Egy különös és ritka Duna-térképről

 
Az ajándékba kapott, Magyarország legszebb térképei 1529-1895 c. kiadvány egyik legkülönösebb ábrázolása éppen a Dunát mutatja be. Szerzőjéről csupán annyit lehet tudni, hogy velencei, neve Giovanni Antonelli. Műve egyedül az Országos Széchenyi Könyvtárban található meg, sehol másutt. Két metszeten mutatja be a Duna Bécstől a deltáig terjedő szakaszát. A két, egyenlő nagyságú metszet közti határ Pétervárad-Karlóca között van. A rajzoló a  Duna kanyargós szalagját kiegyenesítette, a szelvényeket kettéosztó folyótól északra található a balparti rész, délre a jobbparti. Ez a beosztás jelentős torzulást okoz a távolságokban, irányokban.
 

     
Térképnek alig-alig nevezhető, hiszen sok helyen nemcsak a települések neve és sorrendje felismerhetetlen, hanem a köztük ábrázolt távolságok sem arányosak. Nevezhetnénk inkább képes leírásnak. A rajzoló az egyes korabeli városok jelentőségét próbálta kiemelni azzal, hogy részletes látképet rajzolt róluk, és hozzátette a "Fortezza" szót, ami erődöt jelent. Például metszete szerint Esztergom a Duna e szakaszának negyedik legfontosabb vára, mely a folyó mindkét partjára kiterjed. Buda nevét kiterjesztette a balparti Pest városára is. A nagyobb városokban, mint például Bécsben és Budán az egyes jellegzetes épületek is nevet kaptak, dóm, császári palota, óváros, stb.

Belgrád ostroma 1717.

A metszet keletkezésének dátumára és a szerző katonaember mivoltára utaló nyom a második szelvényen feltüntetett két ostrom-jelenet. 1716-ban Temesvárat, 1717-ben Belgrádot sikerült Savoyai Jenő hercegnek elfoglalnia a töröktől. Nagyon valószínű, hogy egy, a Dunán valóban végighajózott katonaviselt ember lehet a rajzoló. Aki aszerint, hogy hol időzött több-kevesebb időt részletezett, vagy nagyolt el bizonyos részleteket. Részt vehetett az ostromokban is, majd a háború végeztével hazatért és kiadta művét. 

Amiért ezt a térképszelvényt magyarázatokkal közreadom a Dunai Szigeteken, az az, hogy Antonelli  néhány szigetet is ábrázolt a metszetén. Kezdjük Bécs császári városánál. Nyilván bécsi időzése során volt alkalma megismerni a városhoz tartozó számtalan szigetet. Hármat ábrázolt, valamint az  ezeket összekötő hajóhidat, amely Bécs városát kötötte össze a bal parttal. Valójában 1717-ben sokkal több sziget volt még Bécs környékén háromnál. Tovább haladva keletnek, Pozsonytól délre, a Csallóköz Komárommal együtt átkerült a Duna túlsó oldalára, mintha az Érsekújvári Duna volna a főág. Lehetséges, hogy Antonelli ezen az ágon haladt a déli határ harcmezői felé és nem a zátonyos, szigetekkel, gázlókkal teli főág helyett? Pozsony jelentéktelen ábrázolásán túl a balpart települési nevezéktana meglehetősen zavaros. Pozsony után Maros, Vác, a hatalmas balparti kőfalú Esztergom (valójában a palánkvár Párkány), Nógrád (!), majd Buda "Fortezza" (azaz Pest városa). Vajon mi lehetett az oka, hogy Pozsony, Magyarország akkori fő-, és koronázóvárosa ennyire eltörpül Párkány palánkvárához képest...?
 

Buda és környéke 1717-ben.

Buda vára fölött két sziget látható, az egyiknek még neve is van: Samdria. Nem tévedünk nagyot, ha a Szentendrei-szigettel azonosítjuk. Az, hogy mellette még egy másik szigetet is feltüntet a rajzoló, nem jelenthet mást, mint Bécs esetében. A Dunának ez a szakasza is több kisebb szigettel rendelkezett, melyek ábrázolásától eltekintett a rajzoló. Kettőt lerajzolni elegendő volt, hogy érzékeltesse a folyószakasz jellemzőit. A pest-budai hajóhídtól délre újabb szigetet találunk, mely nem lehet más, mint a Csepel-sziget. A rajta fekvő város nevét olvasva azonban elbizonytalanodhatunk; vajon mi lehet az a "Dursen"? 1717. körül a Csepel-sziget legnagyobb mezővárosa Ráckeve volt. A két névben azonban az "R" és "E" betűn kívül semmi közös nincsen. A környék településneveit böngészve nem találtam jobbat Dunavarsánynál. Ez a település viszont nem a Csepel-szigeten áll. Közvetlenül a sziget déli orránál torkollik a Dráva a Dunába, így még az is lehet, hogy a Mohácsi-szigetről van szó. Ott azonban Antonelli nem láthatott ekkora települést.

A második szelvényen Belgrád és Temesvár környéke ismét meglehetős részletességgel van kidolgozva. A Béga folyó ábrázolása sokkal pontosabb, mint a balparti Tiszáé. Ugyanakkor a bulgáriai Vidin várát Temesvár és Belgrád között félúton találjuk... A Duna torkolata felé haladva Chalunbac (Galambóc) vára az utolsó nagy pontossággal  megrajzolt település. Nyilván ez a hely is a hadi eseményekben betöltött szerepe miatt kapott részletesebb látképet. Magyarország határánál még látjuk Traianus császár hídjának romjait, onnantól kezdve a települések neveit nagyon nehéz jelenlegi városokhoz kötni. Ennél a szakasznál sokkal részletesebb a török Bulgária bemutatása: Szófia, Philippopolis (ma: Plovdiv), Adrianopolis (Edirne), és a hatalmas Konstantinápoly.
 

A Duna-delta

Végül elérünk a deltához, ahol a Duna "Mare Negro" tengerbe ömlik öt ágon keresztül, mely négy szigetet ölel körül. A két szelvényen a Duna szélessége nem változik számottevően, a deltát kivéve. Itt a rajzolónak muszáj volt kiszélesíteni a medret, hogy az négy szigettel tudja érzékeltetni a delta-torkolatot. 

Érdekes, hogy a két szelvény közül mindössze a Bécs-Pétervárad közti szakasz tartalmaz hajóábrázolásokat. Ami több okból is különös. Ezek a hajók leginkább óceánjáró háromárbocos hadihajóknak tűnnek, semennyire sem hasonlítanak a korabeli dunai hadigályákhoz. A hadi cselekmények a második szelvényen játszódnak, ott viszont nyomuk sincsen hajóknak. A Karlócától a torkolatig tartó Duna-szakasz talán emiatt (is) tűnhet elnagyoltnak. Feltehetően a rajzoló csak hírből, esetleg más térképekről ismerte a Galambóctól délre eső folyószakaszt. Hogy mely térképek alapján rajzolhatta Antonelli ezt a két szelvényt, rejtély. Ennek az ábrázolási módnak nem találtam sem előzményét, sem pedig későbbi térképeket, amelyeket ebben a stílusban rajzoltak volna. Pontatlanságai, elírásai  ellenére ez a térkép mégis rengeteg információval szolgál. Egy hadi szolgálatban álló, írni, rajzolni tudó, a beutazott területek iránt érdeklődő ember így látta 1716-17-ben Magyarországot, mint a Duna medencéjét.

• 1. szelvény. Viago da Vienna sino Petro Varadino con la sua distanza di miglia da una citta a l'altra di presente si intaglia di Belgrado asediato.
• 2. szelvény. Viagio da Carlovitz sino a Constantinopoli con la sua distanza di miglia da una citta a l'altra di presente si intaglia da Carlovitz sino á Vienna
• Plihál Katalin: Magyarország legszebb térképei 1528-1895, Kossuth kiadó, OSZK, 2009 148-155. p.