2014. július 27., vasárnap

Lezárult a mohácsi Szabadság-sziget revitalizációja


Többszörösen is befejeződött a mohácsi Szabadság-sziget revitalizációja. Elsősorban a tavaly befejezett terepi munkálatokra gondolunk, amely révén a WWF szervezésében lezárult a magyar Duna-szakasz eddig legnagyobb szabású mederrehabilitációs munkálata. Ennek lezárásaképpen 2013 novemberében tudományos konferenciát szerveztek, melyet idén ugyancsak lezártak a tudományos eredmények és előadások közzétételével.

A revitalizált Szabadság-sziget déli része (Fotó: Pócza Gábor, interspect.hu)

A jó hírről emailben kaptunk értesítést:

"Örömmel adjuk hírül, hogy a Szabadság-sziget élőhelyrehabilitációs projekt sikeresen zárult. A Duna mellékág felélesztése és a Szabadság-sziget ártéri erdeinek rehabilitációja Mohács mellett, a Duna Béda-Karapancsa tájegységében valósult meg. Az 5 éves természetvédelmi projekt, melyet többek között a LIFE+ Nature alapja finanszírozta, egy tudományos konferenciával zárult 2013 év végén. A konferencia előadásaiból egy absztraktkötetet állítottunk össze, melyet pdf formátumban adunk közre. A cikkek nagy része magyar nyelven olvasható, a külföldi előadók anyagai pedig angol nyelven kerültek bele.
Emellett küldjük a projektet összefoglaló rövid, áttekintő kiadványunknak is a linkjét."

http://www.szabadsagsziget.hu/media/1387292425_wwf_laymans_report_kesz_kicsi.pdfhttp://www.szabadsagsziget.hu/media/1392219513_WWF_LIFE_Konferencia_absztraktkotet.pdf


Érdemes végigböngészi mindkét kiadványt, hiszen egyedüllálló az a munka, amelyet a Szabadság-szigeten végeztek az elmúlt nyolc évben. A konferencia összefoglalójában pedig más revitalizációs témákról is olvashatunk.

A Dunai Szigetek blogon sokszor volt már szó a Szabadság-szigetről, álljon itt egy rövid összefoglaló, miről is van szó:

A Szabadság-sziget Mohács mellett, a várostól északra található a Duna bal oldalán. Hossza körülbelül 3 kilométer, szélessége 150-200 méter, területe 47 hektár (94 focipálya nagyságú). A sziget és a mellékág a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, az európai Natura 2000 hálózat része, fokozottan védett természeti terület.

A mellékág mentén, a Duna bal partján a parti szűrésű vízbázisra települt kutak sorakoznak, ahonnan Dél-Baranya településeit látják el ivóvízzel. A szigeten ártéri erdőt találunk, ahol a projekt indulása előtt a tulajdonosok a védettség ellenére fakitermelést folytattak. Ezért az értékes erdőben foltokban a fatermelő erdőgazdálkodás  okozta leromlott állapotú ültetvények és a betelepült tájidegen, gyorsan terjedő invazív fafajok példányai veszélyeztették az élőhelyet.

A Szabadság-sziget északi része (Fotó: Pócza Gábor, interspect.hu)

A mintegy 150 méterszélességű mellékágat 1982-ben egy kő keresztgáttal kettévágták, ezzel a természetes vízáramlást megszüntették, így a fokozott feltöltődés miatt az egyre sekélyebb lett. Végül az év nagy részében csak a sártengerben visszamaradó lefolyástalan tócsák sorozatává vált, amit csak árvízkor öntött el friss víz. Alsó és felső végén keskeny erecskén keresztül tartotta a kapcsolatot az élő folyóággal, így vízszint-emelkedéskor kétfelől folyt be a víz a gát felé, apadáskor pedig mindkét irányba kifelé folyt. A tocsogókban gázlómadarak keresgéltek, de a teljes kiszáradás után már ők sem találtak itt semmit. A kiszáradó tocsogók pedig ökológiai csapdaként számtalan vízi lény temetőjévé lettek.

Már az ezredfordulón is jól látszott: ha nem teszünk ellene semmit, a felgyorsult feltöltődés hamarosan a sziget és a part egybeolvadását okozza.
(A kőgát eredetileg hajózási célból épült, hogy a vizet a mellékágból elterelve több vizet tartson a főágban. Később azonban a gátban fektették le a Duna balparti víznyerő kutaktól a jobbparti víztisztító műbe vezető víznyomócsöveket is. Így a gát elnyerte 6 méteres magasságát, amit csak a legnagyobb árvizek tudtak átlépni, megállásra kényszerítve a folyóágat az év 95%-ában.)

Az elbontott keresztgát (Fotó: Pócza Gábor, interspect.hu)

E fenitek miatt hatalmas munka vette kezdetét 2009-ben, amelynek a célja a mellékág és a sziget megmentése volt. Első lépésben a WWF az Európai Unió LIFE alapjának finanszírozásával megvásárolta a magántulajdonban lévő szigetet, és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe helyezte. Ezzel vált biztosítottá, hogy a fokozottan védett élőhelyen ne járjanak illetéktelenek, és a természeti folyamatok nyugodt körülmények között indulhassanak újra.

Ezután a szakemberek az idegenhonos növényeket irtották ki, majd új, őshonos fafajokat ültettek a helyükre. 2012-ben megkezdődött a hazánkban eddig egyedülálló terepi munka is. Két kotróhajó, 7 hónapig, napi 10 órában dolgozott a mellékágban, így 160.000 m3 homokot és iszapot kotortak ki a természetvédők. 

A szakemberek 2012 végén meder alá helyezték a kőgátban futó két nagyméretű ivóvízvezetéket, ami a dunai vízbázisról kitermelt nyersvizet viszi a Duna túlpartján lévő víztisztítóba. Pécs innen kapja az ivóvizet. Ezután, 2013 elején elkezdődhetett a kőgát megbontása, amely augusztus végén fejeződött be. Szeptemberben, a munkálatok végeztével a sziget visszanyerhette eredeti állapotát, így hazai állat- és növényfajok tucatjainak jelenti majd a biztonságos otthont

A szakmai munkában az illetékes Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vett részt. Pénzügyileg a legnagyobb támogató az Európai Unió LIFE+ Nature alapja, a szükséges önrészt pedig a Partnereken túl a Coca-Cola Magyarország, Mohács Önkormányzata valamint magánszemélyek biztosították.

forrás: felsofokon.hu további információ: http://www.szabadsagsziget.hu/ 

A Szabadság-sziget elkotort déli homokzátonyai (forrás)

A sziget tehát "elkészült", immár képes fogadni a vízitúrázókat, kirándulókat és az egyszerű érdeklődőket. Érdemes folyamatosan monitorozni az itteni eredményeket, hiszen a Szabadság-sziget a magyarországi revitalizációs munkálatok teszt-területe, az itteni eredményeket máshol is lehet kamatoztatni, a hibákból pedig lehet tanulni.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...