Abrázió Felsőgödön

Felsőgödön van egy hely, ahol a víz lassan pusztítja a partot, elmosván a laza agyagos és homokos üledéket. A hullámzás energiája magával ragadja a meredek part anyagát és lassan egyre előbbre nyomul. Ahol akadályba ütközik, kikerüli magányos tömböket hagyva a mederben. Nagyban emlékeztet ez a dunai helyzet a sziklás tengerpartokon zaljó abrázió folyamatához és egészen hasonló formakincset képez.

A medermélyülés és az üledékhiány problémáját a Duna folyamatosan próbálja helyrehozni, úgy, hogy az egyre meredekebb partoldalakból csíp le itt-ott. Igyekszik helyreállítani a természetes állapotokat. A Gödi-sziget északi csúcsa és a felsőgödi partvédő kőszórás közötti területen egyszerre jelentkezik az elmosódás és az üledékfelhalmozódás jelensége. Ha nem is olyan látványosan, mint pl. Ausztrália tengerpartjain, de létező jelenségről van szó, mely nagyrészt az emberi tevékenységnek köszönhető.

A klasszikus, tengerparti sziklafalakat is pusztító abrázió a tenger előrenyomulásával van kapcsolatban, valamint a hullámzás pusztító erejével. A sziklákat ellenállóképességük függvényében mossa alá, dönti a tengerbe, különleges alakzatokat, öblöket, sziklabarlangokat, ezek felszakadásával bizarr kőhidakat, majd pedig ezek beomlásával magányos sziklaoszlopokat alakít ki.

A pusztuló Duna-partokról már több bejegyzésben foglalkoztunk, ilyen volt a jellemzően a Mezőföld peremén kialakuló löszcsuszamlás (Kulcs, Dunaszekcső). De ide tartozik a Ráckevei-Duna lezárása következtében kiszélesedett Budafoki-ág partelmosódása, melyet Adonynál tanulmányoztunk. Azonban a  legkisebb helyen legtipikusabb formakinccsel létrejött abráziós jelenségeket Felsőgödön tanulmányozhatjuk.

Egyfás-szigetek, meredek part és vízbedőlt fák jelzik Felsőgödön azt a helyet, ahol a dunai abrázió folyamatosan pusztítja a partot. A part felől közelítve ösvényünk hajlamos véget érni egy meredek leszakadt partfalban. Beljebb a helyiek mindig újabb és újabb ösvényt kénytelenek kitaposni az aljnövényzetben, miután a régit elmosta a Duna. Nem csak a pusztuló ösvények nehezítik meg az erre merészkedők dolgát, itt ömlik az Ilka-patak is a Dunába. Nem szállít túl sok vizet, csak éppen annyit, hogy ne lehessen rajta száraz lábbal átkelni. Ha sikerül lemásznunk a méternél is magasabb partfalon, síkos tömött agyagra érkezünk, amelybe a parti fák gyökere képtelen lehatolni. Ez az egyik oka annak, hogy annyi errefelé a kidőlt fa. A tömör agyagra ugyanis laza iszap és homok települ, amelyen az ártéri erdő gyökerei könnyen utat találnak. 

Kisvíz idején a mederben gyakran érdekes dolgokat találni. Összeégett téglatömbök ezek, melyek a gödi téglagyár seletjéből származnak. Egykor ugyanis a Gödi-sziget északi csúcsánál kikötő volt, ahol az épülő Budapest felé induló uszályokba pakolták a helyi téglát. Amiből nem lehetett pesten bérpalotát építeni itt maradt mementóként, melyet a hullámzás nem képes elmozdítani.

A folyószabályozás idején, jó hatvan-hetven évvel ezelőtt felépült a felsőgödi partbiztosítás, amely éppen a Duna sodrásától volt hivatott védeni a partot és az itt található csápos ivóvízkutakat. Itt nagyon mély a meder, nem véletlen látni olyan közelről az itt elhaladó hajókat. A hatalmas kőtömbökből kirakott partbiztosítás azonban rövid. A sodrás és a közel haladó hajók által gerjesztett hullámzás könnyedén megbontja a laza üledéket, mely a tömör agyagig lepusztít mindent, derékvastagságú fákkal együtt. Ahol a rendkívül sűrű gyökérzetű fűzek megfogják az üledéket néhány egyfás sziget dacol az árral, de hosszú távon ők sem tarthatnak ki.

A Gödi-sziget főági partja ugyancsak szenved az üledékhiánytól. Várható lenne, hogy a Duna éppen ide halmozza fel a szigetcsúcstól elmosott üledéket, de ez nem ide kerül végül, hanem a szigetről kinyúló sarkantyúk fogják meg egy részét (főként a kavicsot). A homokszemcsék kissé messzebb utaznak, ebből épül fel a sziget déli csúcsán a messze földön híres homokszigeti strand.

Felsőgödön egészen addig tart majd a part és az ártéri erdő pusztulása, míg a Duna ki nem alakít egy egyensúlyi állapotot. Vagy amíg emberi létesítményeket nem kezd el fenyegetni, például az árvízvédelmi töltést, vagy az ezen található Ilka-patak zsilipjét. Ekkor az emberi beavatkozás káros hatásainak kiküszöbölése miatt újabb emberi beavatkozásra lesz szükség, a partbiztosítás meghosszabbítására. Ez pedig a Gödi-sziget vízutánpótlását (és hosszabb távon létét) fogja jelentősen befolyásolni - negatív irányban.