Tábla a Molnár-szigeten

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Soroksári Önkormányzat felkérésére egy tájékoztató táblát helyezett ki a Molnár-sziget északi csúcsára 2022 áprilisában. Az ábrák között felbukkan két ismerős ábra, és három fénykép amelyek eredetileg a Dunai Szigeten jelentek meg.

Mivel utoljára 10 és fél éve született a blogon helyszíni beszámoló a 2018-ban év dunai szigetének választott soroksári Molnár-szigetről, a majdnem kerek évforduló és a kihelyezett táblák miatt aktuálissá vált egy újabb látogatás. A táblák lefotózásán kívül arra a kérdésre is választ kellett találni, hogy az elmúlt egy évtized alatt mennyiben formálta át a szuburbanizáció a Molnár-szigetet, illetve milyen állapotban van mostanában a keskeny mellékág. 

Bőven volt idő gondolkodni ezeken a kérdéseken, ugyanis a táblát a lehető legtávolabbi pontra, a sziget északi csúcsánál helyezték ki.

Eredetileg a hipotézis az volt, hogy mindkét kérdésre bonyolult lesz válaszolni. Aztán a sziget körbejárása alatt megtett négy kilométeren mindösszesen egy épülő ház jött szembe. A Molnár-sziget mintha Csipkerózsika-álmát aludná. A sziget gerincét alkotó Molnár utca mentén még mindig a sufnituning nyaralók, veteményeskertek, üres telkek, gyümölcsösök, régi polgáribb nyaralók dominálnak. Új építésű, családias házakat elsősorban a Molnár-sziget északi csúcsán, valamint a Soroksári-Duna mentén találni. Ennek történelmi okai vannak, ezek olyan feltöltött területek, amit a község a Dunától hódított el és itt eleve ilyen házak épültek, míg a sziget magján a zártkertes beépítés volt jellemző, a veteményes és gyümölcsös telkeken felépített kicsiny lakokkal. 

A mellékág állapotáról megfelelő vízi jármű hiányában nem lehet számot adni. A Molnár-sziget keleti partját nem lehet machete hiányában végigjárni. A kertekből kiszökött bambusz, az elvadult cserjék és az aljnövényzet tömege olyan akadályokat képez a rendezett telkek parcellái között, mint a gátak a 400 méteres gátfutáson. A sziget déli és északi csúcsán kissé rendezettebb a helyzet, de ennek valószínűleg a természetvédők a lakóknál kevésbé örülnek, tekintve, hogy az egész Soroksári-Duna mellékágastul Natura 2000-es terület. Mint arról a kihelyezett táblák is tájékoztatnak. 

Mivel a nádas egyfajta átmenetet képez a szárazföld és a víz között, nem teljesen világos hol húzódik pontosan a Natura 2000-es terület határa a mellékág mentén. Soroksáron rendre felvetődik a mellékág "rendezésének" kérdése, ami alatt tulajdonképpen azt kell érteni, hogy "mikor kotorják már ki ezt a szennyes mocsarat?" A viszály forrása abban rejlik, hogy a lakók és a természetvédők két gyökeresen eltérő választ adnak a kérdésre. A mellékág mentén egyelőre a természetvédők állnak nyerésre, ezzel szemben a főág mentén a telektulajdonosok kiülős placcai hozzák a meccset döntetlenre. 

Kilátás a soroksári magaspartra a szigetről.

Behajtani tilos, kivéve madarak

A tábla számunkra fontosabb oldala.

A tábla másik oldala.

Néhol a fíling kedvéért meghagyták a nádat a lakók a Soroksári-ág mentén.

Családbarát folyó.

Nahát, csak nem a Molnár-szigeten lakik...?

Levelet kaptam lájf...

A Molnár-sziget (hegy)gerince.

Alkonyodik a Molnár-szigeti mellékág felett.

Jobb híján a felek akár ki is egyezhetnének ebben a döntetlenben.