2011. március 12., szombat

Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Budapesten



Wesselényi emlékérem 1988-ból (www.toplicit.com)
Az 1838. március 15-én éjjel tetőző híres pesti jeges árvíz történetét sokan megírták már. Az interneten fellelhető "irodalom" azonban jelentős átfedéseket mutat, szépen vissza lehet fejteni, ki kitől mikor mit vett át. Néha még arra sem véve a fáradságot, hogy a hibákra ügyeljenek. Sokat törtem a fejem, hogyan lehetne megemlékezni erről a hidrológiailag jeles napról, anélkül, hogy az unalomig ismert tényeket ismételjem. 
Jégtorlódásos árvíz a Révai lexikon szerint Európában leginkább a Ny-K-i és ÉNy-DK-i irányú folyókon szokott jelentkezni. Ennek oka, hogy a befagyott folyón először nyugaton jelentkezik az időjárásváltozás, és ennek következtében az olvadás. A kelet felé meginduló jégtömeg azonban nem tud haladni, mivel a folyásirányban még vastag jégpáncélt talál. Ez a jelenség igen gyakori volt a Dunán és a Volgán, ellenben a Tiszán például meglehetősen ritka. Jégtorlódásnak azt nevezik, amikor a zajló jég a meder egy jellegzetes pontján (mederelágazás, sziget, hídpillér, szűk kanyarulat, zátony) összetorlódik, és elzárja a víz útját.  Jégdugó kisvizes és hideg időszakokban alakul ki legnagyobb valószínűséggel. Ilyen esetben a vízszint órák, napok alatt igen magasra duzzad, és a folyó kilép a medréből, hogy megkerülhesse az akadályt. A jégtorlódások felszakadása során hatalmas összefagyott, kavicstól és egyéb mederanyagtól elnehezült jégtömbök keletkeznek. Ezek potenciálisan újabb és újabb mederelzáródásokat okoznak. Az 1900-as években sokszor volt arra szükség, hogy robbantásokkal, tüzérséggel és bombákkal zúzzák szét a gyakran több kilométeres jégdugókat.

1838. márciusában a hirtelen jött csapadékos felmelegedés következtében megindult a Duna magyarországi szakaszán a jégzajlás. A szabályozatlan, és elfajult Duna szakaszok különösen kedveztek a jégtorlaszok kialakulásának. A felszakadó jégpáncélból származó jégtáblák elsősorban a szigetcsúcsokon akadtak fönn, ahol aztán gáttá fagytak. A mögötte érkező víz addig emelkedett, amíg a felhajtóerő "átemelte" a jégdugót zátonyon. Március 13-án, az esztergomi tetőzés a Szentendrei-sziget csúcsán, Kisoroszinál feltorlódott jégtömeg következtében alakult ki. Még aznap este ugyanez a jelenség ismétlődött meg Óbudánál, az Óbudai-, a Fürdő-, és a Népsziget csúcsain. Ez okozta Vácnak, Szentendrének, és az összes szentendrei-szigeti és parti településnek a vesztét. Budapesten az emelkedő vízszint már  március 13-án átszakította az északi, más néven váci gátat. Az északi irányból érkező elöntés a régi Duna-mederben, a Rákos-árokban keresett lefolyást, így nem véletlen, hogy a mai Nagykörút nyomvonalán mérték a legnagyobb vízállásokat (lásd mellékelt térkép). A jég 14-én hajnalban újra feltorlódott, ezúttal a Csepel-sziget csúcsánál lévő Kopaszi-zátonyon. A Soroksári-ág fenékig befagyott, természetes akadályt alkotva a folyó útjában. A visszaduzzadt folyó dél felől is átszakította a várost védelmező soroksári gátat. Végül március 15-én a budai vízmércén mért 29 láb, 4 hüvelyk és 9 vonás (1030 cm, más források szerint: Pallas lexikon 940 cm, Révai lexikon 936 cm, Magyarország Földje 1037 cm, megint máshol 927 cm.) magasságban, azaz a valaha mért legnagyobb vízállással tetőzött a Duna.

Budán 1817-ben helyezték üzembe (a pozsonyival egyetemben) Magyarország első vízmércéjét. 1823-tól vált rendszeressé a leolvasás. Később a felépült Lánchíd budai pillérére került ez a mérce, 0 pontja az 1834. évi kisvízszinttel egyezett. Ez volt az úgynevezett "sempont" azaz semmipont. Ez egy abszolút magasság, pontos és fontos térképészeti szint és alappont. Az Adriai-tenger víztükrétől számított 96,586 méteren állt. (A nullpont később módosult, jelenleg a budapesti Vigadó téri vízmérce "sempontja" a Balti-tenger szintje felett 94,97 méter.) Ehhez képest mértek 1030, (940, 936, 927, 1037) centitmétert. Nem valószínű, hogy a mércén létezett ekkora érték, én azt gondolom, hogy a házfalakon hagyott iszap szintjéből számították vissza. Ha hihetünk a méréseknek, az 1838-as jeges árvíz 106-107 méteren tetőzött az Adria szintje fölött.

Pesten szigetszerűen kiemelkedő területek maradtak csupán szárazon ezekben a napokban: a Nyugati tér, Deák tér egy része, kisebb halmok a Parlament környékén, a Ferenciek terén, valamint a Nagymező utcától keletre eső magaslat.  A Kőmíves utca (ma Andrássy út) torkolatában álló kis kápolna is megúszta az árvizet, az ittenei menedék szerepet játszott abban, hogy a Bazilika később erre a magaslatra épült. 

Az árvízi szint magassága Pesten. (in. Némethy Károly 1938.)

Az árvíz levonultával felmerült a kérdés, hogyan is lehetne elejét venni az újabb elöntésnek. Egyfelől az volt a javaslat, hogy emeljék meg a város talajszinjét az árvízszint fölé. Mások, mint például Széchenyi ezt a tervet élesen kritizálták, ők elsősorban a folyó megregulázásában látták a megoldást. Vásárhelyi Pál az árvíz előtt is többször figyelmeztetett az egyre magasabb szinteken tetőző árvizekre. Rövid távú megoldásként (egészen az 1870-es évekig) az első elképzelést választották. Károlyi gróf ellenben az ésszerűséget követte, amikor  árvízmentes szintet választva 1840-ben megalapította Új-Pestet.
Pesten a feltöltések megkönnyítése érdekében városszerte számtalan mementót helyeztek ki az épen maradt, szilárd alapú épületek falára. Ennek szinte már hagyománya volt Pest-Budán, a XIX. század végén még álltak házak az 1775-ös árvíz szintjét megörökítő táblákkal. Ezek közül már egy sincsen meg, sőt az 1838-as emlékek közül is számtalan elpusztult. Azonban aki nyitott szemmel jár Budán és Pesten még jó néhánnyal találkozhat. Egy ilyen sétára invitálnám az olvasókat, fényképezőgéppel és mérőszalaggal a kézben:

1. Ferenciek tere, Wesselényi emléktábla 1895.

2. Százéves Étterem, Pesti Barnabás utca 2. 242 cm

3. Apáczai Csere János utca 7. 152 cm

4. Dessewffy utca 8-10. 63 cm.

5. Szerb utca 21. 151 cm

6. Váczi utca 47. (Angolkisasszonyok templomában) 220 cm

7. Veres Pálné utca 29. 157 cm


8. Bródy Sándor utca (Nemzeti Múzeum kerítése) 127 cm

9. Rákóczi út 41. 139 cm.

A Rókus kápolna régi árvíztáblája (a műemlék felirat fölött)

10. Rákóczi út, Rókus kápolna 154+82 cm.

11. Döbrentey utca 15. fejmagasság fölött

12. Horváth Mihály tér 7. Szent József plébánia, fejmagasságban (forrás: szoborlap.hu)

13. Szerb utca 4. 270 cm

14. Bem József tér 3. 122 cm

15. Ferencváros, Viola utca 31-33. 118 cm

16. Újlak, Lajos utca 18-20. 84 cm

17. Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, a Kinizsi utca 22. szám alatti épületről
 
18. Ferencváros Liliom utca 25. 1977-ben eltűnt. Fortepan.hu

2013. május 10-i frissítés

19. Lágymányos, alsó rakpart, Szabadság hídtól délre. 272 cm

20. Víziváros, Gyorskocsi utca 44. 123 cm

21. Óbuda, Lajos utca 102 a, udvarban jobb oldalt. 212 cm

22. Terézváros, Avilai Nagy Szent Teréz plébániatemplom. Oltár bal oldalán, derékmagasságban.

23. Belváros, Váci utca 47 a. Angolkisasszonyok zárdájának kerengőjében (ma Heller Farkas Szakkollégium) 197 cm

24. Lipótváros, Vigyázó Ferenc utca 6. udvarban. 101 cm

2013. május 24-i frissítés
 
25. VIII. Józsefváros, Salétrom utca 5. Református parókia 148 cm
 
26. Nagytétény XXII. ker. Nagytétényi út 306. Lábazati festés árvízszint magasságban! 53 cm
 
27. Budafok XXII. ker. Kossuth Lajos utca 38. 67 cm

2013. Június 17-i frissítés

28. IX. Ferencváros Bokréta utca 32. 122 cm

29. IX. Ferencváros Kinizsi utca 31. 164,5 cm

30. V. ker. Papnövelde utca 7. Bent a kerengőben. 97 cm

31. V. ker. Pesti Barnabás utca 2. 100 éves étteremben, 227 cm

32. VIII. Józsefváros. Emléktábla a Ludovikán, bejárattól balra bent

2013. Június 21-i frissítés

33. III. ker. Óbuda Római katolikus templom, oldalkaputól balra. 113 cm.
 
34. III. ker. Óbuda Római katolikus templom, bejárat melletti szenteltvíztartó felett. 127 cm.

2013. Július 2-i frissítés 

[...] Az árvíz szintjét, a városszerte számos épület falában jelenleg is látható magyar és német jelző-emlékeztető márvány- vagy öntöttvas táblákhoz hasonlóan, nyilván megjelölték ekkoriban több helyütt héber nyelvű felirattal is. Az egyetlen héber árvíztábla, amelyről tudomásunk van, éppen Óbudán maradt fenn: vörös márvány-kő, a Lajos utcai zsinagógában volt, a Tóra-szekrényhez vezető lépcsőzet bal oldali pofa-falában. Nem egészen véletlenül: a II. emeleti karzat sok hajléktalan számára nyújtott menedéket az árvízi napokban. A táblát a restaurálás és átalakítás során (1980 k.) eltávolították, de megvan, jelenleg a Vízügyi Múzeumban; híresztelések szerint egy tiszteletreméltó személy, akit minden zsidó történeti emlék és régiség vonzott volt, ajánlotta fel megvételre. [...] /forrás/

35. Óbudai zsinagógában álló árvíztábla, jelenleg Duna Múzeum, Esztergom

36. Józsefváros Tavaszmező utca 7.

2013. November 27-i frissítés

37. III. Óbuda Fő utca 168. R. kat. plébánia kapualjában

2013. December 15-i frissítés

38. I. ker. Fő utca 41. Szent Ferenc sebei templom 193 cm.

2014. Január 15-i frissítés

39. I. ker. Fő utca 41. Máltai Szeretetszolgálat épülete 200 cm

40. Ismeretlen tábla a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményből (fortepan.hu)

Frissítés 2014.06.27.

Szinte hihetetlen, de Bokody József 2013-as prezentációjában újabb négy, már eltűnt árvíztábla arcchív fényképe bukkant elő!

VIII. ker. Bacsó Béla u. 20. 120 cm
 
IX. ker. Berzencey u 9. 200 cm

I. ker. Corvin tér 2. 269 cm

VIII. Hock János utca 10.
Bécsi út 77. 

Pesten az utcaszint magassága csak kivételes helyszíneken egyezik meg az 1838. évivel. Ilyen  hely a Százéves Étterem, a dombra épült Rókus kápolna, a Szerb utcai szerb templom kertje és a két templombelső. Az itt mért értékek jó közelítéssel mutatják meg, mekkora volt annak idején az elöntés. A többi helyszínen pedig éppen a feltöltés mértékét tudnánk meghatározni a kihelyezett árvízi táblák alapján.


További árvízi táblák itt találhatók:
  • Bacsó Béla utca 20. Házzal együtt elbontották.
  • Budapesti Történeti Múzeum, Budai Vár. A Döbrentey utcában található tábla eredetije.
Budapesten kívül:

Ajánlott és felhasznált irodalom:

31 megjegyzés:

Névtelen írta...

Budafokon a Nagytemplomnál is van jelzés, sőt a Kossuth Lajos utcai pékség falán is ott van.

Névtelen írta...

szép munka

Névtelen írta...

A budai oldalon is volt több helyen vízállás jelző márvány tábla, a Fő utcai középkori épületek közül többen volt, a Margit (Mártírok) körúton az egykori városfal darabon is volt, valamint a Szilágyi téri templomon, vagy közvetlenül mellette, azt hiszem egy emlékoszlopon, A Fő utcai rabkórház kápolnáján is mintha lett volna..

Névtelen írta...

Még egy apró észrevétel:
Egy 1838-as térképre (is) át kellett volna rajzolni, mert akkor a lakott rész a maihoz képest nagyon sokkal kisebb volt.

Névtelen írta...

Köszönöm az írást, alapos és figyelemreméltó munka.

Peti írta...

Hányféleképpen lehetett leírni akkoriban, hogy március?

Márcivs
Marciús
Március
Mártius
Márczius
Marczius

Névtelen írta...

II. kerület Bem József tér, a volt általános iskola sarkán is van egy pusztulófélben levő vízállásjelző tábla.

paralelart írta...

ja, ez a helyesírás dolog nekem is feltűnt.

aranyos.

érdekes lehetett a nyelvtanóra, vagy más dolgokra helyezték a hangsúlyt.

Névtelen írta...

A Központi Szeminárium (volt pálos kolostor, de 1838-ban már szeminárium, Papnövelde utca 5.(?)) kerengőjében, a keleti folyosó udvar felőli falában is van egy korabeli vízszintjelző emléktábla. (Szintén nem közterület.)

Vass Dániel írta...

Köszönöm az észrevételeket, ma reggel megkerestem a Bem térit, csatoltam a többihez.

vizesnyolczas írta...

Jó kis írás! Szép munka.

Mennyi az esélye, hogy ez az esemény valamikor a jövőben megismétlődjön?

Vass Dániel írta...

@ vizesnyolcas: Semennyi. A Duna-szabályozás lényege az volt, hogy a folyó sebessége megnövekedjen, keresztmetszete csökkenjen. A kanyarulatokat kiegyenesítették, a zátonyokat elkotorták. Így nem tud befagyni a folyó, és nem tud hol feltorlódni a jég. Ha pedig feltorlódna mégis, akkor tűzszerészek, meg a katonaság felrobbantaná azonnal a jégdugót.

Névtelen írta...

Helyesírás: 1838-ban javában zajlik a nyelvújítás, az irodalmi nyelv kialakítása, rengeteg a latinból származó ("nemzetközi") szó lecserélése újonnan alkotott szóval.
Az egy következő kérdés lenne, hogy a lakosság hány százaléka tudott írni/olvasni, és aki tudott az milyen nyelven, illetve ezek közül milyen arányban tudtak, használtak legalább még egy nyelvet. (a német után mondjuk a magyart)
Adódik a kérdés: Mi volt a hivatalos nyelv 1838-ban? (már mint pesten)
Illetve milyen volt a lakosság nemzetiségi összetétele?
más
Nálunk jelentős jégtörő flotta lett építve, nem tudom a pontos számot, 10-15 darabra tippelek. Ezek nem csak a magyar szakaszon dolgoztak, hanem rendszeresen (értsd minden évben) besegítettek a jugoszláv szakaszon, illetve engedélykérés után áthajóztak a tiszára, és ott tevékenykedtek. (a tiszalöki erőmű környékére emlékszem)
Azt nem tudom, hogy mára mi maradt a Mahart-ból, és a jégtörő flottából, könnyen lehet, hogy fillérekért eladták ócskavasnak.
A mai katonaság, az egy vicc!

Névtelen írta...

"Vasvári Pál az árvíz előtt is többször figyelmeztetett az egyre magasabb szinteken tetőző árvizekre."

Vásárhelyi Pálról van szó szerintem.

Vass Dániel írta...

Köszönöm az észrevételt, javítottam.

Névtelen írta...

Gratulálok, szép munka.

A Kolósy téri piacnál is volt egy vízjelző az átépítés elött, Jó lenne tudni mi történt vele?

Névtelen írta...

A IX. ker. Viola utcában (31-33.) is van egy - a lefényképezettek közül az Apáczai Csere János utcaihoz hasonlító, német nyelvű - tábla, egy néhány éve épült társasházon. (Feltételezem, hogy a társasház helyén állt eredeti épület falán volt, amelyet lebontottak, de a táblát beépítették az újba. Kérdés persze, hogy az építés során mennyire törekedtek a pontosságra.)

Vass Dániel írta...

Sajnos már sosem tudjuk meg, hogy a Viola utcai tábla milyen magasságban állhatott, csak reménykedhetünk benne, hogy a kivitelező lelkiismeretes volt. Köszönet az információért. (Van egy sanda gyanúm, hogy a Kinizsi utcában nem talált tábla a Viola utcában található a hasonló házszámon...)

Kocka írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Kocka írta...

A Lajos utcában is van egy tábla:
https://picasaweb.google.com/lh/photo/z1dHXHcWoQRBMWw2JEJ6KXsWpyOTL6LJpDpv-WxIi5w?feat=email

Vass Dániel írta...

Megvan a Lajos utcai is, reggel meglátogattam. :)

Fehér Tamás írta...

Vácon teljesen hasonló kivitelű és anyagú tábla található, de sajnos már nem az eredeti helyén (Remete étterem). Helyén van viszont egy homokkő tábla, most próbálom az alapján az itteni vízszintet rekonstruálni. Köszönöm a 106-107 mAf magasságot, körülbelül itt is 107 méter lehetett. (A biztonság kedvééért a mindenképpen szárazon maradt terület magasságát 108 m-től felfelé tettem.)
Fehér Tamás
geológus
Vác
Szívesen küldök fényképet, ha kell.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Szívesen meglátogatnám ezt a két táblát, gyakran járunk Vácon! Mindenképpen küldjön nekem egy mailt, képekkel!

Dániel Borovi írta...

A fortepanra nemrég került fel három fotó a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény anyagából. Ezek vajon megvannak még?
http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_26419.jpg
http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_26418.jpg
http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_26417.jpg
emellett épp a facebook Tipo Budapest csoportjában volt nemrég téma, az egyik tagunk pár hete végigfotózott jó párat, és ma ismét előkerült egy újabb fotó kapcsán.
http://www.facebook.com/groups/177472545640836/368802879841134/?notif_t=group_comment_reply
Ha van kedved, csatlakozz!

Névtelen írta...

A Ludovika téren én sok éve még láttam az árvíz szint jelző emléktáblát.
Szerintem az épületen belül van.
Próbálj meg egyezkedni a portással hogy beengedjen egy fotó erejéig.
(A középső épületben van)

Zentai Péter

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Kedves Péter, ha lesz időm ellátogatok oda, és még egy pár helyre. Ma kaptam még pár információt táblákról!

Névtelen írta...

Veres Pálné utca 18!
Hátsó falánál régi gyárépület boltíves téglafalában.
Csak a szeminárium kertjéből (ha beengednek), vagy az ELTA jogi karának arra nyíló ablakaiból, de csat távolról tátható.

Ferkó

Névtelen írta...

Veres Pálné utca 18.!

A épülethátsó fala részben egy korábbi gyár téglából épült maradványa. Ennek boltívében található egy tábla, ami csak a szeminárium kertjéből, esetleg az ELTE jogi karának hátsó ablakaiból vehető észre, de el onnan nem lehet olvasni.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Szia, ha van rá mód küldhetnél nekem erről egy fényképet, vagy egy pontos koordinátát. Általában ilyen eldugott helyekre nem szoktak ilyet tenni. Köszönöm.

Névtelen írta...

Kedves Szávoszt-Vass Dániel uram !
(Először is nem vagyok "robot" --- én sem ! --- mindjárt be is írom a háromezerháromszázharmincas számot az alanti kis ablakba) Amit írni akarok az összes elismerésem mellett (a magyar jeges árvíz-emléktáblás, aztán a német és az angol árvízi szövegekbe igyekeztem beleolvasni inkább, meg az 1838-ra vonatkozó adatokból, képekből, toldásokból, kiegészítésekből és persze a hozzászólásaikból álló részbe... Úgy emlékszem, a VIII. kerületi Rókus-kápolna árvízi emléktáblája iskolás koromban (most 65 éves múltam, de annak idején elég sokszor jártam-utaztam a Rákóczi úton) NEM EZ VOLT..! A mostani, mely a fényképen itt van, jól látható, hogy modern készítmény és "gyenge utánzat", bár a megfelelő magasságban és kétségtelenül jóindulatnak az eredménye. Hogy az eredetinek mi lett a sorsa, talán az illetékes plébániahivatalban lehet arról adatot, képet kapni...(?)
Tisztelettel:
Papp Péter ny.tud.mts.

Névtelen írta...

Teljesen egyetértek Papp Péterrel, a Rókus kápolna falán a 70-es évek elején még egy mészköbe vésett jel volt.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...