Ismeretlen híd

Gouache eljárással készített festmény a Bécsi Múzeumban, címe Budapest, Donaubrücke. Festő ismeretlen, mint ahogy az egykori - feltehetően zsidó tulajdonosa is. Ugyancsak ismeretlen a képen látható budapesti Donaubrücke is. Vajon fantáziarajz lehet? Esetleg egy másik város hídjáról készült a kép és csak a felirat rossz? Esetleg az ott a háttérben valóban a Gellérthegy és ez egy budapesti híd tervpályázatára készült pályamunka lenne?  Ki tudja? - szól a kérdés és most az olvasókhoz fordulunk ennek kiderítése érdekében. Hátha kiderül és okosabbak leszünk a bécsi múzeummal együtt. :)

Addig is nézegessünk további ismeretlen hidakat Budapestről, bár ezek korántsem a képzelet termékei, hanem komoly tervezők, építészek és az őket összefogó irodák munkái. Közös ismertetőjelük, hogy egyik sem valósult meg. 

1. Lánchíd

Első budapesti állandó híd, Petrózai Trattner Károly terve: 2 vagy több nyílású lánc vagy dróthíd (1828.)

Marc Isambard Brunel szerkezete: 5 nyílású lánchíd, 1829.

Hoffmann és Maderspath szerkezet: 3 nyílású, láncokra is függesztett, vonóvasas ívhíd, öntöttvas csőidomokból, 4 nyílású vonórudas öntöttvas ívhíd, 1838.

Vásárhelyi Pál: 3 nyílású függőhíd, középen ikerpillérrel, emelhető pályával

2. Margit híd

A Déli és a Nyugati pályaudvar összekötésére tervezett vasúti híd a mai Margit híd nyomvonalán.

3. Erzsébet híd

Az Erzsébet híd látványterve az 1870-es évekből.

Az 1894-ben megtartott nemzetközi pályázaton az első díjat a Kübler György az esslingeni gépgyár főmérnöke és Eisenlohr és Weigle stuttgarti építészekkel együtt elkészített egynyílású kábelhídterve nyerte el. Jelige: "Magyarország nem volt hanem lesz". A terv azonban nem került kivitelezésre, mert a döntés lánchíd mellett történt. Ennek fő oka az volt, hogy a külföldön gyártott kábelek helyett, az egész vasszerkezetet hazai anyagból és hazai munkával lehetett előállítani. (forrás: wikipédia)

Cathy Szaléz, Schickedanz Albert és Sefehlner Gyula "Jó szerencsét" jeligével az Erzsébet (Eskü téri) híd tervpályázatára beadott munkája

A "Jó szerencsét" jeligéjű pályázat módosított terveM. Kir. Államvasutak gépgyára Cathry Saléz és fia mérnökök, Schickedanz Albert építész Budapest 

Ez és az alábbi két kép forrása: https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/12244/?img=0

Feketeházy János mérnök, Steinhardt és Lang építészek terve

Jelige: "Nürnberg-München" : Rippel A. gépgyárigazgató Nürnberg és Thiersch Frigyes műépítész, műegy.tanár München

Ismeretlen tervező az Erzsébet (Eskü téri) híd tervpályázatára beküldött, "Millennium" jeligéjű munkája

Ruppenthal János a pesti partról a Gellérthegyre vezető hídjának terve, 1895. Ruppenthal János mérnök a pesti partról szándékozott egy lejtős ívhidat építeni a Gellérthegyre. A pesti oldalon a kiindulási pont a partnál magasabban lenne, és egy „gáz-motor" által hajtott felvonó vinné egy toronyban az utasokat a pályaszintre, ahonnan középen gyalog is át lehetne kelni Budára, míg a híd két szélén közlekednének a gőzsikló (!) kocsijai. (forrás: Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története)

4. Ferencz József híd

Tóth Róbert III. díjat nyert ezzel a tervével a Ferenc József híd tervezésére kiírt 1894-es pályázaton

5. Horthy Miklós híd

A Horthy Miklós (Petőfi) híd tervei. Az 1930-ban kiírt pályázatra 17 pályaterv érkezett be tíz tervezőtől, ezek közül a bírálóbizottság hármat díjazott, illetve másik hármat megvásárolt. Első díjat Kossalka János és Walder Gyula lánchíd-, a második díjat Mihailich Győző és Kotsis Iván ívhíd-, a harmadik díjat Kis Jenő és Sávoly Pál merevítő-tartós ívhíd terve nyerte el.

6. Árpád híd

A Kossalka-féle alternatívák. Az Árpád híd tervpályázatán két első díjat adtak ki. Az egyiket Kossalka János és Wálder Gyula, a másikat Mihailich Győző és Kotsis Iván műegyetemi tanárok tervei nyerték el. Mindkét terv felsőpályás, tömör gerinclemezes ívhíd építését javasolta, amelynek középső nyílásaiban a főtartó a pályaszint fölé nyúlik. A két terv csupán abban különbözött egymástól, hogy a Kossalka-Walder terven a pályaszint fölé nyúló ív rácsos, a Mihailich-Kotsis terven az is tömör gerinclemezes tartó. A harmadik díjat Kollár Gyula, dr. Korányi Imre, Zsivny Jenő, Faludy Sándor, Massányi Károly és Zsizsmann Béla gerendahíd terve kapta meg, míg Beke József, Frigyes Sándor és Beutum János felsőpályás megoldású ívhíd terve megvételt nyert.