Németországban van a Dunának egy olyan szakasza, ahol időszakonként eltűnik a víz a mederből. A nem mindennapi jelenséget a helyiek Donauversickerungnak nevezik és oka a Duna-Rajna háború számlájára írható. Kisebb, kevésbé látványos módon ez a jelenség a folyó más szakaszain is előfordul, például Magyarországon. A cikk apropóját egy ábra adta, melyeket már nagyon régóta kerestem. Végül meglett, lelőhelye Tőry Kálmán 1952-ben kiadott: A Duna és szabályozása c. műve.
 |
| Kiskunság. Fényképezte: Daróczi Csaba, forrás: National Geographic |
Az 1. ábra a Duna és mellkékfolyóinak vízhozamát ábrázolja. A folyó az ábra tetején ered a Fekete-erdőben, de sajnos az Immendingen melletti mederben jelentkező elszivárgás hossza és az itteni vízhozam olyan alacsony, hogy ebből kifolyólag ábrázolhatatlan. Ahogy haladunk az alul található torkolat felé, úgy kumulálódik a hozzáfolyásokból a vízhozam érték és szélesedik egyúttal a Duna ábrán megrajzolt medre. Érdemes megfigyelni mennyire "jobbkezes" a Duna, hiszen a legnagyobb vízhozamú mellékfolyói mind az Alpokból érkeznek, a Kárpátok vizeit összegyűjtő balparti torkolatú Tiszával szemben. A Duna felső szakaszán, a forrástól a Morva torkolatáig összegyűjti már a vízhozamának harmadát. Pozsonynál ez az érték meghaladja a másodpercenként 2000 köbmétert. Ez főleg az Inn folyónak köszönhető, amely egymaga 35-40%-át adja a Duna pozsonyi vízhozamának. Pozsony alatt a Duna árvizei szétterülnek (szétterültek) a Csallóköz és Szigetköz mellékágrendszereiben, de az apadásnál ezek a vizek visszakerülnek a mederbe, mintegy tompítva a vízhozamingadozásokat.
 |
| 1. ábra A Duna és mellékfolyóinak vízhozama (Lászlóffy Woldemár ábrája) |
Budapestig ez az érték felmegy 2340 köbméterre, sok éves átlagban ennyi víz folyik keresztül a Vigadónál létesített vízmérce szelvényében (az ábra 1952-es adatokkal dolgozik, de a wikipédia szócikkében található 2350 köbméter sem tér el ettől számottevően). Ha dél felé haladunk a vízhozam értékek így változnak:
Baja: 2290 m3
Mohács: 2260 m3
Apatin: 2110 m3
Amint látjuk a Duna átlagos vízhozama a Dráva torkolata felé közelítve egyre fogy. A veszteség ezen a 250 folyamkilométeren eléri a 230 köbmétert másodpercenként, ami kb. 10%-os veszteségnek felel meg. Ez természetesen látványban nem mérhető a németországi mészkőhegység repedésein teljesen eltűnő Duna képéhez, de a veszteség jóval több mint a német felső szakaszon, ahol a 230 köbméteres másodpercenkénti vízhozamot csak a Lech hozzáfolyásával éri el. Budapest és a Dráva torkolata között nincsen számottevő mellékfolyója a Dunának az egyetlen Siót leszámítva.
 |
| 2. ábra Az 1. ábra aktualizált (román) változata |
A víz eltűnésének három oka lehetséges:
1. Geológiai ok
A Duna vize elszivárog a laza üledékben. Korábban azt gondolták, hogy mivel a Dunával párhuzamosan folyó Tisza medre mintegy 10 méterrel van mélyebben a Dunáénál előfordulhat, hogy a talajban keleti irányú vízmozgás indul meg. A két folyó közti távolság azonban 100-120 kilométer, így az esés mindössze 10 cm kilométerenként. Az átáramlás-tézis ellen szól az is, hogy a kiskunsági szikesek erőteljesen párologtatnak, így a víz ha el is indul a Tisza felé, oda már nem érkezik meg. Ismerve a Kiskunság folyamatosan süllyedő talajvíztükör problémáját, nagyon valószínű, hogy a Duna vízhozamának egy része a talajvíz pótlása miatt szivárog el.
 |
| A Talajvíztükör változása a Kiskunságban 1970-74 és 2003 között (forrás) |
2. Meteorológiai ok
A Duna vize Budapest és a Dráva torkolata között elpárolog. A kérdéses szakaszon a Duna felszíne 535 négyzetkilométer, nagyvíz esetén pedig 3000 négyzetkilométer. Ez elég nagy felület, hogy sok víz elpárologjon, de más tényező is szerepet játszik. Hiszen nem csak a Duna víztükrén zajlik a párolgás, részt vesz a folyamatban az ártéri növényzet és az árvíz által feltöltött holtágakból elpárolgó víztömeg. Budapest és a Dráva torkolat kötött a három legnagyobb "párologtató" a Gemenc, Béda-Karapancsa, valamint a Kopácsi rét.
3. Gazdasági ok
A Duna vizét szétöntözik. A harmadik elképzelés az előző kettő hibridje, hiszen a mezőgazdasági termelésben felhasznált víz egy része elnyelődik a talajban, míg egy jelentős része elpárolog. Különbség mindössze a szándékos antropogén tényezőben van. A legfontosabb öntözőcsatorna Magyarországon a Ráckevei-Dunából Tassnál kilépő Kiskunsági-főcsatorna, amely az ártér és a Kiskunság találkozásánál követi a folyót és csak Bajától északra tér bele vissza. Szerb területen található a Ferenc-csatorna, amely a Dunát köti össze a Tiszával.
 |
| Kiskunsági szikes (forrás) |
A Duna elszivárgása, elpárolgása nem csak a magyar szakaszon jelentkezik. Az Al-Dunán, az Olt torkolata és a Delta között ugyancsak lejátszódik, különösen nyaranta, amikor az amúgy is alacsony vízhozamú mellékfolyók vízszállítása alaposan lecsökken.
Amennyiben valaha megvalósulna az Adonynál és Fajsznál tervezett két síkvidéki vízerőmű és a hozzá tartozó víztározó — melyeknek egyik feladata a Kiskunság kiszáradásának ellensúlyozása lenne — az elszivárgás és elpárolgás mértéke jelentősen megnőne. A lelassuló, nagyobb felületen szétterülő folyó valamint a tervezett intenzívebb öntözés ennél a jelenleg is meglévő 10%-nál is nagyobb vízveszteséget okozhat.
A 3. okhoz eszembe jutott az öntözésen kívül még néhány szempont.
VálaszTörlés- A Duna vizét issza Szekszárd és Pécs is.
- Ennél jelentősebb lehet a Paksi Atomerőmű vízkivitele. Itt a hűtővíz jelentős része ugyan némileg felmelegedve visszajut a Dunába, de még jut a Csámpa patakba is, ami Fadd-Dombori holtág jelentős párolgási (és öntözési) veszteségeit is pótolja.
A mértékeket persze nem tudom.
A párolgás - akár a vízfelszíné, az erdőé, akár az erőműveké nem gondolom, hogy 100m3 másodpercenkénti fogyasztást okozna. A vízkivételek ivóvíz célra szintén kisebb nagyságrendet képviselnek szerintem.
VálaszTörlésA Kiskunsági vízhiány kérdés sincs nagy hatással - sőt egyáltalán nincs hatással - a Duna vízhozamára. Elég arra gondolni, hogy a homokhátság legalább 30 m-rel magasabb, mint a Duna völgye, és az ottani talajvízszint még a süllyedés mellett is húsz méternél magasabb a Duna vízszintjénél, így a Tisza és a Duna közötti vízszintkülönbség legyőzéséhez "át kellene másznia egy talajvízdombot" a Dunából elszivárgó víznek.
Érdemes lenne a havi vagy évszakos lefolyásokat (középvízhozamokat) összevetni, látható-e pl. a vegetációs időszakban nagyobb "fogyasztás", azaz okozhatja-e az eltűnést a vegetáció... stb. Ugyanez vonatkozik a párolgásra is.
Tibi: persze - de ha a Homokhátságon nem is, a Duna és a homokhát közti alacsony ártéren mindenképp alacsonyabb a talajvíz, sőt a Duna-völgyi főcsatorna ("Átokcsatorna") megépítése óta még inkább.
VálaszTörlésA szezonális variáció kérdésfeltevésében nagyon igazad van!
"Veszteség", de igazából ez egy pozitív hatású jelenség. Akár a felszín alatti készletekbe jut, akár az ártéri ökoszisztéma használja el, minél nagyobb a megőrzött, visszaforgatott víz mennyisége a szárazdöldön annál jobb.
VálaszTörlésGábor, csak a homokhátságon történő átszivárgás lehetetlenségére hívom fel a figyelmet.
VálaszTörlésA Duna menti területsáv "vízfogyasztása" a 100 m3/s értéket vígan elérheti, gyors kalkulussal ez igazolható is.
A Tiszába irányuló átszivárgást csak mint érdekességet említettem meg, ezt a lehetőséget már a Tőry könyvben is elvetették, 1952-ben. Megpróbálom megszerezni a vonatkozó vízhozamadatokat. Ha csak a párolgást vesszük, 1 folyamkilométerre majdnem egy köbméter jut másodpercenként, ami nyílt vízfelületre számítva soknak tűnik, de a teljes ártérre már nem annyira. Az ivóvíz és hűtővízkivétel előbb-utóbb visszatér a folyóba. Talán érdemes lenne megvizsgáni azt is, hogy a Homokhátság párolgása kapillárisan meg tudja-e emelni a környező területek talajvizét, de az is lehet, hogy ezt mások már kutatták.
VálaszTörlésA Dunából a Tiszába történő felszín alatti elszivárgás kizárt. Mára nyugdíjas kollegám, inkább tanárom vizsgálta a Homokhátság vízháztartását.
VálaszTörléshttp://volgyesi.uw.hu/dokuk/homokhatsag.pdf
Köszönöm szépen, lementettem a dokumentumot!
VálaszTörlés