Mellékág elzáró gátak hordalékfogó képessége

 

A mellékágakat elzáró gátak nagyban hozzájárulnak a hozzájuk tartozó folyószakaszok feliszapolódásához. Az év nagy részében álló víztömegből azonban nem egyenletesen ülepedik ki a hordalék. A gátaknak a folyásirányban fölfelé eső részén ez a kiülepedés sokkal jelentősebb és gyorsabb. És ez a folyamat ráadásul öngerjesztő, ha egyszer megindult a feltöltődés, nincs lehetőség a megállítására.

Az Égető-sziget mellékága folyásirányban lefelé (dél felé).

  

A gáttól északra eső szakasz ugyanitt, ugyanazon vízállásnál. (Vác 118cm ) A vízfelület majdnem teljesen záródott a lágyszárú vízinövényeknek köszönhetően. Ez a meder az egykori ág 1/4-ed része, sokkal szűkebb és sekélyebb, mint a gáttól délre.

A Kompkötő-sziget gátjánál ugyanez a helyzet. Jobbra, déli irányban még nyílt vízfelület látszik, míg a meder felső részében már erdő növekedett a megkötött homokon és iszapon. Ez a mellékág egykor a Duna vizének felét vezette le, mielőtt a főág medrének kellős közepén álló szigetet a parthoz csatolták.

Ez a kép pedig a gödi helyzetet mutatja. A felvétel pillanatában a főágban lassú áradás volt, a víz emelkedése miatt az elzárt mellékág dél felől töltődött vízzel. A beáramlást mutatja a legyezőszerűen kirajzolódó, vízre hullott nyárfa virág a gáttól északra, azaz jobbra. Az Égető-, és Kompkötő- szigetnél megfigyelt jelenség itt is kivehető, folyásirány szerint lefelé eső szakaszon a meder szélesebb, vize mélyebb. A háttérben látható sziget szélessége itt sem egyezik a gát két oldalán.

Megfigyelések, szabályszerűségek:

1. A meder záródása mindhárom helyszínen zajlik jelenleg is.
2. Mindig a felső rész záródása a gyorsabb, a záródás a szigeti oldalon kezdődik.
3. Üteme meghatározható a fás, bokros, lágyszárú növényzet térhódításából, akár helyszíni, akár légifotó megfigyelések alapján.
4. A mellékág felső szakaszán mindig lankásabb a part és finomabb szemcséjű az üledék (iszaposabb), ennek oka az, hogy az apadó vízállásnál gát megszakítja az áramlást, míg az alsó szakaszon az apálymozgáshoz hasonlóan a csökkenő vízállás kimossa az üledéket. Ez okozza a gát két oldalán megfigyelhető aszimmetriát.

További kutatási irányok:

• Mederszélesség-mérések a három mellékágban
• Vízmélység mérések
• Légifotók kiértékelése az 1950-es évekig visszamenőleg.