2014. szeptember 1., hétfő

Az ördög hídja Regensburgban




Regensburg, az ókori Ratisbon két szempontból is a legészakibb településnek számít. Először is a lakói szerint ez a legészakibb itáliai város, másrészt Regensburg mellett éri el a Duna az északi szélesség 49. fokát, itt távolodik el a folyó legmesszebbre az Egyenlítőtől. Amennyiben Traianus császár hídját nem számoljuk, itt épült fel az első kőhíd a Dunán. Építéséhez egy legenda is kapcsolódik, melyben egy dunai sziget is felbukkan. 


Történt egyszer, hogy egy építőmester és tanítványa egyszerre kaptak megbízást Regensburgban. A derék helyi kereskedők és polgárok szerettek volna Isten kedvében járni és egyben saját üzleteiket is felvirágoztatni, ezért úgy döntöttek, hogy építettnek egy katedrálist és egy hidat a Dunára. Az addig használt templomuk kicsinek bizonyult és nem felelt már meg egy ilyen virágzó városnak, a régi hídjukat pedig, amit Nagy Károly óta minden árvíz elmosott már nem volt kedvük évről évre újból kijavítani. 

Az építőmester kapta a nagyobb feladatot, a katedrálist, a taníványára pedig a híd tervezését és építését bízták. Lázas verseny kezdődött mester és tanítvány között, utóbbi pedig nem bízta a véletlenre a győzelmet és a dicsőségért cserébe szövetséget kötött magával az ördöggel.


Az ördög nem adta ingyen a segítséget, a hídon először áthaladó három lelket kérte cserébe, akik aztán a pokolra kerülnek. Az ördög a pokol tüzét hozhatta magával, az 1135 nyarán megindult építkezésről a krónikások feljegyezték, hogy olyan időszakban történt, amikor az erdők a forróságtól maguktól kigyulladtak és a Duna szinte teljesen kiszáradt. Üres mederben tűzhette le a tanítvány a 15 pillér helyét. Hogy a folyó vize ne zavarja az építkezést időszakosan lezárták a Wöhrd szigettel kettéosztott folyó egyik ágát. A kőhíd ördögi gyorsasággal, 11 év alatt készült el. Elérkezett az idő, hogy a tanítvány kifizesse az ördögöt.

A Steierne Brücke madártávlatból (forrás)

A tanítvány látván, hogy mestere még sehogyan sem áll, elszégyellte magát és azon gondolkodott hogyan tudna kibújni az ígéret teljesítése alól, úgy hogy azért az ördög se maradjon hoppon. Az ünnepélyes avatóünnepségen aztán a ravasz ifjú ötlete alapján egy kutyát, egy macskát és egy csirkét kergettek át a helybéliek a túlsó partra, Stadtamhofba. A dühtől tajtékzó ördög nem hagyta annyiban a dolgot, nekifeszült a hídnak, hogy beledönti azt a Dunába. A híd azonban olyan masszív volt, hogy éppen, hogy csak kissé meg tudta görbíteni, de rossz nyelvek szerint azt is az építőmester csinálta ilyenre, hogy a folyóágakra merőlegesen futhasson a nyomvonal. 

A dómot kémlelő Bruckmandl (forrás)

A 8 méter széles és 336 méter hosszú hídra eredetileg három tornyot építettek, de ezek közül már csak egy van meg. A híd a Német-Római Birodalom legfontosabb városává tette Regensburgot, itt húzódott a korabeli Európa egyik hossztengelye. A helybéli tanács még azt is kikötötte, hogy tilos a hídon párbajozni, mert zavarnák a forgalmat. Szoborként pedig ma is ott áll a tanítvány a kőhídon, kémlelvén, hol tart mestere a katedrálissal. Melyről a történetírók azt állítják, hogy csak 1273-ban kezdét el építeni. 

Aki nem hiszi, járjon utána!

Interaktív várostérkép: http://stadtplan2.regensburg.de/tabs.php?tab=vogelperspektive

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...