2014. június 18., szerda

Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Szentendrén

írta: Takács Zoltán

Egy évvel ezelőtt tetőzött hazánkban a „valaha mért legmagasabb” dunai árvíz. Ennek alkalmából, és a blog buzdítására, megpróbáltam összeszedni a Szentendrén fellelhető árvíztáblákat. A budapesti és esztergomi táblákkal részletesen foglalkozik a blog. Gondoltam Szentendre sem maradhat ki. Anno, a belvárosban való bóklászásaim alkalmával találtam pár táblát, de nem tulajdonítottam nekik nagy jelentőséget. Első körben a TÉKA (Tájértéktár) oldalát próbáltam segítségül hívni a gyűjtéshez. Meglepve tapasztaltam, hogy az árvíztáblák nem szerepelnek az oldalon. Annyi minden szerepel rajta, miért pont ez maradt ki? Szinte érthetetlen. 

Ezt követően, nyakamba vettem a várost. Rövid séta keretében most tudatosan kerestem a táblákat, és a következőkre bukkantam:

Kör u.

Dumtsa Jenő u. 20.
Görög u. 4.
 
Péter Pál u. 6/b

Egy közösségi oldalon is segítséget kértem a gyűjtéshez, és így előkerült még egy, tábla az egyik szentendrei templom falán:

Pozsarevacska templom, Kossuth Lajos u.

A kapu felett az árvíztábla, a kerítésben egy emléktábla látható. Mint a képeken látható, csak úgy, mint az esztergomi, és budapesti táblák esetében, ezek a táblák sem egységesek. A Pozsarevacska templom falában található szerb nyelvű táblát leszámítva, német nyelven tájékoztatják az érdeklődőket az árvíz magasságáról. Anyaguk mészkő, vagy márvány. Kivételt a Péter Pál utcában lévő tábla képez, mely öntöttvas. Piktogramok tekintetében a Kör utcai tábla a kakukktojás, melyen a víz magasságát csupán egy vonal jelzi. Hiányzik róla a megszokott kéz jelzés.

A templom falában lévő emléktábla kivételével szabadon látogathatóak. Sajnos a templom jelenleg zárva tart. Miséket nem tartanak benne. Látogatni csak csoportosan, előre egyeztetett időpontban lehet, illetve évente egyszer, a templom védőszentjeinek, Szent Mihály és Gábriel arkangyal ünnepén (november 8.) nyílik meg a hívők előtt. Még egy dolog miatt érdekes ez a helyszín. A templom kőkerítésében egy másik szerb nyelvű tábla is található. Sajnos ennek a szövege az idő múlásával szinte teljesen olvashatatlanná vált, ám egy évszám kivehető rajta: 1814.


Mint az az egyházi iratokból kiderül, a templomot 1814-ben állították helyre, mivel azt az 1809-es árvíz megrongálta. Így vélhetően közvetlen vagy közvetett módon ez a tábla is egy árvíznek állít emléket. Jó lenne ismerni a tábla szövegének tartalmát, de sajnos erre a kérdésre a helyi szerb múzeumban sem tudtak válaszolni. 200 év nagy idő.

A táblák főbb adatait a következő táblázatban gyűjtöttem össze:

A táblák összegyűjtése után megpróbáltam megállapítani a Duna tetőzésének magasságát.

Mint ahogy az esztergomi példából kitűnik ez nem is olyan egyszerű feladat.

A víz magasságának megállapítására két módszert választottam. Minden pont koordinátáját elmentettem GPS-el. Speciális műszerek hiányában ez nem számít egy megbízható módszernek.

Sajnos a GPS-el mért koordináta vertikális pontatlansága akár háromszorosa is lehet a horizontális koordinátákénak. Azaz ha például egy méterrel téved az eszköz a valós helyhez képest, a tengerszint feletti magasságot akár három méterrel is mellé lőheti. Ráadásul horizontálisan egy méteres pontosságot elérni sem semmi. A városi környezet, a szűk utcácskák, rossz kilátás az érboltra, tovább nehezítik a feladatot. Ennek ellenére nem adtam fel.

A kapott koordinátákat összevetettem az 1:10000 méretarányú topográfiai térképek szintvonalaival. A pontok egy része pont egy-egy szintvonalra esett. Ehhez hozzáadva a táblák utcaszinttől mért magasságát viszonylag egyszerűen meg lehetett állapítani a tetőzés vélhető magasságát. Ez a feltevés sántít picit, mert ennél a módszernél feltételeztem, hogy a táblák az eredeti helyükön vannak, és azok tényleg azt a szintet mutatják, amelyen anno a víz állt. Sajnos ezt még a Pozsarevacska templom esetében sem lehet kizárólagosan igazolni. (Az azonban biztos, hogy a templom esetében az 1838-as utcaszint megegyezik a mostanival.)

Sajnos ez a módszer nem mutatott teljesen egységes képet. Az így kiszámított legalacsonyabban fekvő Péter Pál utcában lévő, és legmagasabban fekvő, Kör utcai tábla között 8 méteres! szintkülönbség van.

Második módszernél nem adtam fel, és megpróbáltam GPS-el bemérni a táblák magasságát. A mérésről röviden annyit érdemes tudni, hogy a lehető legtisztább időben, legjobb vételi körülmények között, legalább negyed órás mérések átlagolásával, és egyszerre két, egymástól független vevővel próbáltam megállapítani a magasságokat. Így sem jártam egyértelmű sikerrel.

A mérés pontosságára jellemző, hogy az egyik napon, a szentendrei HÉV végállomás épületébe épített, 105.87 m (tszf) pontra rámérve, az egyik eszközön 105.84 m jött ki. Ez nyilván nagy részben a véletlennek köszönhető, de az aznapi mérések így valószínűleg jól közelítik a valóságot.

Az összes adatot figyelembe véve, véleményem szerint a Duna 108-108,5m-es tengerszint feletti magasságon tetőzhetett.

Ha ezt a magasságot rávetítjük a mai topográfiai térképre a mai domborzati viszonyokat figyelembe véve, a következő képet kapjuk.


Az 1838-as árvíz szintje a második katonai felmérés szelvényén, melyet 1841-ben térképeztek.

A térképen feltüntettem az árvíztáblák elhelyezkedését is.

Látszik, hogy a Kör utcában lévő tábla kívül esik a vélelmezett 108m-es elöntés területén. Ennek véleményem szerint több oka is lehet. Elképzelhető, hogy a tábla eredetileg nem itt volt, hanem később került ide.

Extrém esetben a térkép szintvonalbeosztása hibás. (Ennek azért igen csekély a valószínűsége, még akkor is, ha a környéken vannak olyan helyek, amik a térképen például meredekebbnek van jelölve, mint a valóságban, és látszik, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt a domborzatot befolyásoló változás. Azaz a szelvény készítése idején a maival egyező domborzati viszonyok voltak.)

Jól látszik, hogy az akkori város felét önthette el a víz.

A híradások is szörnyű pusztításról tanúskodnak:
"Az 1838. május 9-én és május 28-án kelt iratok szerint az 1838-as dunai árvíz során 177 ház teljesen összedőlt és 112 rongálódott meg. Az összes kár 86 ezer 214 forintot tett ki." (Pest Megyei Levéltár, V. 303. a, b)

Az elöntés területét elnézve feltűnhet, hogy a város északi részén nincsenek táblák. Vélhetően régebben voltak, ám a folyamatos építkezések során eltűnhettek, vagy csak én voltam figyelmetlen, és nem találtam egyet sem. Az szinte bizonyos, hogy Szentendre akkori templomai közül –a Pozsarevacska mellett- a Preobrazsenszka templomot is elérte az áradó Duna, ám itt nem bukkantam árvíztáblára.

Jó lenne egy közös adatbázisba gyűjteni a még fellelhető táblákat. 


További bejegyzések az 1838-as jeges árvíz emléktábláiról:

2 megjegyzés:

NAR írta...

Aha, szóval úgy jött ki a "fél város", hogy akkor már be volt építve a mai HÉV-állomás környéke is... Azt hittem, hogy akkoriban csak a Bükkös-pataktól északra terült el a város.

Csakbetksszmk írta...

Én csak a szerb nyelvűre emlékeztem. A hévtől besétálva mindig láttam kamaszként.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...