Rendhagyó árvízi emlék az Újpesti vasúti hídon

Vajon mióta hever ez az uszadékfa az Újpesti vasúti híd harmadik pillérén, a Népsziget felőli oldalról számolva?

Árvízi emlék az Újpesti vasúti hídon

2019. november 14-én hívták fel a figyelmemet erre a meglepő jelenségre, amely mellett bárki más simán elsétált volna. A népszigeti parttól viszonylag messze van; 210 méterre, ha a hídon járunk akkori igencsak ki kell hajolni, hogy lássuk az északi oldalon. A vízről sokkal egyszerűbb észrevenni. De miért fontos ez a fadarab, hogy egy külön bejegyzést szenteltünk neki?

Valójában két fa is látható a képen, az egyik egy holt, a másik pedig nagyon is élő fa. A jelenben a holt fával foglalkozunk, de a híd karbantartójának az élő fa jóval több gondot fog okozni a közeljövőben.

A holt fa jelentőségét pedig az adja, hogy hacsak valaki nem a hídról dobta oda, akkor sehogy máshogy nem kerülhetett a hídpillérre, csakis a 2013-as rekordárvíz idején. Ebben az esetben pedig a fa Magyarország egyik legkülönösebb árvízi emléke.

De miképpen lehetünk ennyire magabiztosak abban, hogy ezt pont a 2013-as rekordárvíz tette a mai helyére? 

Ehhez tudni kell, hogy milyen tengerszint feletti magasságban található ez a fa és ez a magasság hogyan viszonyul az árvízszintekhez. A PannonRIS szerint, amely honlap a hajósoknak szolgáltat adatokat, az Újpesti vasúti hídnyílás magassága 7,85 méter LNHV felett. Ugyanezen a honlapon található egy 9,5 méteres érték is, de ez mindenféle viszonyítási pont nélkül áll, azaz nem tudjuk mihez képest 9,5 méter. Az előző magasságadathoz is tisztázni kell mi is az és mekkora az LNHV. Tankönyvi definíció szerint a legnagyobb hajózási vízállás:

Egy adott vízmércéhez tartozóan a vízmérce körzetében a hajóútban elhelyezkedő műtárgyak (hidak, zsilipkapuk, átfeszítések, stb.) tervezésekor a hajóút űrszelvénymagasságát biztonsággal meghatározó, mértékadó alapszintnek tekintett vízállás. A Dunabizottság ajánlása szerint a LNHV az adott vízmércén mért 1%-os tartóssággal előforduló vízszintet jelenti, azaz azt a vízállást, amelynél nagyobb vizek az év 365 napjából csupán kevesebb mint 4 napon keresztül mérhetők az adott vízmércén. (forrás)

A PannonRIS 668 centiméterben adja meg az LNHV értékét, amit az Újpesti vasúti hídtól 8 folyamkilométernyire folyásirányban található budapesti Vigadó téri vízmérce szerint kell érteni. A budapesti hidak mindegyikére ez az LNVH érték érvényes.

"Ha a vízállás a legnagyobb hajózási vízszintet eléri, vagy bizonyos mértékben meghaladja, az adott víziút-szakaszért felelős hatóság biztonsági okokból ideiglenesen felfüggesztheti a hajózást az érintett szakaszon."

2013. június 9-én és 10-én a Vigadó térnél 891 centiméterrel tetőzött a Duna (LNV), azaz 223 centiméterrel haladta meg az LNHV-t.

Most már csak azt kellene kideríteni, hogy ez a két érték pontosan milyen vizállást rajzolt az Újpesti vasúti híd pilléreire. Hiába kerestem a hídról a tetőzés időpontjában készült képet, ilyet nem találtam. Szerencsére 2013. június 5-én reggel éppen a Népszigeten fényképeztem, a megnyitott mappában pedig ez a kép lapult:

2013. június 5. reggel 7 óra 670 cm körüli Vigadó téri vízállás

Egy elmentett Hydroinfós vízálláselőrejelzés szerint aznap ebben ez időpontban 670 centiméter volt a vízállás Budapesten, azaz szinte centiméterre pontosan megegyezett az LNHV-val. Ekkora vízállásnál nem kerül még víz alá az a kiugró rész, ahol a fadarabunk megpihent. Azaz ennél magasabb vízállás idején kerülhetett oda. Mivel ép ésszel belátható, hogy nem kerülhetett oda a fa a tetőzés előtt — hiszen az emelkedő vízállás egyszerűen továbbsodorta volna — ezért azt az apadás első napjaira kell tennünk. Ha az archív hydroinfón rákeresünk a 2013-as évre, láthatjuk, hogy a vízszint Budapesten valamikor  június 14-15-én esett újra az LNHV alá. Tehát a fa valamikor 2013 június 10 és 15 között (legvalószínűbb, hogy június 13-án) kerülhetett a helyére, létrehozva ezzel egy "természetes" árvízi emléket.

De honnan tudhatjuk, hogy ez az árvíz és nem egy másik hozta magával a fát?

Ugyancsak a vízállás adatokból. 2013 előtt nem kerülhetett oda, mert a rekordárvíz elmosta volna. Utána pedig azért nem kerülhetett a helyére, mert az elmúlt 6 évben nem volt olyan áradás a Dunán, ami meghaladta volna az LNHV értékét. 

Hacsak valaki (valami madár) nem piszlálja le, ezt a fát csak a következő rekord(közeli) árvíz fogja elmozdítani.