2011. április 14., csütörtök

Duna Stratégia - Rövid összefoglaló


Már számtalanszor hallottam a hírekben a Duna Stratégiáról, általában a szokásos uniós - átlagembernek érthetetlen - szakszöveget. Semmi konkrétumot. Éppen ezért megpróbálom összeszedni mit is lehet tudni a magyar uniós elnökség fő célkitűzéséről.

Az Európai Unió Tanácsa 2009. június 18-19-i ülésén felkérte az Európai Bizottságot. hogy készítsék el 2011 végéig a Duna Régió Stratégiájának (DRS) tervezetét. 2011. április 13-án lezárult az előkészítés folyamata, amikor a dokumentumot Luxemburgban ellenszavazat nélkül elfogadták a tagországok külügyminiszterei. Még hátra van a júniusban esedékes ülés, ahol a már konkrét célokat, projektekek és programokat terjesztik az unió állam-, és kormányfői elé. Mivel a magyar uniós elnökség egy fő célkitűzése éppen a DRS tető alá hozása volt, kíváncsi voltam mit is tartalmazhat ez a stratégia. Mennyire lesz kihatással a megvalósítás a folyóra, és mi fog változni középtávon. Az stratégiával kapcsolatosan szó volt magyarországi vízerőművek építéséről, állandó hajózó út kitűzéséről, a teherforgalom vízi útra tereléséről. Előzetes várakozásaim szerint a fő irányvonalak ezek lettek volna. Miután utánaolvastam a témának, kezdett körvonalazódni, hogy itt bizony sokkal többről van szó. A DRS nem volt minden előzmény nélküli. 2006-ban a Balti-tengeri Stratégia volt az első olyan országok közötti együttműködés az EU-n belül, amelyben egy jól körülhatárolható, azonos kultúrájú, történelmű régió közös fejlesztési és cselekvési tervet készített. A Balti-tengeri Stratégiát 2009-ben éppen a svéd uniós elnökség alatt fogadták el. Bizonyos szempontból a Duna menti országok számára is alapként és példaként szolgált.




Röviden összefoglalva az Európai Unió Duna Régió Stratégiája a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. 14 ország tartozik hozzá, melyből 8 tagország. A megfogalmazott célok négy pilléren nyugszanak, ezek:
  • A Duna régió összekapcsolása más régiókkal
  • Környezetvédelem
  • Jólét megteremtése, gazdaságfejlesztés
  • A régió intézményeinek megerősítése, összekapcsolása
Az aláíró országok 11 közös célt fogalmaztak meg (prioritások). Mindegyikük megvalósításáért 2 országot neveztek ki felelősnek. A prioritások röviden:
  1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztése. Két részre bontották: a, belvízi hajóutak (felelős: Ausztria és Románia), b, Vasút, közút, légi közlekedés (Szlovénia, Szerbia, érdekelt Ukrajna)
  2. A fenntartható energia használatának ösztönzése. (Magyarország, Csehország)
  3. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása. (Bulgária, Románia)
  4. A vizek minőségének helyreállítása és megőrzése. (Magyarország, Szlovákia)
  5. Környezeti kockázatok kezelése. (Magyarország, Románia)
  6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése. (Németország - Bajorország, Horvátország)
  7. Tudásalapú társadalom kialakítása. A kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével. (Szlovákia, Szerbia)
  8. A vállalkozások versenyképességének támogatása. (Németország - Baden-Würtemberg, Horvátország)
  9. Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés. (Ausztria, Moldova)
  10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése. (Ausztria - Bécs, Szlovénia)
  11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka. (Németország, Bulgária)

    A felsoroltakból kitűnhet, hogy a Duna ebben a stratégiában egyfajta szimbólumként viselkedik. Nem konkrétan a Duna fejleszéséről van benne szó, sokkal inkább a Duna menti országok közös érdekeinek összekapcsolásáról. Így eshet meg, hogy a hajózás mellett ugyanolyan hangsúlyos szerepet kaphat például a panelprogram. A stratégia keretein belül sikerülhet nem-uniós országokat is bevonni egy-egy projektbe.  Ez jól megfigyelhető a 11 prioritás országos lebontásában. Bizonyára hosszas alkudozások során sikerült egy-egy adott országnak a számára fontos prioritást megszereznie. Az, hogy Magyarország három területért is felel mindenképpen jó hír. Különösen a 4. és 5. pont megszerzése jelentős, abból a szempontból, hogy a tiszai ciányszennyezés kárán tanulva a vízgyűjtő területén tervezett környezetszennyező beruházások megvalósításába beleszólásunk lesz.
    A 11 prioritás többségének kifejtése nem tartozik ennek a blognak a  tematikájába. Többségük csak közvetett hatással lesz a Duna tényleges állapotához. Főként az első, negyedik és hatodik pontról lesz szó itt a Dunai Szigeteken a jövőben.

    A prioritásokon belül a határidős célkitűzések azok, amelyek számszerű vállalásokat is tartalmaznak határidőkkel. Ezek meglehetősen széles spektrumon mozognak az árvízvédelemtől kezdve a szélessávú internet biztosítása minden polgár számára. Néhány fontosabbat kiemelnék:
    • A Dunának évente 300 napon keresztül alkalmasnak kell lennie a hajózásra.
    • 2010-hez képest 20%-kal kell növelni a vízi úton szállított áruk mennyiségét.
    • A Duna 80%-nak alkalmassá kell válnia a fürdésre.
    • Az árvízkockázatú területeket negyedével kell csökkenteni.
    A DRS megvalósítása kapcsán számtalan kérdőjel van még. Szó sem esett arról, hogyan kívánják a Dunát hajózhatóvá tenni, hogyan lehetne a megújuló energia részarányát növelni? Netán duzzasztással?  Hogyan lehet ugyanazt megvalósítani Bulgáriában és Németországban? Hogyan lehet a teherforgalom növelését összeegyeztetni a táj védelmével, a tiszta ivóvízzel és a fürdéssel? Honnan lesz rá pénz? Mindenesetre a források (Kohéziós Alap) jobb elosztása ugyancsak a stratégia célkitűzése közé tartozik.

    Fontos tudni, hogy az Unió nem biztosít külön forrásokat a DRS-hez, nem alkot külön jogszabályokat, és nem hoz létre egy újabb hivatalt az EU szervezetén belül (3 NEM). Ezek megszerzése és kialakítása szoros együttműködésre kényszeríti a résztvevő országokat. 

    Érdemes lesz a Duna Stratégia körüli híreket a továbbiakban is figyelemmel kísérni, ahogy egyre több konkrétum derül ki majd a megvalósításról.

    Linkek:

    Ajánlott videó:

    Magyar EU elnökség honlapja:

    Nincsenek megjegyzések:

    Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...