2017. február 28., kedd

Római hídfő az erdőben


Mielőtt a 12-es úton beérnénk Verőcére, a dunai oldalon egy vízmű épület mellett haladunk el. A vízmű telkén alig száz méterrel a sárga épület után derékig érő romokat látni a folyóparton. Méretes andezittömbökből épült öles falak rajzolnak ki egy négyzet alakú tornyot, melyből oldalt mint karok nyúlnak ki a Dunához lefutó falak. Ezek a karok egy kikötőt öleltek át 1600 évvel ezelőtt. 

Kikötőerőd Verőcén

1600 éve ez a terület a nem tartozott a Római Birodalomhoz. Ellenséges kvád területen épült a Barbaricumban, a folyó "rossz" oldalán. Az ide küldött katonák az ismert világ határán egyensúlyoztak. Elhagyatottságukat tovább erősítette, hogy Pannoniától még egy sziget is elválasztotta őket. A Szentendrei-sziget kezdetben nem is tartozott a Birodalomhoz, csak a III. századtól kezdődtek meg errefelé a római katonai építkezések. Kisorosziban kiserőd, Dunakeszivel és Váccal szemben hídfő épült ki, amely a dunai hajóhadat volt hivatott kiszolgálni, valamint a két part közötti forgalmat csatornázták be. Egy ilyen kikötőerőd mindennapi életében könnyen bepillantást nyerhetünk pl. Dunakeszin, a révnél egy családi ház pincéjében nyílt múzeumban

Egy váci példán ezt már részletesen bemutattuk, hogy a római mérnökök felkészültségét bizonyítja az, hogy mindegyik kikötőerőd ma is a Duna partján található, azaz olyan pontokra építkeztek, ahol a folyó oldalazó eróziója elhanyagolható. 

Ez a dunakeszi erőd ugyancsak barbár területen épült, ráadásul párban. A párja odaát található a horányi oldalon az erdőben. De vajon volt-e párja a verőcei erődnek? 

Kellett, hogy legyen és szerencsére a mapire.eu honlapra folyamatosan felkerülő kataszteri térképeknek hála, meg is találtuk. Kuriózum, hogy ez az erőd első és eddig egyetlen általunk ismert térképi ábrázolása.


Pontosan a verőcei kikötőerőddel szemben található, közel a kisoroszi határhoz. Sajnos Verőce kataszteri térképe még nem került fel a honlapra, így csak a tahitótfalusi erődet jelölik a Kőgesztélyi réten. A név ismerős lehet a dunai szigetek olvasói számára, hasonló nevű Kőgeszteri-sziget létezett egykor a hídfőtől nyugatra ugyanezen a parton. Érdekes módon ennek a szigetnek a pusztulása összefüggésbe hozható azzal, hogy a tahitótfalusi kikötőerőd eltűnt a szem elől. Pontosabban a Duna partjáról. 

Az 1885-ös kataszteri térkép még nyílt vizet jelöl az erődfalak lábánál. Ha összevetjük ezt a jelenlegi helyzettel, meglepve konstatálhatjuk, hogy az elmúlt száz év alatt a Duna igencsak visszahúzódott, medrét széles sávban ártéri erdő foglalta el. Mi okozhatta ezt a változást?


Könnyű kitalálni a választ; a folyószabályozás és a Szentendrei-sziget felső csúcsa alatti szigetek felszámolása. Ezek a szigetek viszonylag bizonytalan képződmények voltak, méretük gyorsan változott a vízállás függvényében ezen a zátonyos szakaszon. Elnevezésük sem egyértelmű, hol ezt, hol azt a szigetet nevezik a térképek Kőgeszteri-, Tanya-, Szúnyog-, vagy éppen Verőczei-sziget néven. 1930 és 1941 között felépült a Kőgeszteri-szigeteknél egy mellékágelzáró kőszórás, amely megpecsételte a szigetek és az erőd dunai panorámájának sorsát. A két iker-erőd 1500 éven keresztül nézhette egymást a folyó két partján, mígnem ártéri erdőt nem növesztett közéjük a folyószabályozás.

FRISSÍTÉS! 

Insula Atony Controver és a római híd nyomvonala

A Hungaricana térképei közül előkerült egy újabb térkép a romokról. A Mappa individualis insulanae cameralis Kiss. Oroszi possessionis nevű szép kivitelű térkép 1770-ben készült, Kisoroszi település urbéri viszonyait ábrázolja, valamint egy érdekes szigetet a folyó középvonalában. Amely mintha nem tartozna sem Kisoroszihoz, sem pedig Verőcéhez közigazgatásilag. 
Az erődök között hútott vonal latin felirata (Vestigia Antiqui Pontis) alapján a térkép rajzolója azt feltételezhette, hogy a két parton található romok egy ókori híd maradványai. Ez egy meglehetősen közkeletű elmélet volt, sokfelé még ma is hídfőerődként utalnak a közvetlenül a Duna partján található romokra. Másik nevük az aranyos, de nagyon kifejező "Bolhavár" ill. "Leányvár". 
Köszönet a találatért Kovács-Deme Tihamérnak!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...