Rekordidő alatt készült el Magyarország első 2013-as árvízi emléke!

 

Július 9-én, Esztergomban elkészült országos viszonylatban az első 2013-as árvízi jelzés! Itt most nem a betonfalakra festékszóróval felfújt görbe vonal+2013 szintű műalkotásokra gondolunk, ilyenből ugyanis van már jópár. Az Esztergomi Dzsámiban árvíz után 1 hónappal felszerelt fém emlék párját ritkítja Magyarországon, mind kialakítását, mind kivitelezését tekintve. Egy árvíz utáni nagytakarításon kipattant ötlet volt az alap, majd tett követte a szót, és rekord gyorsasággal, maximális kreativitással létrehoztak valamit, ami mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Így születik tehát egy modern-kori árvíztábla a készítők elmondása alapján:

"Amikor 1 nappal (!) a Múzeumok éjszakája előtt elkészült a helyreállítás az árvíz után, a tulajdonos Rosenberg Hungária Kft. vezetősége társaságában megkönnyebbülten anekdotáztunk a friss árvízi élményeinkből a munkatársakkal, akik a nagy munkában, azaz a védekezésben és a helyreállításban részt vettek. Nem tudom, ki vetette fel az összegyűltek közül, hogy meg kéne jelölni a víz magasságát. Akkor még nem száradt ki teljesen a másfél méter vastag bástyafal, amit a Duna majd' egy hétig közvetlenül nyaldosott. Így is lett, bejelölték, aztán az igazgató úr kérésére a cég telephelyén megtervezték, megrajzolták számítógéppel a vízmércét, és valaki a srácok közül cnc-vel kivágta rozsdamentes acélból. Egy olyan gyárban, ahol a lemezmegmunkálás a mindennapos munka része, ez teljesen természetes. A műhelyben vitatták meg, milyen színű porfestékkel fújják be, aztán a héten kihozták Tokodaltáróról és felszerelték pont aznap, amikor a Szulejmán-kő felújítását is elvégezték."

  

Én még rászerkesztettem volna az 1838-as (110 m. B. f.) és az 1809. évi (108,42 m. B. f.) jeges árvízet is, de azt az információt kaptam a készítőktől, hogy azok tavaszi jeges árvizek voltak ők pedig csak a nyáreleji zöldárakat kívánták ábrázolni. Ezekre még emlékezthetnek az esztergomiak, 1838-as árvízi jelzésből pedig szerte a városban elég sok van. Érdekességképpen szerettem volna legalább berajzolni az 1838-as értéket, de sajnos nem fért volna rá a képre.

A vízállások abszolút magasságát nem nehéz kiszámolni, amennyiben ismerjük a vízmérce alappontjának tengerszint feletti magasságát. Az esztergomi vízmérce 0 pontja (régiesen: sempont) 100,92 méter magasságból indul.  A 2013-as tetőzéskor 812 centimétert mértek ez 109,04 méteres vízállást jelent. Ezt megelőzően a legmagasabb vízállást 2002-ben mérték, 771 centimétert, ami 108,63 méteres értéknek felel meg. A téglák mérete jó viszonyítási alap, milyen nagy is volt a 2013 júniusi árvíz.Végső soron szintezési alappontnak sem utolsó.

Magyarország legfiatalabb árvízi emléke megtekinthető az Esztergomi Dzsámiban, a Berényi Zsigmond utca 18. szám alatt éppen a Bazilika tövében, a Duna parton.

Elérhetőség: http://www.esztergomidzsami.hu/

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-17 óra között