parancsnokának megbizásából s bocsánatot kért, hogy négy karikaturát Vilmos német császárról a felségek cabinjában felejtettek. Most, hogy a pápai nuncius nálunk van, nem mernek bemenni, de biztositott, hogy amint a nuncius elment és a felségek egy percre elhagyják a kabint, eltávolítják azokat. Azzal mentegetőzött, hogy a hajó csak tegnap kapott parancsot a király és királnyé felvételére s igy rengeteg tatarozni és rendezni való volt. A nagy készülődésben egész megfeledkeztek e karikaturákról, melyek a háboru alatt kerültek a hajóra. Csakugyan a képeket el is távolitották onnan azonnal, amint a felségek a fedélzetre jöttek és ők észre sem vették azokat.
A parancsnok jelentette, hogy a hajó indulásra készen áll. A magyar tisztek és Kánya követ, aki titkárával együtt a mi vonatunkon utazott, s rögtön utánunk a hajóra is feljött, elhagyták a hajót. Leszállott Schioppa nuncius is, miután néhány percig beszélhettem vele. Schioppa szintén rendkivüli elragadtatással beszélt a felségek bámulatos lelki erejéről, s tiszta megitélésükről, mellyel a helyzetet nézték. Megigérte, hogy fogságban lévő férjem sorsa iránt a legmelegebben fog érdeklődni, hisz férjem a szentszék melletti követség ügyvivője volt akkor, midőn őt a budapesti nunciaturára küldték ki, s igy már Rómában jó viszonyban volt vele. A nuncius igérete igen megnyugtatott, mert természetesen aggódtam kissé férjem sorsa miatt.
A Glowwormon megérkezésünk után hamarosan elkészültek az utra és elindult lefelé a Dunán. Nemsokára reggelit kaptunk, ami igen jól esett, hiszen utoljára tegnap délben étkeztünk az apátságban, mert a vonaton feltálalt sajtot nem lehetett a legjobb akarattal sem étkezésnek minősiteni!
Reggelinél a királyné két levelet mutatott nekem, melyeket abban a pillanatban kapott, amint Tihanyban vonatra ültünk. Az egyiket két osztrák polgárember irta, melyben megbotránkozásuknak adtak kifejezést afelett, hogy a "magyar királyság" hogyan bánik királyával, s mit várjanak még hajdani testvérállamuktól ily gyászos tett után. A másikat hasonló tartalommal egy svájci ember küldötte, azzal a megható hozzáfüzéssel, hogy szeretne valamit a Svájcban maradt fenséges gyermekek érdekében tenni. A királyi párt ezek az ismeretlen kézből származó közvetlen sorok mélyen meginditották! Istenem, természetes is, ilyen pillanatban!
Gyönyörű őszi nap volt. Az étkezések kivételével folyton a fedélzeten ültünk. Esterházynak részletesen elmeséltük az eseményeket, melyek Sopron óta lejátszódtak, s a király, mint vadászember, nagy érdeklődéssel szemlélte a Dunában uszkáló és a partokról felrebbenő sokféle és érdekes szárnyast.
Délután elhelyeztek engem is az alsó fedélzeten egy kis kabinban, mely bizony nagyon szük volt. Esterházyt a Lady Bird-ön szállásolták el. Öt óra tájt megérkezett a Glowworm parancsnoka, Snagge kapitány, ki azonnal bemutatkozott a felségeknek. Remek szép napnyugta volt, de az idő hüvösre fordult, hiszen már késő őszben vagyunk. El kellett hagynunk a fedélzetet, s a hajó hat óra felé horgonyt vetett a folyam közepén, mert a csekély vizállás mellett a holdtalan sötét éjjelen nem mertek hajózni, féltek, hogy zátonyra juthatnánk. Hét óra körül az esetbédet szolgálták fel, és velünk evett Snagge parancsnok is. Igen mulatságos ember, ebéd alatt sok érdekeset mesélt utazásairól. Az asztalt üvegtartályban két szép uszkáló aranyhal disziti, Snagge kedvencei, vele voltak valamennyi utján a háboru alatt is


A H.M.S. Lady Bird
H.M.S. Glowworm, nov. 2.

Reggel korán nagy vizesés ébresztett fel, mely a kabinablakon át fülkémbe ömlött. A fedélzetet mosták s miután éjjelre nyitva hagytam az ablakot, mely valójában csak szellőztetőlyuk, az egész áradat bezubogott a kabinba. A matróz, akinek kötelessége lett volna mindenhová beszólani, hogy a nyilásokat zárják el, nem mert kopogásával felébreszteni, miért a steward nem győzött eléggé bocsánatot kérni. Sokat nevettünk ezen reggeli alatt.
Közeledtünk Ujvidékhez. Hallottuk, hogy ott egy motorcsónak partra megy és feladja a postát. Mennyire örült a szegény királyné, hogy ismét hirt küldhet gyermekeinek! S én is boldog voltam, hogy irhatok férjemnek, ki bizonyára nagyon várja már a fogházban levelemet!
Ismét gyönyörű idő volt és a fedélzeten tartózkodhattunk egész nap.
Snagge kapitány a nap folyamán a király becsületszavát kérte, hogy mig hajóján van, nem fogja megkisérelni a Magyarországra való visszatérést, illetve nem fogja hajóját saját elhatározásból elhagyni. Őfelsége ezt megtette.
Hallottuk, hogy reggel egy szerb tiszt szállott a hajóra, ki azt az akkoriban még hazug hirt hozta, hogy a pesti nemzetgyülés detronizálta Károly királyt, s minden áron be szeretett volna hozzá menni, hogy lemondási nyilatkozat aláirására szólitsa fel. E szerbnek nem sikerült a király elé jutnia, azonban a detronizálásról szóló hirt, mely igen pauzabilis volt, elhittük, mert minden hirforrástól el voltunk zárva. A magyar kormánynak ez az eljárása természetesen nagyon keserüen érintette a felségeket, bár a mult napok tapasztalatai alapján egyebet nem vártak. Annál jobban örültek a magyar nép újra és újra megnyilatkozó hüségének, mely a kormány eljárását meghazudtolta. Az angol kapitány mesélte, hogy semmi áron nem tudott még a szerbek által megszállott területekről sem magyar révkalauzt kapni, mindannyian azt mondták, hogy ők bizony nem kalauzolják ki a magyar királyt elhurcoló idegen hajót! Végre nagy összegért szerb kalauzt fogadott fel.


H.M.S Glowworm (wikipedia.org)
H.M.S. Glowworm, nov. 3.

Reggel áthaladtunk Belgrádon, Snagge kérte a királyi párt, hogy mig a város alatt elmegyünk, maradjanak a kabinjokban, nehogy a fedélzeten megpillantva őket a szerbek tüntetést rendezzenek. Egész délelőtt nagyon szép időnk volt, de délutánra beborult az ég, hideg őszi szél kerekedett, s igy a kabinokban maradtunk. Olvastunk és a királnyé a változatosság kedvéért patience-t rakott. Igen szomoru és levert voltam. Semmi reményem nem volt, hogy valahol hirt kaphatok férjemről, s abban sem biztam, hogy az én leveleim el jutnak hozzá. A királyné érezhette bánatomat, mert egyszerre csak minden előzmény  nélkül a legbájosabban elkezdett vigasztalni, s biztatott, hogy beszéljek Snagge-el, akinek biztosan módjában lesz férjemről hirt szerezni. Igazán nagy asszony a királyné! Saját gondja és bánata nem tölti el annyira szivét, hogy környezetének személyes bajaival ne törődjék és vigasztaló, jóleső szavakat ne találjon számunkra! Kimondhatatlanul jól esett igazán anyai szivjósága és rokonszenve!
Kissé megvigasztalva lementem Snagge-hez, ki készségesen megigérte, hogy az angol követség révén kisérletet tesz és hirt küld férjemnek a fogságba és róla is szerez értesitést. A válasz Turnu-Severinbe jöhet meg. Snagge ezután elbeszélte, hogy a hajón időző szerb tiszttől érdekes dolgokat hallott. Közölte a tiszt, hogy a király Magyarországra érkezésének hirére a belgrádi állomáson ismeretlen tettesek több benzintartályt felrobbantottak, ami nagy tüzet idézett elő, ugy hogy a belgrádi állomás - a mozgósitás szempontjából a legfontosabb gócpont - nagy veszélyben forgott. Egyáltalán Snagge-nek az volt a benyomása a szerb tisztekkel folytatott megbeszélésük után, hogy a hadjárat, melyet a szerbek esetleg inditani szerettek volna őfelsége Magyarországa ellen, rájuk nézve kevés sikerrel járt volna.
Snagge bevallotta, hogy tegnapi leveleink nem mentek el Ujvidékről, mert azt a parancsot kapta, hogy egész postánkat valamelyik angol követségnél személyesen adja le továbbitás végett, s ezt majd csak visszafelé jövet teheti meg. Természetesen igen elszomoritott ez a hir. Azonban elgondolkodtam, hogy a királyné a nálaménál sokkal nehezebb sorsát mily lelkierővel viseli. Ő sem kap hirt gyermekeiről már napok óta, s azért van elválasztva tőlük, mert hazajött, s itthonról kikergették.  Most hontalanul bolyong, s gyermekeit nem is tudja mikor és hol fogja viszontlátni. Az ő példájából erőt meritettem, s könnyeimet leküzdve, visszamentem a kabinba.
Esterházy ma szintén a mi hajónkon, a Glowwormon kapott helyet s igy nem kellett többé ebéd után a Lady Birdre átcsónakáznia, ezért kissé tovább maradtunk este a királyi párral. Snagge kapitány mindent elkövetett, hogy időnket kellemesen megrövidítse. Igazán figyelmes háziur volt, el akarta velünk felejtetni, hogy tulajdonképpen börtönben vagyunk.


IV. Károly rakpart, Baja (szoborlap.hu)
H.M.S. Glowworm, nov. 4.

Tegnap este óta Moldava előtt horgonyzunk. Éjjel mindig állt a hajó, csak nappal haladtunk, mert a vizállás rendkívül alacsony. Ma reggel pedig el sem indultunk. A Vaskapunál a vizállás olyan csekély, hogy hajónk semmiesetre sem mehet rajta keresztül. Azon tanakodnak, nem lehetne-e motorcsónakkal áthatolni a Vaskapun, s azután egy elénk küldött hajóra átszállni. A román kormány azonban azt akarja, hogy autókon menjünk Orsováig, s onnan vonaton. Ennek eleinte Snagge kapitány ellenszegül, mert nem akar román területre menni az őrizetére bizott királyi párral.
Annyi bizonyos, hogy a Glowwormon nem folytathatjuk utunkat. Az öreg Duna, a magyar folyó, a Vaskaput alkotó magyar hegyóriások ellenszegültek annak, hogy Magyarországot korcs ivadékok meggyalázzák, s e természetes védőfalon keresztül vihessék ki idegenek a magyarok felkent királyát és királynéját! Szegény ősi Duna, szegény ősi hegyek, ti a magyar becsület fogalmát egy évezreden át más nemzetektől tanultátok, mint a mostani, de sajnos, ellenállásotokat és becsületeteket ma le tudják küzdeni a technika eszközeivel!
Egész nap folytak a tanácskozások Snagge és a román kormány között továbbutazásunkat illetőleg. Snagge mindenáron azt akarta, hogy a Vaskapu túlsó oldalán hajóra szálljunk, mely azután egyenesen Sulinába megy az ott várakozó angol hadihajóhoz. A románok ezzel szemben ujból és ujból hangoztatták azt a kivánságukat, hogy Orsovától Galacig vonaton menjünk.
A moldvai francia révparancsnok, minthogy hajónk egész nap ott vesztegelt, eljött jelentkezni, s gyönyörü chrysanthemeket hozott a királynénak.
A nap folyamán azt a biztosnak látszó hirt kaptuk, hogy a számüzetési helyül Malta szigetét állapitották meg, aminek a királyné rendkivül megörült, mert gyermekei, különösen a még nem is egy éves Charlotte királyi hercegnő meg volnának kimélve hosszabb tengeri uttól.
Borus, esős őszi nap volt, már nem lehetett a fedélzeten maradnunk s egész nap kabinjainkban kellett tartózkodnunk. Este még mindig nem tudtunk semmi biztosat holnapi sorsunkról.


A királyi pár (illusztráció a könyvből)
H.M.S. Glowworm, nov. 5.

Hajnali négy órakor zörögnek és jelentik, hogy reggel kilenckor autókon indulunk tovább Moldaváról, mig a podgyászt már reggel hétkor előreküldik. Gyorsan összecsomagoltam s aztán tovább aludtam, de az indulástól majdnem elkéstem, mert elfelejtettem órámat a keleteurópai időre állitani, mely időszámitás tudvalevően egy órával megelőzi a középeurópait. Nyolc órakor reggeli volt s kilenckor csónakon Moldvára mentünk, hol egy csomó gépkocsi várt bennünket.
Kiséretünkben volt Snagge kapitány és titkára és 20 angol tengerészkatona Roberts hadnagy parancsnoksága alatt. Tehát nem a románok őrizetében voltunk. Csupán egy román tiszt jöhetett velünk s csatlakozott egy francia tengerész-tiszt is az illető Duna-szakaszról.
Megindultunk. Elől egy gépkocsin Roberts hadnagy négy tengerészkatonával, utána az egyetlen csukott gépkocsin a királyi pár Snagge kiséretében, a vezető mellet egy fegyveres angol katona ült, a következő kocsin Esterházy és én, velünk Snagge titkára és a román tiszt, végül, mint utóvéd az angol tengerészkülönítmény többi katonája.
Moldova teljesen csendes volt. Itt-ott nézett ki az ablakon egy-egy kiváncsi arc; azt hallottuk, hogy Moldavát két nappal ezelőtt jórészt kilakoltatták.
A Dunamentén, a Vaskapun átvezető pazar szépségü országut, melynek megragadó regényességéről boldogult Erzsébet királyné nem tudott eleget beszélni környezetének, elhagyatott volt. A Dunán mindenütt homokzátonyok bukkantak elő és egy hajó vagy csónak sem kavarta fel a hatalmas sima viztükröt. A hegyek némán tekintettek le az alattok elsikló szomoru menetre. Gyönyörü őszi napsütés volt ismét! Nagymagyarország csodálatos szépségeit mégegyszer megbámulhattuk és megsirattuk! Az országuton sürün találkoztunk csendőrjárőrökkel, akik a forgalmat az uton feltartóztatták, ugy hogy alig láttunk az egész idő alatt élő lelket.
Beérkeztünk Orsovára. A város teli volt az utcákra kisereglett lakossággal s oly meleg tüntetést rögtönöztek a fogoly királyi pár mellett, hogy nem birom leirni. Mindenünnen harsogott az "éljen", integettek és hivták a királyt, jöjjön már őket felszabaditani. Ugylátszik, nem osztották szegény elszakitott honfitársaink a "budapesti magyarok" nézetét.
Az állomáson kivül szálltunk a vonatra, mely szalon, háló, étkező-kocsiból, egy rendes személykocsiból és podgyászkocsiból állott. A szalonkocsi természetesen a Mávtól lopott magyar kocsi volt.
A királyi pár azonnal beszállott a szalonkocsiba, én a komornyikkal a podgyászkocsiba mentem kézipodgyászukért, melyre a huszórás utazás alatt szükségük lesz. A szalonkocsiban kaptunk helyet Snagge és én is.
Orsova után áthaladt vonatunk a régi magyar határon. Miután ezt a vonalat könnyes szemmel elhagytuk, őfelsége visszavonult és levetette egyenruháját. Most már külföldön volt, tehát a régi szokás szerint polgári ruhába öltözött...

Boroviczény Aladárné: Az entente fogságában /részlet/

2013. április 2., kedd

Téglagyári sziget természetes zajvédő fallal - A Sólyom-sziget Nagymaroson


A nagymarosi Sólyom-sziget történelme során számtalan változáson ment keresztül. Volt iszapbánya, forgatási helyszín, szántó, legelő és szemétlerakó. Jelenleg, kemping, régi gyümölcsösök maradványai, üdülők valamint vízmű védőterület helyezkedik el rajta. Etimológiai történelme hasonlóan mozgalmas, legkevesebb négy nevét jegyezték fel térképeken. Legutóbb egy teljesen értelmetlen erdőirtás kapcsán került be a hírekbe. A pusztítás nyomai ugyan lassan múlnak, de a sziget ennek ellenére egy varázslatos kis paradicsom benyomását keltette az áprilisi verőfényben.

1. ábra A Sólyom-sziget 1984-ben

Nagymaroson talán már a helyiek sem emlékeznek úgy a Sólyom-szigetre, mint szigetre. A polgári térképezés hajnalán még szigetként ábrázolták, azonban a Dunakanyarban zajló folyamatok révén meglehetősen gyorsan a part részévé vált. Néhány kilométerrel keletebbre, egy évszázaddal korábban a kismarosi Duna-réti sziget is így tűnt el, mellette a Sólyom-sziget előtti homokpadhoz hasonló parti zátonyból alakult ki később a Kismarosi-sziget.

Az 1693,5 - 1691,8 folyamkilométer között elterülő Sólyom-sziget első fennmaradt elnevezését az 1823-as Duna Mappáció térképein találtam meg. Az elveszett nagymarosi szelvénytől északra egy apró csücsök maradt meg a szigetből, melyen a Kájger Szigete elnevezés szerepel. 1842-ben, a II. katonai felmérés térképén már Geiger Insel szerepel, amely a Kájger-nek német nyelvtanilag helyes átirata (2. kép). Németül annyit tesz mint Hegedűs-sziget, nagy valószínűséggel a szigeten birtokos sváb családnévből származik.

2. ábra Érdekes, hogy az 1842-es dátum ellenére látható az 1850-ben átadott Vác-Párkánynána vasút nyomvonala

A XIX. század második felében már Bergmann-szigetnek nevezik, egy újabb tulajdonos révén. A nagymarosi téglagyárat 1870-ben alapította Bergmann Mihály, aki a sziget mellékágából bányászott iszapot téglagyára részére. Az anyag lóvontatású csilléken került a gyár udvarára (3. ábra). Bergmann Mihály elhunyta (1924) után a téglagyár új bérlőt, a sziget pedig új nevet kapott. A Sólyom-sziget elnevezés a két világháború közti időszak névmagyarosítási lázának lehetett inkább eredménye, hiszen a téglagyár új igazgatóját Fischernek és nem Sólyomnak hívták. A pontos névváltásról nincsen információ, az 1929-es vízisport térkép már az új elnevezést használja. Ekkor már készen volt a "szigeti feljáró", mely révén a sziget félszigetté vált és felgyorsult a mellékág feltöltődése.

3. ábra A Sólyom-sziget 1929-ben

A sziget utolsó "természetes" állapotában legelő, szántó és nagyrészt gyümölcsös volt. Ezt az idilli állapotot használta ki 1962-ben az Aranyember filmstábja, akik az akkor még létező Ada Kaleh szigetnél is eszményibb díszletet találtak Jókai regényének megfilmesítéséhez itt a Dunakanyarban. Nem sokkal később felépült a sólyom-szigeti kemping a nyugati szigetcsúcson (1. kép). A vízmű is kihasított magának egy részt, a dunai oldalon, ahol jelenleg 3 kút, valamint a vízmű védőterületre figyelmeztető kerítés található. A '70-es évek végén a sziget keleti felét parcellázták, az itt álló üdülők ingatlanhirdetések alapján 1980-1982 táján készültek el.

1. kép Sólyom-sziget, kemping. Fortepan.hu

Közben a Duna egy hosszú és vékony parti zátonyt hordott össze a Sólyom-sziget partjai előtt (1. ábra), mely leginkább egy folyami (szigetelt) zajvédő falra emlékezteti az embert. A nyaraló tulajdonosok a visegrádi panorámáért állandó harcban állnak a zátony fáival. Három beerdősült zátony mellett létezik egy kiterjedt kavicspad is a sziget előterében, közös hiányosságuk, hogy egyiknek sincsen hivatalos neve. A másik oldalon a Sólyom-sziget mellékágát sajnos több helyen szemétlerakónak használják. A parti oldalról kommunális hulladékot, a szigeti oldalról főleg zöldhulladékkal temetik be ezt a vizet egyre ritkábban látó mellékágat. Április elsején napközben (reggeli 165, esti 198 cm-es nagymarosi vízállásnál) még nem volt kapcsolat a főággal, körülbelül 70 cm hiányzott hozzá.

2. kép A tavalyi erdőirtás nyomai

A mellékág felső szakaszában nagyrészt már erdő nőtt, melyet tavaly a behajtó úttól nyugatra szinte teljesen elpusztítottak (2. kép). A nehezen indokolható irtásról már volt beszámoló a blogon. Lehetséges, hogy valakit zavart a melléképületek hátsó ablakából látható ártéri erdő? A természet egyelőre még nem tért magához.

3. kép Sárga folyó
  
A Börzsönyben olvadó hóból táplálkozó Ipoly és kisebb patakok rengeteg löszt mosnak be a Dunába. Így áll elő az az érdekes jelenség, hogy míg Visegrádon kék a Duna, addig a marosi oldalon leginkább a kínai Sárga folyóra, vagy a Szőke Tiszára emlékeztet a víz színe (3. kép).
   
4. kép Csápos kút 1/3

A Sólyom-sziget épített és természeti értékei képekben, a teljesség igénye nélkül:

5. kép Windows 1.

6. kép Windows 2.

7. kép Vadszőlő és iszalag borítja a mellékág nagy részét

8. kép Szerelmes fák

9. kép Az üdülőtelep főutcája

10. kép Névtelen zátony a sziget előtt

A Sólyom-szigetről ritkán látni a Duna főágát, ennek oka egy beerdősült zátony, melyet csupán 10-30 méter széles választ el a parttól. Helyenként kiirtották róla az erdőt, másutt csatornákat vágatak rajta, hogy a csónakok könnyebben kijuthassanak a főágra.

11. kép. A keleti szigetcsúcs
  
12. A "mellékág" vízhozama
 
A sziget keleti csúcsánál kicsiny ér emlékeztet arra, hogy egykor itt ért vissza a Dunába a 30-40 méter széles mellékág. Április elsején is volt köztük kapcsolat, a hóolvadásból és csapadékból származó vízfölösleg itt talált magának utat a folyóhoz. A Duna áradása esetén a mellékág alulról töltődik, vízmozgás azonban a szigetre vezető út feltöltése miatt nem alakulhat ki.

13. Grillteraszok, mint partvédelmi művek

14. Kankalinok (Primula) keltik bennünk a közelgő tavasz reményét
 
15. Szélerősség-mérés

16. Az ibolyák (Viola) is élvezik a napfényt

17. Függöny szomorúfűzből

18. Többnyire névtelen szigetek

Érdemes egy séta keretében felkeresni a szigetet. Legkönnyebben megközelíthető a Budapest-Szob kerékpárútról, de autóval a 11-es útról a Szent Rókus kápolnánál lekanyarodva, ill. a rév vagy a vasútállomástól lesétálva is könnyedén megtalálható. Nagyszerű kilátás nyílik innen a Sibrik-dombra, a Salamon-toronyra, a visegrádi Fellegvárra és a Szentendrei-sziget északi csúcsára.

2013. március 31., vasárnap

Kéziratos helyszínrajz az Al-Dunáról, Galambóctól a Vaskapuig


Februárban több helyről is értesítettek, miszerint egy Baján élő, Bács-Bodrog vármegye térképeit gyűjtő mérnök közcélra felajánlja a gyűjteményébe nem illő kéziratos Al-Duna térképeit. Jól esett, hogy ennyien gondoltak rám, ezért a Dunai Szigetek blog nevében én is jelentkeztem a közel 50 darab szelvényért. Végül nem én kaptam meg őket, hanem a hátsó szomszéd, azaz a MTA ÖK Duna-kutató Intézet. Jó kezekben lesz ott, én pedig publikálási engedéllyel megkaptam a szkennelt állományt. Élve ezzel a lehetőséggel megosztom az olvasókkal ezt az egyedülálló folyószabályozási kordokumentumot.

Ez a szinte teljes sorozat szigorú értelemben nem is számít térképnek, hiszen kéziratos mivoltából következve nem tartalmaz sem méretarányt, sem tájolást, sem pedig szempontrendszer alapján összeállított névanyagot. Georeferálni (vetületi rendszerbe illeszteni) is szinte lehetetlen, hiszen az alappontok (hidak, jelzőállomások, várromok, partvonalak) gyakran nem egyeznek meg a korabeli térképeken jelölt - mért - pontokkal. Nevezzük inkább helyszínrajznak. Sajnos sem a rajzoló személyéről, sem pedig a felvételezés időpontjáról nincsen információm. Valamikor az előző századfordulón készülhetett. 

Szerb és román helynevek mellett a rajzoló a fontosabb adatokat, megjegyzéseket német nyelven tüntette fel. Néhány tájékozódó parti pont kivételével a helyszínrajz a Duna-mederre koncentrál, elsődleges célja ezen formák bemutatása, feltehetően a szabályozási munkák áttekintése érdekében készült. Galambóc és Coronini jelzőállomásoktól egészen a romániai Vaskapu-szorosig, az 1972-ben elkészült erőműig ábrázolja az Al-Dunát. A közzétett helyszínrajzok nyugatról keleti irányban követik egymást.

1. Galambóc és a "Germania" sziklapad

Feltehetően Galambóctól nyugatabbra is elkészült ez a helyszínrajz, ezt a folyam illetve az úton jelzett kilométerek alapján lehet megállapítani. Galambócot a vízen a 9., úton a 34. kilométernél jelzi a rajzoló. Könnyen kiszámolható, hogy Galambóctól nyugatra vízen 9 kilométerre Újmoldova, 34 kilométerre pedig Báziás található. Mindkét települést szokás az Al-Duna bejáratának tekinteni. A helyszínrajzon jelölt hajózási útvonalon (szürke szaggatott vonal) és a parton futó úton egyaránt követni tudjuk a távolságokat. A hajózóút kettős értéke Orsovától visszafelé is jelöli a távolságokat.

Utólag, ceruzával valaki feltüntette a ma is használatos folyamkilométer értékeket, mely nagyban könnyíti a tájékozódást.

2. Galambóctól keletre
 
A moldova-szigeti 5 km széles öblözet után a Duna mintegy 8 kilométeren keresztül viszonylag összeszűkül, a Baross-tábla (1036,3 fkm) környékén mindössze 250 méter széles és 35 méter mély.

3. Sztenka- sziget és hajózócsatorna (előző szelvény hiányzik)

Galambócot elhagyva sajnos egy 8 kilométeres szakasz hiányzik a helyszínrajzból. A Stenka nevű zuhatag fele is lemaradt, ahol sziklapadok, sziklacsúcsok akadályozták a kisvízi hajózást. A Stenka-szigettől nyugatra látható a sziklapadba mélyített hajózási csatorna, melyet déli irányból bójasor jelölt. Ez volt a legkorábban elkészült munkálat, 1895-ben adták át a forgalomnak.

4. Dolnja Ljubkova (Alsólupkó) falva

Az Al-Duna mellékpatakjaira jellemző volt, hogy hatalmas mennyiségű görgetett hordalékot hordtak le a környező hegyekből. Ezt a hordalékmennyiséget a Duna csak részben tudta elhordani, az így kialakuló hordalékkúpok jelentősen szűkíthették a medret, befolyásolták a sodrást is. A szűkebb szakaszokon nagy vízszínesés, míg az alvízi részen limány jellemezte őket.

5. Dobra

Horgonyokkal jelölték a megfelelő kikötőhelyeket. A sávozott mederrészeken kavicspadok húzódnak, amelyek kisvíz idején szárazra kerültek.

6. Berszászka és Drankó

A hajósok a Berszászka után következő Drankó (Drencova) településen fogadtak fel folyami kalauzokat, akik jól ismerték az Al-Duna zuhatagjait. Ezek a tapasztalt hajósok átvették a gőzösök, uszályok vezetését és egészen Turnu Severinig le sem szálltak róla. Munkájuk végeztével egy újabb hajóra szegődtek el, ezúttal felfelé hajózva tértek haza Drankóra.

7. Drankó vára

Drankó vára is egy Dunába tartó patak hordalékkúpján épült föl, a felduzzasztott víz révén teljes egészében vízben áll, állapota fokozatosan romlik. A kilométer-adatok alapján Drankó és a Munteana jelzőállomás között is hiányzik egy szelvény, mintegy 4 km-es szakaszon.

8. Kozla és Dojke sziklapadjai
 
Drankó után kezdődött a Kozla-Dojke zuhatag. A Kozla a meder alatt átnyúló, míg a Dojke egy balparti sziklagerinc mely erősen szűkíti a medret. Végleges szabályozásuk 1897-ben fejeződött be, addig mind kis-, mind pedig nagyvíznél akadályozták a hajóforgalmat.

9. Bivoli, azaz a két Bivaly
 
A Dojke és a nevezetes Izlás között a Jelisava patak hordalékkúpja alatt két barna sziklahát állt ki a Dunából, távolról olyan alakjuk volt, mint a fürdőző bivalyoknak. Ezért nevezte el a népnyelv Bivolinak, azaz Bivalyoknak.

10. Izlás és Tachtalia
 
Az Izlás és a Tachtalia sziklagerince egymás mellett húzódik, keresztül a Duna medre alatt. A különösen kisvíz idején jelentkező esésnövekedés tette szinte hajózhatatlanná a folyót. A sziklamederbe mélyített csatorna ugyancsak 1897-re került hajózható állapotba.

11. Grében és a milanováci párhuzammű

Amennyiben a hajósoknak sikerült átjutniuk az Izlás és Tachtalia zúgóin, hátra volt még a hírhedt Grében sziklacsúcs, mely 400 méterre szűkítette a medret. Kisvíz esetén ez a szélesség tovább csökkent és a mederből sziklatornyok bukkantak elő. A Grében hegyfok mögött a Duna 2,2 kilométeres szélességre tágult, melynek következtében jelentősen lecsökkent a vízsebesség és a vízmélység is. Ezen az eséstörésen átjutni szinte lehetetlen volt.
  
12. A milanováci párhuzammű vége

A Grében alatti, szigetekkel tarkított öblözet 6 kilométer hosszan, Milanovác településig tartott. Az Al-Duna szabályozása itt kezdődött meg hivatalosan 1890. szeptember 15-én, amikor a környező államok képviselői jelenlétében ünnepélyesen felrobbantották a Grében-hegyfokot. Az innen kitermelt kőzet szolgált az öblözet szűkítéséhez megépített párhuzammű alapjául. A magyar oldalon elhelyezkedő szvinicai sziklapadok a hajózást a szerb oldalhoz szorították.

13. 12. A milanováci párhuzammű (folyt.)

14. Tri Klue

A törökök által hátrahagyott Tri Kule három tornya alatt ugyancsak sziklapadok húzódtak a víz színe alatt. Lassan beér a folyó a Vaskapu utáni második legveszélyesebb szakaszra, a Juc-zuhatagba.

15. A Juc-zuhatag bejárata

16. A Juc-zuhatagba vágott hajózócsatorna és mederszűkítés
 
A Juc-patakról elnevezett zúgónál együtt van minden, ami a hajózást lehetetlenné teszi: sziklazátony a mederben, utána a patak hordalékkúpja által létrehozott szűkület, majd egy öblözetben szétterülő folyam. Ebben az öblözetben alakult ki a kis Golubinjei-sziget, melyet egy párhuzammű kapcsolt a parthoz, amikor 1896-ban elkészült a Juc-sziklapadba vájt hajózó csatorna. Ez a zuhatag jelölte Magyarország (Horvátország nélkül) legdélebbi pontját.

17. Tisovita
 
A Juc-szoros után a folyó mintegy 12 kilométer hosszan nyugodtan hömpölyögött ÉK-i irányban, érinti az 1960-as években kitelepített Tisovitát, miközben számos mellékpatak vizét veszi fel.

18. Plavisecicza település és sziget
  
Plavisevica településnél kisebb zátony és egy sziget következett, a hajózás itt jobbára a folyó magyar oldalán zajlott, a szerb partok előtt kialakult kő és kaicspadok miatt.

19. A Nagy-Kazán szoros bejárata a Széchenyi táblával
  
Plavisevica folyó alatt kezdődik a Kazán-szoros, ahol a Duna szinte függőleges falak között hömpölyög. medre 600-900 méterről 180, nagyvíznél 200-300 méterre szűkül le. A helyszínrajz is jelöli Széchenyi István tábláját, közvetlenül a Kazán-szoros elején. Ennél a szűkületnél az árvizek olyannyira felduzzadtak, hogy lefolyást alig találtak, így a felvízi szakasz tó benyomását keltette. Így fordulhatott elő 1895-ben, hogy nagyvíznél Orsovánál 6 métert emelkedett a vízszint 0 pont fölött, addig a Kazán-szoros fölött 11 métert. A Duna esése tehát nagyvíznél 5 méterrel nagyobb volt, mint kisvíz idején.

20. A Veteráni barlang

A Kazán-szoros az egész Duna-völgy legmélyebb része, egyes szakaszain a folyó a tengerszint alá is bevájta magát a sziklába. Itt található a Veteráni-barlang, a törökellenes harcok híres helyszíne.

21. Dubova és a Kis-Kazán szoros
  
A Nagy-Kazán szorost, a Kis-Kazán szorostól a dubovai (dunatölgyesi) öblözet választja el. Mindkét oldalán egy-egy vízmérce tájékoztatta a hajósokat a könnyebb áthaladás érdekében. Jeges árvizek idején Orsován egy érdekes jelenség játszódott le. Mivel a jég a Kazán bejáratánál feltorlódott, jelentős árvizet okozva, ezalatt Orsovánál rekord kisvizeket mértek. Amikor a nagy hideg miatt a Kazán alatt is megindult a jegesedés, a Vaskapu szorosban feltorlódó jégtáblák következtében az Orsovai vízmércén egyre nagyobb vizeket mértek. Történt mindez úgy, hogy a Duna vízállása más szakaszokon egyáltalán nem változott.

22. Mraconia-patak

A Kis-Kazán szorost tovább szűkítette a Mraconia-patak hordalékkúpja. Érdekesség, hogy a Vaskapu erőmű megépítése óta nemcsak a hordalékkúp tűnt el, de a patak völgye is víz alá került egy kisebb "fjordot" képezve. Ennek a "fjordnak" a bejáratánál látható a Decebal-emlékmű.

23. Ogradena-sziget dél
 
A Kazán-szorost elhagyva a Duna újabb emléktáblát érint, ezúttal Traianus császárét, mely a szerb oldalon elkészített hadiút építésének állít örök emléket. Két kilométerrel arrébb az újból szétterülő folyó két oldalról kerüli meg a lerakódott hordalékból épített Ogradena-szigetet.

24. Ogradena-sziget észak

Ogradena után már Orsova városa következik, mely elhelyezkedése révén kifejezetten nemzetközi jellegű volt. Természetes kikötőjéről feljegyezték, hogy emberemlékezet óta egyszer fordult elő csupán, hogy a jég megállt volna.

25. Orsova

Orsován 1910-ben 5800-an éltek, közülük 1870 magyar, 2015 német, 1360 román, 262 szerb és 223 cseh. Számos dunai hajóvállalat székhelye volt. Az egykori településből szinte semmi nem maradt, csupán a felduzzasztott Duna egy öble. A víziút számozása itt nullázódik le, azonban folytatódik tovább a 20 kilométerre lévő Turnu Severinig.

26. Orsova - Ada Kaleh

Orsova után a Duna újra keletnek fordult és lassan elhagyta Magyarországot. Az egykori határ a balparti Bachna-patak volt. A helyszínrajz készítésekor a kicsiny Ada Kaleh sziget még mindig a szultán fennhatósága alatt állt, de már a magyar király védelme alatt. Orsovától keletre a térkép ábrázolja azt a kápolnát, melyet I. Ferenc József építtetett azon a helyen, ahol Kossuth Lajos elásatta a Szent Koronát.

27. Ada Kaleh

A rajzoló ezen a szelvényen még feltüntette a török Elizabeth erődöt a szerb oldalon, melyet 1868-ban romboltatott le a szerb kormány. Érdekes módon Ada Kaleh szigetén nemhogy az erődöt, de a lakóházakat sem jelölték.

28. A Vaskapu hajózócsatorna és mederszűkítés

Ada Kaleh sziget után következett az Al-Duna hajózást tekintve legveszélyesebb szakasza, a Vaskapu. A határmenti Verciorova település alatt terült el a Prigrada sziklapad és számos más sziklacsoport. Az egész kéziratos Al-Duna helyszínrajz két legizgalmasabb szelvénye ez, melyen a pirossal jelölt sziklapadokon kívül feltüntették a római romokat, a szabályozás során hatalmas erőfeszítéssel létrehozott hajózási csatornát (Kis- és Nagy Vaskapu csatorna).

29. A Vaskapu csatorna a régi római árokkal

A legutolsó szelvény kapcsolja össze a múltat a jelennel. A rómaiak által a Prigrada-sziklapadba vájt hajózási csatorna mellett látható az 1898-ban elkészült Vaskapu csatorna is. És egy kéz ceruzával már az 1972-ben befejezett Vaskapu erőmű helyét is berajzolta, amely felülírt minden addigi szabályozási munkát és egyben teljesen használhatatlanná tette ezt a helyszínrajzot is. 


Ajánlott irodalom: Hoszpotzky Alajos: Az Al-Duna szabályozása
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...