2013. április 2., kedd

Téglagyári sziget természetes zajvédő fallal - A Sólyom-sziget Nagymaroson


A nagymarosi Sólyom-sziget történelme során számtalan változáson ment keresztül. Volt iszapbánya, forgatási helyszín, szántó, legelő és szemétlerakó. Jelenleg, kemping, régi gyümölcsösök maradványai, üdülők valamint vízmű védőterület helyezkedik el rajta. Etimológiai történelme hasonlóan mozgalmas, legkevesebb négy nevét jegyezték fel térképeken. Legutóbb egy teljesen értelmetlen erdőirtás kapcsán került be a hírekbe. A pusztítás nyomai ugyan lassan múlnak, de a sziget ennek ellenére egy varázslatos kis paradicsom benyomását keltette az áprilisi verőfényben.

1. ábra A Sólyom-sziget 1984-ben

Nagymaroson talán már a helyiek sem emlékeznek úgy a Sólyom-szigetre, mint szigetre. A polgári térképezés hajnalán még szigetként ábrázolták, azonban a Dunakanyarban zajló folyamatok révén meglehetősen gyorsan a part részévé vált. Néhány kilométerrel keletebbre, egy évszázaddal korábban a kismarosi Duna-réti sziget is így tűnt el, mellette a Sólyom-sziget előtti homokpadhoz hasonló parti zátonyból alakult ki később a Kismarosi-sziget.

Az 1693,5 - 1691,8 folyamkilométer között elterülő Sólyom-sziget első fennmaradt elnevezését az 1823-as Duna Mappáció térképein találtam meg. Az elveszett nagymarosi szelvénytől északra egy apró csücsök maradt meg a szigetből, melyen a Kájger Szigete elnevezés szerepel. 1842-ben, a II. katonai felmérés térképén már Geiger Insel szerepel, amely a Kájger-nek német nyelvtanilag helyes átirata (2. kép). Németül annyit tesz mint Hegedűs-sziget, nagy valószínűséggel a szigeten birtokos sváb családnévből származik.

2. ábra Érdekes, hogy az 1842-es dátum ellenére látható az 1850-ben átadott Vác-Párkánynána vasút nyomvonala

A XIX. század második felében már Bergmann-szigetnek nevezik, egy újabb tulajdonos révén. A nagymarosi téglagyárat 1870-ben alapította Bergmann Mihály, aki a sziget mellékágából bányászott iszapot téglagyára részére. Az anyag lóvontatású csilléken került a gyár udvarára (3. ábra). Bergmann Mihály elhunyta (1924) után a téglagyár új bérlőt, a sziget pedig új nevet kapott. A Sólyom-sziget elnevezés a két világháború közti időszak névmagyarosítási lázának lehetett inkább eredménye, hiszen a téglagyár új igazgatóját Fischernek és nem Sólyomnak hívták. A pontos névváltásról nincsen információ, az 1929-es vízisport térkép már az új elnevezést használja. Ekkor már készen volt a "szigeti feljáró", mely révén a sziget félszigetté vált és felgyorsult a mellékág feltöltődése.

3. ábra A Sólyom-sziget 1929-ben

A sziget utolsó "természetes" állapotában legelő, szántó és nagyrészt gyümölcsös volt. Ezt az idilli állapotot használta ki 1962-ben az Aranyember filmstábja, akik az akkor még létező Ada Kaleh szigetnél is eszményibb díszletet találtak Jókai regényének megfilmesítéséhez itt a Dunakanyarban. Nem sokkal később felépült a sólyom-szigeti kemping a nyugati szigetcsúcson (1. kép). A vízmű is kihasított magának egy részt, a dunai oldalon, ahol jelenleg 3 kút, valamint a vízmű védőterületre figyelmeztető kerítés található. A '70-es évek végén a sziget keleti felét parcellázták, az itt álló üdülők ingatlanhirdetések alapján 1980-1982 táján készültek el.

1. kép Sólyom-sziget, kemping. Fortepan.hu

Közben a Duna egy hosszú és vékony parti zátonyt hordott össze a Sólyom-sziget partjai előtt (1. ábra), mely leginkább egy folyami (szigetelt) zajvédő falra emlékezteti az embert. A nyaraló tulajdonosok a visegrádi panorámáért állandó harcban állnak a zátony fáival. Három beerdősült zátony mellett létezik egy kiterjedt kavicspad is a sziget előterében, közös hiányosságuk, hogy egyiknek sincsen hivatalos neve. A másik oldalon a Sólyom-sziget mellékágát sajnos több helyen szemétlerakónak használják. A parti oldalról kommunális hulladékot, a szigeti oldalról főleg zöldhulladékkal temetik be ezt a vizet egyre ritkábban látó mellékágat. Április elsején napközben (reggeli 165, esti 198 cm-es nagymarosi vízállásnál) még nem volt kapcsolat a főággal, körülbelül 70 cm hiányzott hozzá.

2. kép A tavalyi erdőirtás nyomai

A mellékág felső szakaszában nagyrészt már erdő nőtt, melyet tavaly a behajtó úttól nyugatra szinte teljesen elpusztítottak (2. kép). A nehezen indokolható irtásról már volt beszámoló a blogon. Lehetséges, hogy valakit zavart a melléképületek hátsó ablakából látható ártéri erdő? A természet egyelőre még nem tért magához.

3. kép Sárga folyó
  
A Börzsönyben olvadó hóból táplálkozó Ipoly és kisebb patakok rengeteg löszt mosnak be a Dunába. Így áll elő az az érdekes jelenség, hogy míg Visegrádon kék a Duna, addig a marosi oldalon leginkább a kínai Sárga folyóra, vagy a Szőke Tiszára emlékeztet a víz színe (3. kép).
   
4. kép Csápos kút 1/3

A Sólyom-sziget épített és természeti értékei képekben, a teljesség igénye nélkül:

5. kép Windows 1.

6. kép Windows 2.

7. kép Vadszőlő és iszalag borítja a mellékág nagy részét

8. kép Szerelmes fák

9. kép Az üdülőtelep főutcája

10. kép Névtelen zátony a sziget előtt

A Sólyom-szigetről ritkán látni a Duna főágát, ennek oka egy beerdősült zátony, melyet csupán 10-30 méter széles választ el a parttól. Helyenként kiirtották róla az erdőt, másutt csatornákat vágatak rajta, hogy a csónakok könnyebben kijuthassanak a főágra.

11. kép. A keleti szigetcsúcs
  
12. A "mellékág" vízhozama
 
A sziget keleti csúcsánál kicsiny ér emlékeztet arra, hogy egykor itt ért vissza a Dunába a 30-40 méter széles mellékág. Április elsején is volt köztük kapcsolat, a hóolvadásból és csapadékból származó vízfölösleg itt talált magának utat a folyóhoz. A Duna áradása esetén a mellékág alulról töltődik, vízmozgás azonban a szigetre vezető út feltöltése miatt nem alakulhat ki.

13. Grillteraszok, mint partvédelmi művek

14. Kankalinok (Primula) keltik bennünk a közelgő tavasz reményét
 
15. Szélerősség-mérés

16. Az ibolyák (Viola) is élvezik a napfényt

17. Függöny szomorúfűzből

18. Többnyire névtelen szigetek

Érdemes egy séta keretében felkeresni a szigetet. Legkönnyebben megközelíthető a Budapest-Szob kerékpárútról, de autóval a 11-es útról a Szent Rókus kápolnánál lekanyarodva, ill. a rév vagy a vasútállomástól lesétálva is könnyedén megtalálható. Nagyszerű kilátás nyílik innen a Sibrik-dombra, a Salamon-toronyra, a visegrádi Fellegvárra és a Szentendrei-sziget északi csúcsára.

1 megjegyzés:

theseus írta...

Épp aktuális, azt hiszem:

http://index.hu/belfold/2013/04/04/szemetlerakonak_hasznaljak_a_solyom-szigetet/

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...