2017. január 12., csütörtök

Megmérjük a Nagyapót


A butaság ragadós, különösen az interneten, ahol a butaságokat egymásról másolják az emberek. Az Al-Dunán található Babakáj-szikla magasságának kérdése  olyan, mint amikor az iskolai dolgozat egyik példájában mindenkinél ugyanaz a rossz válasz bukkan fel. Nem tudni ki kiről másolta, de fontosnak tartom, hogy legalább egy helyes válasz legyen, ezért most megmérjük a Babakáj-sziklát.  


Az 50 méteres, pontosabban 160 lábnyi magasság először Hunfalvy János földrajztudósnál bukkan fel 1864-ben, az Al-Duna leírásánál. Azt nem tudni, hogy ő ezt az adatot honnan vette, korábban olvasta máshol, vagy egy nyomdai elírásról lehet szó: 
"Baziás alatt a bal parton Divics falu mögött a hegység hátravonul a Dunától, Ó-Moldova előtt előrenyomul, azután újra betér, de a folyam közepén merészen kinyúló, valami 160 láb magas Babakáj-szirt táján ismét kikönyöklik a Dunára s az épen így kinyomuló jobbparti szirttel együtt a medret tetemesen összeszorítja. [1]"
Amennyiben bécsi lábról van szó, átváltva (160*0,31608) 50,57 méteres magasságot kapunk, ami kísértetiesen megegyezik minden ezt követő leírás adatával:
"A Babakáj-szikla korábban ötven méter magas sziklaszirt volt a Dunában, a Vaskapu-erőmű fölépítése óta azonban csak a csúcsa áll ki a vízből. [2]"
Mindegy, hogy Wikipédiát, vagy netes al-dunai leírásokat olvasunk, olybá tűnhet, hogy 1864. óta mindenki Hunfalvy-t másolja, és a Babakáj-szikla 50 méter magas volt a Vaskapu-erőmű megépítése előtt. Ugyanezek a leírások a jelenlegi szirt magasságát 6-7 méterre saccolják. Ez a jura mészkőből álló, törökül nagyapó (bölcs öregember) jelentéssel bíró szirt még ma is meghatározza a Coronini és Galambóc között két kilométerről 400 méterre összeszűkülő Duna képét. Most képzeljük el, hogyan határozná meg a Duna képét egy 15 emelet magas szikla?

Az 50 méteres magasság leginkább egy kőből álló távközlési toronyhoz hasonlítana. Mivel csak hat-hét méter magasodik ki belőle a Duna vízszintje felé könnyen kiszámolható, hogy a Duna 43 méterrel kellett, hogy megemelkedjen 1972-ben, amikor elkészült a Vaskapu I. erőmű, amely kb. 100 folyamkilométerre található a Babakáj-sziklától (1041 fkm). Csakhogy a Vaskapu I. erőmű 33, legfeljebb 35 méteres duzzasztást okozott, és ez az érték egyre csökken, ahogy távolodunk a duzzasztóműtől. Ha a Babakáj-szikla valahol Ada Kaleh környékén lenne még mindig maradt volna belőle 15-17 méter a 6-7 helyett. Könnyen belátható tehát, hogy az 50 méteres magasság finoman szólva is barokkos túlzás.

De hogyan állapíthatnánk meg a szikla valódi magasságát? 

Kellene róla egy korabeli földtani leírás, vagy ha az nincs kéznél legalább egy kép, amely segítségül szolgálna. Persze nem ártana, ha a szikla mellett találnánk egy méretarányt, amelyből következtetni lehetne a valódi magasságra. Ritka szerencse kellene hozzá, hogy ilyet találjon az ember, de most az egyszer szerencsénk volt. A kívánt kép a Hungaricana honlapon rendelkezésre áll:



A kép - stílusából ítélve - minden kétséget kizáróan a duzzasztás előtt készült. Még megvan a szirt alapja, ahol ki lehetett kötni. Látunk rajta egy elemekkel dacoló fát és közvetlenül mellette két hajótöröttet, akik éppen kapóra jönnek méretaránynak. Amennyiben magasságukat 1,7-1,8 méterre saccoljuk egyszerű aránypár számítással meghatározhatjuk a Babakáj-szikla adott vízálláshoz mért magasságát.

A számítás alapján a Babakáj-szikla magassága kb. 14-15 méter közé esik, ami kb. 50 bécsi lábnak felelne meg Hunfalvy János könyvében. 

Ha esetleg kételkednénk a számítás pontosságában el lehet végezni a validálást a majdnem ugyanezen a folyamkilométer-szelvényen található Galambóc várának tornyaival, melyek a duzzasztás óta áznak a Dunában. 

Természetesen áradáskor a szikla alacsonyabb, kisvíznél pedig magasabbnak tűnik. Ez sem kevés; 4-5 emelet. De semmi esetre sem 50 méter.

Jó lenne, ha a következő órára mindenki kijavítaná! ;)


[1] Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 2. (Pest, 1864) I. rész. II. Szakasz / IV. Fejezet. A Kárpátok délkeleti része, vagyis: Az Erdélyi felföld és Bánsági hegységek / VI. A Magyar-Erdélyi határlánczolat
[2] http://wikimapia.org/1936422/hu/Babak%C3%A1j-szikla

3 megjegyzés:

  1. Szia! Szeretnék figyelmedbe ajánlani egy másik fényképet a szikláról. Ha a mérést a képen szereplő álló alak alapján végzem el, 1,75 meternek szamitva a pali meretet, akkor a szikla magassaga 10-11 meter koze esik (attol fuggoen, hogy a vizszintet a kep elotereben vagy hattereben latszo vizfelulethez, vagy ezek atlagahoz viszonyitom.). Mivel a forrasok szerint jelenleg 7 meteres a szikla, ez a meret a mara vizzel boritott resz /lathato resz aranyparral is osszhangban van. Az igert fenykep itt erheto el.
    https://carasanul.ro/2024/01/04/stanca-baba-caia-legenda-unei-iubiri-interzise/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erősen vízszintfüggő, ha relatív magasságot szeretnénk meghatározni, a legjobb talán egy expedíció lenne a sziklára, és GPS-szel be lehetne mérni az abszolút, tengerszint feletti magasságát. Ebben az írásban az 50 méter körüli érték félreértését próbáltam tisztázni.

      Törlés
    2. Itt van még egy érdekes kép a szikláról (a képaláírás nyilván hülyeség)

      http://epa.oszk.hu/03000/03096/00809/pdf/EPA03096_csendorsegi_lapok_1932_06.pdf#page=11

      illetve film is :

      https://www.youtube.com/watch?v=Fu_fDXiI6bE

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...