 |
| 1. |
Várni a végzetet. Akár ez is lehetne a címe Ergün Koco fotósorozatának Ada Kaleh szigetéről. Ergün egy helyi török volt, aki fényképezőgépével a kitelepítés előtt még egyszer végigfotózta szülőföldjét, esetleg összegyűjtötte a családi fotókat. A képek többsége egy olyan letűnt idillt mutat be, amely mögött már gyülekeznek a viharfelhők. A sziget látszólag még megszokott mindnennapjait éli, de a túlsó parton már vágják az hegyoldalba az új vízszinthez alkalmazkodó infrastruktúrát. Szorgos kezek kalapálják szét tégláról téglára a sziget névadó erődjének kazamatáit, miközben a szél kergeti az égen a felhőket. Kifutnak még a Duna hullámai a partra, de már nincs messze az az idő, amikor ezek a hullámok egyre magasabb térszíneket kezdenek nyaldosni. Elérik a parti lágyszárúakat, körülölelik a kivágott fák tuskóit, óvatosan belépnek az elhagyott, lerombolt házak küszöbén, majd egyre gyorsabb lépésekkel veszik birtokba az erőd folyosóit, ellenségként kúszva fel a falakon. Ez a folyamat nem napról napra ment végbe; a hatalmas tározót csak fokozatosan töltötte fel a felduzzasztott folyó. Éppen ezért nem is lehet Ada Kaleh elárasztásának pontos emléknapot adni, hiszen aközött, hogy az utolsó lakó is csónakba szállt az ismeretlen felé addig, hogy a sziget legmagasabb pontja eltűnt a habokban, évek telhettek el. Ergün Koco képei tehát valamikor az 1960-as évek végén készülhettek.
A szerző végigfotózta a számára kedves és ismerős épületeket, ennek kedvéért még a minaretbe, sőt a szomszédos hegyekbe is felkaptatott, lefotózta a családját, az élő és halott rokonokat, a régi házuk belsőjét, ismerős zugokat, ösvényeket. Közel kétszáz képet készített, s ezek mindegyikét belengi a végleges elmúlás érzete. Ekkor már mindenki tisztában volt vele, hogy nincs többé maradásuk a szigeten.
 |
| 2. |
 |
| 3. |
 |
| 4. |
 |
| 5. |
 |
| 6. |
 |
| 7. |
 |
| 8. |
 |
| 9. |
 |
| 10. |
 |
| 11. |
 |
| 12. |
 |
| 13. |
 |
| 14. |
 |
| 15. |
 |
| 16. |
 |
| 17. |
 |
| 18. |
 |
| 19. |
 |
| 20. |
 |
| 21. |
 |
| 22. |
 |
| 23. |
 |
| 24. |
 |
| 25. |
 |
| 26. |
 |
| 27. |
 |
| 28. |
 |
| 29. |
 |
| 30. |
 |
| 31. |
 |
| 32. |
 |
| 33. |
 |
| 34. |
 |
| 35. |
 |
| 36. |
 |
| 37. |
 |
| 38. |
 |
| 39. |
 |
| 40. |
 |
| 41. |
 |
| 42. |
 |
| 43. |
 |
| 44. |
 |
| 45. |
 |
| 46. |
 |
| 47. |
 |
| 48. |
 |
| 49. |
 |
| 50. |
További történetek az elsüllyedt szigetről:
https://dunaiszigetek.blogspot.com/search/label/Ada%20Kaleh
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése