2016. december 22., csütörtök

Szétrágott Szőnyi-sziget


A Duna mentén egyre több gondot okoznak a hódok. A WWF irányításával indult hódvisszatelepítési program révén a prémes állatok már az egész magyar Duna mentén megtalálhatók. Nyomaikkal elsősorban télen találkozni, amikor a friss faforgács és a kidőlt fák jelzik munkájukat. A Szőnyi-szigeten is él egy hódcsalád, munkásságukat a ritkuló ártéri erdő jelzi.


A XXI. század mindezidáig a hódok sikertörténete Magyarországon. A hódok sikere azonban másnak a kára, különösen telente. 2014 telén már a Gödi-sziget apropóján áttekintettük az Európából szinte teljesen kipusztult hódok újbóli megtelepedését és életmódjukat. Akkor számtalan új felbukkanásról kaptunk visszajelzést, amely addig még nem szerepelt hódok által érintett területnek. 2016-ra valószínűleg már az egész magyarországi Duna-szakaszon elterjedtek. 


A közigazgatásilag Komárom városhoz tartozó Ószőny szigetén is él egy vagy két hódcsalád. A szám azért bizonytalan, mert két egymástól elkülönülő területen vannak rágásnyomok, de csak egy hódvárat találtam meg. Az egyik megrágott rész éppen a vasutállomásról fél perces sétával megközelíthető keresztgáton jön velünk szembe. A fenti két kép itt készült. Előnye a helyszínnek, hogy magányos fák állnak a szinte felismerhetetlen kőszóráson, így bármit megrágnak, az biztosan a vízbe dől. Már ha a vízállás erre rábólint. A kidőlt fáról a hódok könnyen lerágcsálhatják a friss ágakat és hajtásokat. 


A Szőnyi-sziget tulajdonképpen Szőnyi-szigetek lennének helyesen, ugyanis négy többé-kevésbé különálló részből állnak össze egy egésszé, melyet a párhuzammű és a keresztgát fog össze. A keresztgát alatti rész három "karéjból" áll, melyek közül a parthoz közeli karéj legvégén találkozatunk a másik hódcsalád nyomaival. Itt egy mély öböl található, mely kapcsolatban van a főággal egy szakaszon, ahol elbontották a kőszórás egy részét. Ebből az öbölből könnyen megközelíthető a főág és a két másik csatorna is. 


Itt a kezdő hódok már nehezebb helyzetben vannak, a fák erdőt alkotnak, ahol egy rosszul kivitelezett rágás rengeteg erőforrást elvisz - a semmire. Itt a fák ugyanis néha egymásra dőlnek, így a szomszédos fatörzs megfogja a hódok ágak végén található reggelijét. Ilyenkor újra kell kezdeni a rágást, amely ismét magában rejti az előző szituáció megismétlődését. 


A hódlakások többnyire két bejárattal rendelkeznek, az egyik a felszínre, a másik a víz alá nyílik. Alacsony vízállás esetén az összes szárazra kerülhet, magas vízállás estén pedig mind víz alá. Komáromnál mért 103 centiméternél a szőnyi hódok lakása felszínre bukkan. Mintha a férjnek és feleségnek egyaránt lenne külön garázsa odalenn...


A szőnyi szigeteket nem csak a hódok, a harkályok is alaposan megtépázzák, bár utóbbiak a már elkorhadt törzseket részesítik előnyben. A pajorok, rovarok, bogarak utáni hajsza során a talajt sokfelé borítják be a hódrágáshoz hasonló forgácsok. 


Végezetül következzen egy szőnyi hódos képrejtvény, mely akármelyik logikai rejtvényújság lapján megjelenhetett volna. Mi történt itt? Segítségül annyit, hogy a szétrágott, de még álló törzs nem rendelkezik már odalenn gyökerekkel.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...