Semmi sem maradna az Al-Dunából

Jelenleg a Földön annyi víz van megkötve jég formájában, hogyha mind elolvadna 66 méterrel emelné meg a tengerszintet. A National Geographic szcenáriója szerint ez az esemény földtörténeti viszonylatban igen hamar, akár 5000 év múlva is bekövetkezhet, amennyiben az éghajlati folyamatok nem vesznek gyökeresen más irányt. Az idézett cikkben sajnos csak a tengerszint legnagyobb kiterjedését lehet megvizsgálni igen rossz felbontásban, de szerencsére létezik olyan térkép is, ahol legördülő menüből választhatjuk ki a kívánt tengerszintet és böngészhetjük odafentről az elárasztott országokat és milliókat. Most pedig nézzük meg mi lesz a Duna sorsa 5000 év múlva.

Az Al-Duna képe 5000 év múlva (kattintásra megnőnek a képek!)

A NASA adatai alapján elkészített térkép szerint az Al-Duna helyén egy hosszú tengeröböl nyújtózik majd a Kárpátok lábáig. Románia keleti részét, Dobrudzsát egy tengeröböl választja le, s csak Bulgárián keresztül, vagy hajóval lehet megközelíteni. Víz alá kerülnek a nagy Duna-menti városok Ukrajnában, Moldovában, Romániában és Bulgáriában, hacsak nem kúsznak fel időközben magasabb térszínekre, mint Orsova 1972-ben. A látvány azonban csalóka, mivel  szinte egészen biztos, hogy nem így fog kinézni az Al-Duna 7014-ben. A térkép szerkesztője ugyanis semmi mással nem számolt, mint a jelenkori tengerszint feletti magassággal. Ha ebben a pillanatban emelkedne 60 métert a tengerszint valóban ezt látnánk. 5000 év távlatában azonban más tényezőket is figyelembe kell venni.

Nézzük röviden összefoglalva mely tényezők módosíthatják a jövőbeli tengerpart alakulását.

1. A Duna és mellékfolyóinak hordalékszállítása. - Ahogy a folyók lassan feltöltik a tavakat és a rájuk épített tározókat, úgy töltögetnék fel hordalékukkal az elnyúlt al-dunai tengeröblöt a bele torkolló vízfolyások. Még az is elképzelhető, hogy a nagyobb mellékfolyók, mint pl. az Olt, a Zsil vagy a Prut deltatorkolatai részmedencékre tagolják ezt a feltételezett öblöt. Természetesen mindez attól függ, hogy ezek a folyók szállítanak-e elég hordalékot ahhoz, hogy sikerüljön tartani a szintet a 60 méteres tengerszint emelkedéssel.
2. Abrázió. - A tenger hullámzása, az apály-dagály jelensége, a tengerszint évszakos ingadozása és a tengeráramlások mind hatással vannak a tengerpart tagoltságára. Egészen biztos, hogy a mellékelt képeken látható tagolt part csak olyan helyeken tudja megőrizni zegzugosságát, ahol kellőképpen ellenálló kőzetek találhatóak. Ott, ahol laza üledék van a parton a tengerpart formája kevésbé lesz tagolt. A tengerbe benyúló fokokat a tenger elpusztítja, a keletkező hordalékkkal pedig a tengeröblöket tölti fel, vagy turzásokkal zárja el azokat. Röviden összefoglalva a képen látható tagolt partot a tengerjárás valószínűleg elsimítja majd.
3. Emberi beavatkozás. - Amennyiben Románia nem szeretné, ha a fővárosát a tenger fenyegetné csupán egyetlen módja van, hogy az elöntést megakadályozza. Ha gátat épít a tenger ellen. Egyet Constanta mellett, ahol a Duna - Fekete-tenger csatorna átmetszi Dobrudzsát és egyet pedig Braila és Tulcea között, ahol a legszűkebb a keresztmetszet Dobrudzsa és a moldáv területek között. Ha ez megtörténik, akkor a gátrendszer mögött felduzzadt Duna egy hatalmas tavat alkotna, mely ugyancsak nagy területet öntene el, de legalább édesvizet tárolna. Bukarest pedig ezen keresztül komoly tengerparti kikötő lehetne. 

Azért reménykedjünk benne, hogy marad némi jégsapka az Arktiszon és az Antarktiszon és nem következik be ez a hatalmas özönvíz. 

A térkép készítéséről maguk a szerzők nyilatkoznak (elérhető ezen a linken angolul). Az egyes elöntési szintekből készítettem egy gis animációt a következő értékekkel: 0 m, azaz jelenlegi tengerszint, +1, +2, +3, +4, +5, +6, +7, +9, +13, +20, +30, +40, +50, +60m tengerszint-emelkedés. Az egyes szintek szépen kirajzolják Havasalföld domborzatát.

A térkép ezen a linken érhető el: http://flood.firetree.net/?ll=49.7656%2C15.7714&zoom=5&m=50 és megtalálható a Dunai Szigetek térképtárában is!