Csóva

Ahogy egyre közeledik a 17. FINA vizes világbajnokság július 14-i megnyitója úgy kerül ismét a figyelem előterébe a Dagály fürdő és ókori elődje, a rajta talált római fürdőkről elnevezett Fürdő-sziget és az ott fakadó hévforrások. Most éppen egy 1971. október 28-án készült légifotón tapasztalt érdekes jelenség kapcsán.

Az Árpád híd és a Dagály strand 1971.10.28 fentrol.hu

Egy hosszú, világos csóva nyúlik az elkotort Fürdő-sziget hűlt helyéről az Árpád híd keleti pillére felé. A híd pillére után a csóva jellegzetes hullámokat vet. A képhez felirat is tartozik:

"Sirályok köröznek az egykori Fürdő-sziget hévforrása felett. A meder aljzatáról feltörő hévíz folyásirányban egyre inkább elvegyül a Duna vizével, miközben hordalékával kirajzolja a hídpillér áramlásra gyakorolt hatását is."

Mivel úgy éreztem ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen megnéztem egy jóval későbbi képet is. Az alábbi felvétel 1992-ben, infravörös tartományban készült légifelvételen a vegetáció zöldje vörösen jelenik meg. Ez akár el is terelhetné a szemlélő tekintetet a kék Duna előző képpel azonos pontján keletkező vékony csóvájáról. A csóva azonban itt is megvan. Elképzelhető, hogy tényleg az elkotort sziget helyén fakadó források érik el a felszínt ilyen módon?

Árpád híd és a Dagály strand 1992. fentrol.hu

A csóva több szempontból is gyanúsnak tűnik, fontossági sorrendet nélkülözve fel is sorolnánk ezeket:

1. Szabó József geológus ábrája szerint a Fürdő-szigetek forrásai nem egy pontban fakadtak, sokkal inkább egy nagyobb területen szóródva bukkantak felszínre. Két nagyobb csoportjuk közül az egyik éppen a Rákos patak (azóta áthelyezett) torkolatával szemben, míg a másik attól délebbre helyezkedett el. 
2. A feltörő források vízhozama sem lehetett akkora, hogy elérje a Duna felszínét, sem pedig az általuk megmozgatott hordalék nem lehetne ekkora mennyiségű. Nem is beszélve a színéről.
3. Éppen a csóva megjelenése mellett található a Dagály fürdő - elképzelhető, hogy esetleg a Dagályban keletkező vizeket elvezető túlfolyót helyezték el a Duna medrében?

Ez utóbbi könnyen kideríthető — nem kellett mást tenni, mint felhívni a Budapesti Gyógyfürdők Zrt.-t, ahol a harmadik kapcsolás után sikerült olyasvalakit találni, aki tudta a választ a kérdésre: Létezik/létezett-e  a Dagálynak ilyen túlfolyója. Azonban az igenlő válasz több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. 

Az Összekötő vasúti híd alatti szennyvízbefolyó 1976-ban

A Dagály strandnak létezett túlfolyója, azonban az nem a Rákos-patak torkolatával szemben, hanem attól 300 méterrel délebbre ömlött a Dunába. Most, hogy a vizes VB-re elkészült a Duna Aréna a kifolyót 200 méterrel északabbra helyezték át, amely még mindig messze van a csóva felbukkanásától. 

Szerencsére a hívás során fény derült a csóva prózai eredetére. Ez pedig nem más, mint a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízbefolyója. Budapest területén nem ez volt az egyetlen ilyen létesítmény. Volt egy Lágymányossal szemben is, a (déli) Összekötő vasúti híd alatt, valamint Budafokon kettő, a felső a Dr. Papp Elemér utca, az alsó pedig a mai Savoya park vonalában a csepeli oldalhoz közelebb. Ha hinni lehet a híreknek a csepeli szennyvíztisztító megépülésével ezek a szennyezőforrások végleg megszűntek. 

Persze sokkal jobb lett volna mindnyájunknak, ha ezek a csóvák valóban a mederből fakadó hévforrások lettek volna...