Hosszú kihagyás után 2012 volt az első év, amikor a dunavirág kérészek (Ephoron virgo) a vízminőség javulásának hatására visszatértek a Dunára. Budapest és Tahitótfalu között számos helyről jelezték, hogy az alkonyat után milliószámra vették célba a folyó parti lámpákat. Azóta megjelentek a Rábán is, és évről-évre rendszeressé vált július végi-augusztusi rajzásuk a Dunán. De akkor miért jelenik meg róluk egy olyan természetfilm, miszerint máris meg kell őket menteni?
Mivel azt szeretnénk, hogy a választ mindenki a filmből kapja meg ezért egészen röviden összefoglalva a helyzet a következő: Mivel a dunavirágok alkonyat után rajzanak a folyóparti fényforrások fénycsapdaként vonzzák őket. Mivel a fénycsapda általában a parton helyezkedik el a nőstény dunavirágok a partra hullajtják petecsomóikat, így azokból nem fog kikelni már újabb generáció. Komoly problémát okoznak a hidak világítása, itt a kérészek az aszfalton pusztulnak el a gépjárművek kerekei alatt. Mivel egy darab kérész eszmei értéke 10 ezer forint, belátható, hogy ez megszámolhatatlanul sok forintnyi természetvédelmi kárt okoz, amellett, hogy az aszfalton maradt petékből sem kelnek ki kérészek. A probléma megoldásán már dolgoznak, a Dunavirág Mentőakció ezt az erőfeszítést mutatja be.
Arra egyelőre nem sikerült rájönnöm, hogy mit keres a hód meg a nutria ebben a filmben, ha valaki tudja árulja el. A dunavirág mentőakció című film mindenestre megnyerte Gödöllőn a III. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál - Kárpát-medence természeti értékei - Dokumentumfilm szekcióját Ezúttal is gratulálunk a Filmdzsungel Stúdiónak és a TZSM Produkciónak!
Ha a Youtube videó esetleg nem működne, ezeken a linkeken is megtalálható a Dunavirág Mentőakció:
- http://teka.filmdzsungel.hu/dunavirag_mentoakcio/
- http://www.mediaklikk.hu/video/a-dunavirag-mentoakcio-2/
- https://vimeo.com/ondemand/adunaviragmentoakcio
Irodalom:
- Farkas Alexandra: Fénysorompóval a kérészek védelméért National Geographic, 2017. 07. 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése