2013. június 16., vasárnap

Mysterium Ad Flexum


Mosonmagyaróváron járva hiába keresnénk Ad Flexum római táborának emlékeit, a Hanság Múzeum Lapidáriumán kívül csupán néhány kiállított lelet maradt meg a Mosoni-Duna kanyarulatáról elnevezett egykor népes római településből. A felszínen semmi sem maradt a táborból és ami még különösebb: a felszín alatt sem. Ad Flexum egyszerűen eltűnt a föld színéről. A barbárok és az időjárás általában csak a talajszintig pusztítottak, így adódhat a kérdés, mi történt Magyaróváron?
  
1. ábra Ad Flexum feltételezett elhelyezkedése

A Hanság Múzeumban (ahol a római leletek legnagyobb része nem a városból, hanem a vármegyéből származik) sem térkép, sem leírás nem volt elérhető a római kori Mosonmagyaróvárról. Hosszas, de korántesem teljeskörű kutatás után is csupán információ-morzsákkal lettem gazdagabb. Mivel a pannoniai ripa egyik legnehezebben elképzelhető földrajzi változása itt következett be, úgy gondoltam rajzolok egy térképet a fellelt adatok alapján Ad Flexumról és szűkebb környezetéről a jobb érthetőség kedvéért. Térkép nélkül eddig is feltételezhető volt, hogy a Duna kanyarulatáról elnevezett tábor eltűnéséért nem a barbárok, sokkal inkább a folyó hibáztatható.

Ad Flexum eltűnését mi sem érzékeltethetné jobban, mint gróf Marsigli térképe, aki akkurátus ember volt, és igencsak érdeklődött a római emlékek után. Kiadott térképén minden apró római emléket pontosan bejelölt, legtöbbször az antik névvel együtt. Limesút szakaszok, őrtornyok, erődök stb. Magyaróvárnál azonban semmi római emlékkel nem találkozunk (2. ábra).

2. ábra Moson és Magyaróvár Marsigli térképén

A szerkesztett térkép egyaránt feltüntet bizonyos és bizonytalan elemeket. Nézzük ezeket sorban:

Biztos, hogy
  • Ad Flexum castellum és vicus létezett ezen a néven, a Notitia Dignitatum szerint.
  • Ad Flexum egyezik Magyaróvárral. Az azonosítást már 1623-ban megtette bizonyos Philippus Cluverius.
  • Az erőd 1,5 méter vastag falmaradványai előkerültek egy Lihardt György utcai ásatás során.
  • Római településnyomok kerültek elő a Téglagyári dűlőben, a Malom-árki Lajtától délre.
  • Itt állomásozott a cohors II Alpinorum equitata, majd később a IV. században a cuneus equitum Dalmatorum.
  • A Lajta torkolattal szemben egy kavicsgödörben előkerült egy hídfőerőd/kikötő romja.
  • a limesutak nyomvonala alapján az erőd valahol a Károly-ligetben állhatott.
Bizonytalan, hogy
  • hol húzódtak a korabeli Lajta és Duna medrek.
  • az erőd elhelyezkedése, tájolása, mérete, elpusztulásának ideje.
  • a túlsó, szigetközi part római uralom alatt állt-e, vagy a Mosoni-Duna volt a határvonal.
  • vezetett-e út a Szigetközbe.
  • mikor mosta el a Duna Ad Flexumot.

1. kép A Malom-árki Lajta a Pozsonyi útnál

A római-kori régészeti lelőhelyek mind a Malom-árki Lajta külső ívén helyezkednek el. Az erőd egyetlen feltárt része a folyócskától északnyugatra, míg a polgári településre utaló nyomok attól délre találhatóak. Lúcsony (mely szlávul ugyancsak kanyarulatot jelent) és a Károly-ligeti részen, azaz a balparton nagyon ritka és szegényes leletanyag került elő. Adódhat a feltételezés, hogy a Malom-árki Lajta kanyarulatfejlődése mosott el erről a területről minden római emléket. Azonban aki egy pillantást vet erre a patak méretű vízfolyásra könnyen kétségbe vonhatja ezt az állítást (1. kép). Ez a patak mosta volna el Ad Flexumot?

3. ábra Régi-Duna meder Óváról északra (II. kat. felmérés)
Azt biztosan tudjuk, hogy az erőd a Duna partján épült, de azt nem, hogy mely égtáj irányából határolta. Ez lehetett észak, északkelet és kelet is. Nagy kanyarulatról lehetett szó, erre utal az erőd elnevezése is: Ad Flexum = a kanyarulatnál. 

Milyen lehetett a római kori vízrajz? A mai vízhálózatból szinte lehetetlen kiindulni. A Duna mikor a Kisalföldre kiér lerakja hordalékát. A Csallóköz és a Szigetköz gyakorlatilag egy hatalmas hordalékkúp, melyen a Duna és mellékágai igen gyakran változtatták medrüket. Akár az is előfordulhatott, hogy egy nagyobb árvíz után teljesen más medret keresett magának. A Szentendrei-sziget analógiája szerint a rómaiak először a Szigetközben sem foglalkoztak azzal, melyik a Duna főága, a hozzájuk legközelebb eső ágat nevezték ki határvonalnak, esetünkben a Mosoni-Dunát. A későbbi korokban elképzelhető, hogy itt is kiterjesztették a határt a főágig, mint ahogy az a Szentendrei-szigeten történt.

A római korban a Duna nem a mai medrében folyt Ad Flexumnál. Nem kelet felől érkezett a várhoz, hanem északról (lásd 3. ábra). Valahol a Háromtölgy kápolnánál szakadt ki a mostani mederből és haladt egyenesen dél felé, a római tábor irányába. Itt fordult keletnek és kanyargott a feltárt kikötő/hídfőrom irányába. Ha ez a rom nem létezne, vagy nem találták volna meg, az is elképzelhető lett volna, hogy a Duna egyenesen keletnek tart (szamben a mai folyásiránnyal) és a Kálnoki-Dunán fordult volna csak déli irányban újra. A kavicsgödörben talált hídfő azonban azt bizonyítja, hogy a kanyarulat fejlődése nem folytatódott kelet felé, így az nem pusztult el teljesen.

Ha Ad Flexum és a stratégialilag fontos folyók helyzetét elemezzük nem kerülhetjük meg a Lajta-torkolat kérdését sem. Ez talán még bizonytalanabb terület, mint a Duna-medrek kérdése. Arrabona (Győr) erődjénél a rómaiak egyaránt figyelembe vették a Rába és a Duna stratégiai jelentősségét és úgy helyezték el az erődöt, hogy több oldalról védelmezze azt. Talán nem túl merész feltételezés, hogy a rómaiak a Lajta-torkolatnál építették fel Ad Flexumot annak idején. Így egyszerre két stratégiailag fontos irányt tarthattak ellenőrzésük alatt a Hanság mocsarai és a Szigetköz árterei között átvezető limesút mentén.
 
4. ábra A Malom-árki Lajta helyén folyt Mosoni-Duna által elpusztított Ad Flexum vicusa (pettyezett terület)

A Mosoni-Duna mederváltozásai nem csupán Ad-Flexum erődjében tettek kárt, pusztításuk nyomai megtalálhatók a Quadrata-Arrabona felé vezető limesúton is. Ez az út a rómaiak idejében az 1-es úttól keletebbre helyezkedett el, csak Quadrata erődtől egyezik e két nyomvonal. Az eltérés oka két hatalmas Duna-kanyarulat, amely két helyen bontotta el oldalazó erózióval a hadiutat.

Ad Flexum végzete tahát az a Duna-kanyarulat lett, melyről a nevét kapta. A természetes kanyarulatfejlődés és középkori Magyaróvár védelmi rendszeréhez köthető vízépítés teljesen felülírta a római tájat, rengeteg bizonytalanságot hagyva maga után. Csak remélhetjük, hogy egy-egy közműépítés, szondázó feltárás révén a jövőben legalább az erőd megmaradt falaiből következtethetünk hogyan is nézett ki a római Mosonmagyaróvár! Ezáltal ezt a korántsem teljes és tökéletes térképet is pontosítani lehet majd!

Ajánlott és felhasznált irodalom:
  • Visy Zsolt: A római limes Magyarországon. Corvina, 1988.
  • Pusztai R.: Mosonmagyaróvár településtörténetének vázlata a római kortól a XV. századig. in: Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. Szerk. Gecsányi L. Győr 1979. 
  • Böröndy Lajos: Mosonmagyaróvár az ország kapuja. 1996.
  • Aszt Ágnes: Castrumok Mosonmagyaróvár területén.
  • Ripa Pannonica: Ad Flexum

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...