2012. november 3., szombat

A feneketlen folyó - avagy hol a legmélyebb a Duna?


A Nagy-Kazán-szoros a Báziástól Szörényvárig tartó Vaskapu szorosnak, azon belül is az ún. Alsó-Klisszurának az egyik része. Plavisevicza falutól a Dubovai-öblözetig terjed, mintegy 4 kilométer hosszúságban. Törökül a kazán üstöt jelent. Nagyon találó elnevezés volt ez régen erre a zátonyos, sziklás, örvényes szakaszra, ahol szinte függőleges mészkőszirtek között forrt és zubogott a Duna.

Nem Norvégia, nem fjord, Mednyánszky László festménye a Vaskapuról (wikipedia.hu)
 
Nem is gondolnánk, hogy a Bánsági-hegyvidék és a szerbiai Miroč-hegység között kialakult antecedens völgyben egykor a Pannon-beltenger (Pannon-tó) tartott köldökzsinórként kapcsolatot a világtengerekkel. Az Alföld pliocén kiemelkedése során a Pannon-tó fokozatosan feltöltődött, és a tengerszoros helyét átvette az Ős-Duna, mely a Kárpát-medence vizeit vezette a visszahúzódó tengerek felé. Akkoriban még más volt a táj képe errefelé. Sokkal lankásabb hegyvonulatok között kanyargott a folyó. A Kárpátok hegységkeretének kiemelkedése során a völgy mind mélyebbre és mélyebbre vágódott. A bevágódás üteme lépést tartott a kiemelkedéssel, a puhább kőzetbe vágódott kanyarulatok alakja átöröklődött a jura-alsó kréta mészkőszirtekre is. Ezt a jelenséget nevezik antecedens völgyképződésnek a földtudományokban.

Széchenyi emléktáblája a Nagy-Kazán-szoros bejáratánál

A Nagy-Kazán-szorosban mindössze 150-170 méterre szűkül le a Duna medre. Utoljára Passaunál, az Inn torkolat után ilyen keskeny a folyó. Hová tűnik ez a hatalmas vízmennyiség? Hiszen a Duna vízhozama itt már többszöröse az osztrák-német határon mértnek, átlagosan 5-6000 köbméter másodpercenként (előfordult már a 16000 is!) Ez a hatalmas vízmennyiség függőlegesen oszlik el a mederben, ezért fordulhat elő, hogy már a duzzasztás előtt is 50-60 méteres vízmélységeket mértek a Kazán-szoros üstjeiben. Jelenleg ez az érték elérheti a 80 métert is a duzzasztás fokától függően. Ennél sokkal sekélyebb vizeket is feneketlennek nevez a népnyelv. Összehasonlításképpen Dover és Calais között 45 méter mély a La Manche. Annak idején Plavisevicza falu körülbelül 60 méterrel feküdt a tenger szintje felett, ebből megállapítható, hogy a Duna a Nagy-Kazán-szorosban majdnem a tengerszintig kivájta medrét. Ez a mélység a hajósok bánatára nem volt állandó, sőt inkább pontszerű. Néhány száz méterrel arrébb már a víz színe alatt megbúvó kökemény sziklazátonyok leselkedhettek az óvatlan hajókra. Az egyenetlen meder miatt szinte kiszámíthatatlan áramlások, örvények keletkeztek, melyek ide-oda dobálták az erre hajózókat. Vihar esetén pedig a sziklákról lezúdúló orkánerejű szél végképp lehetetlenné tette az átjutást.


Mára megváltozott a folyó képe, megszelídített medveként cammog a hegyek közt, orrában a karika a Vaskapu I. erőmű. A vízszint 25-30 méterrel emelkedett meg a Nagy-Kazánban. A visszaduzzasztás hatása 240 kilométerre is érezteti hatását, jó támpontot nyújt erről az aktuális vízállásjelentés a hydroinfo.hu honlapon. A vízmércék 0 pontja ugyanis maradt a régi helyen, csupán 5-25 méter léccel kellett kiegészíteni őket 1972 után.

Vízállás adatok az Al-Dunáról (2012. 11. 2-3.)

A felduzzasztott, hömpölygő Duna maga alá temetett mindent. Dubova falu vese alakú medencéjével víz alatt áll, szintúgy a délebbre fekvő Plavisevica település. Elmerült Széchenyi emléktáblája, útja és részben elmerült Veterani tábornok barlangja, ahol 1692-ben 300 katonával állta az ostromot a túlerőben lévő török ellen. A Nagy-Kazán-szoros sziklafalai - ha alacsonyabbak is - szerencsére még mindig állnak.



5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Remek szöveg, kösz.

Névtelen írta...

"Akkoriban még más tájkép tárult őseink elé."

Őseink akkor még Afrikában lehettek.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Jogos, hosszú volt az a Pleisztocén.

zss írta...

Épp ma kérdezte a lányom, hogy milyen mély a legmélyebb pontján a Duna. Holnap megválaszolom neki.

Éva Fodor írta...

Kedvenc irom Jokai irt rola egy regenyeben.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...