2014. december 13., szombat

Többnyire sziget!


2014. november 21-én kismértékben emelkedett a Duna vízállása Gödnél. Két nap alatt mindössze 60 centiméterrel állt magasabban a vízszint, ami nem túl sok, de arra éppen elegendő, hogy ellenőrizhessük mi a helyzet a Gödi-sziget északi csúcsánál lévő zátonyon, ahol 125 centiméteres vácott mért vízállás esetén átbukik a folyó.  


Ez a szint úgy tűnik a 2007-es bemérés óta állandósult. Az elmúlt 7 évben többszöri ellenőrzés mellett is hasonló vízállás esetén indult meg a vízáramlás a Gödi-sziget mellékágában. 2014. november 21-én délután 4 órakor készült a fenti felvétel a sziget északi csúcsánál található zátony legalacsonyabb pontjáról. 

Ezen a napon reggel 7-kor 120, délben 126, este 7-kor pedig 128 centiméteres vízállást mértek. Nagy valószínűséggel délután négykor kb. 127 centiméteres lehetett a vízállás, ami három centiméterrel haladja meg a 2013. februárjában mért küszöbértéket. 


Egy héttel később a vízállás 70 centimétert csökkent. Az alábbi képen 61-cm es vízállásnál látható ugyanez a hely. A két napig tartó vízbeáramlás egy helyen kimosta a kavicsréteget borító finomszemcsés üledéket. A mellékág két métert vágódott hátra a főág irányába. November 30-án délután ebben a kavicsrétegben még gyenge vízáramlás mutatkozott a mellékág irányába.


Majd két hétre rá, december 12-én délben már ennyi víz sem maradt, ami már csak azért is különös, mert ebben az időpontban a hydroinfo.hu 89 centimétert jelzett, azaz 28 centimétert elmelkedett a Duna, de ennek ellenére a víz eltűnt. 


Ennek magyarázata talán az lehet, hogy a magas vízállás után három héttel apadt el a kavicszátonyban megőrzött víz, de elképzelhető az is, hogy az Ilka-patak túlfolyójából érkező vizek ingadozása okozhatta a jelenséget. Telente ugyanis az Ilka-pataknak ásott meder túlcsordul és itt, a Gödi-sziget északi csúcsánál felnőtt fűzerdőn keresztül ömlik bele a mellékágba.


A zátonyon zajló folyamatok közül még meg kell említeni a növényzet fokozatos térhódítását. A fűzfák által megkötött terület úgy tűnik tovább bővül, egy év alatt több tucat facsemete (a lenti kép előterében) szökkent szárba a sziget északi csúcsánál, ami azt eredményezheti, hogy a mellékág még jobban el fog záródni. Szerencsére még nincs késő kihúzgálni ezeket a fákat, bár hosszú távon valószínűleg az ártéri erdő áll majd nyerésre. 


Még a 2008-ban megírt diplomamunkám kapcsán kezdtem el mérni évente hány napon keresztül jut víz a gödi mellékágba egy empirikusan (megfigyeléssel) meghatározott küszöbszint segítségével. 

De miért fontos ez?

Azért, mert Gödön már nem a mellékágat elzáró (szétfagyott, elhordott, átvágott) kőgát koronaszintje határozza meg mikor van vízáramlás, ezt a szerepet átvette a sziget északi részén a megváltozott áramlási viszonyok miatt felépült kavicszátony. A terület vizsgálata talán választ adhat arra a kérdésre, hogy ha más keresztgátakat is megbontanának, mennyivel több friss víz juthatna ezekbe a feltöltődésnek indult mederszakaszoknak és ez a megnövekedett vízhozam képes lenne-e kimosni a felhalmozódott üledékeket.

Azért, hogy ne kelljen minden egyes nap lemenni a Dunára el kell kérni a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságtól az aktuális év vízállásadatait, amelyet az 1021-es állomáson, azaz Vácott egy automata mér. A napi adatokból megrajzolt diagramról, vagy a nyers adatsorról könnyedén leolvasható mely napokon haladta meg a vízállás a 125 centiméteres szintet (piros vízszintes vonal):
A 2009. év váci vízállás adatsora

A 2010. év váci vízállás adatsora

A 2011. év váci vízállás adatsora

A 2012. év váci vízállás adatsora

A 2013. év váci vízállás adatsora

A korábban közzétett vízállás-diagramok kapcsán már készült egy összegző táblázat, amelyet most a friss adatokkal kibővítettem. Értelemszerűen a 2014-es adatok még hiányoznak, ezek a jövő év első negyedében lesznek hozzáférhetőek.

A táblázat adatai:
  • maximális vízállás
  • legalacsonyabb vízállás
  • e kettő különbsége, azaz a vízjáték
  • 125 cm-t meghaladó vízállású napok száma
  • 125 cm-nél alacsonyabb vízállású napok száma
  • Ezen értékek százalékban kifejezve



Örömteli változás, hogy az utóbbi 6 évből 5 olyan volt, amikor az év nagyobb részében volt kapcsolat a mellékág és a főág között, mint amikor nem. Az utóbbi 4 évből pedig háromban ez az érték már a kétharmad felé közelített. Ez ugyan kevésbé jó hír azok számára akik nyaranta a homokszigeti strandot keresnék fel és ahelyett, hogy száraz lábbal át tudnának kelni kénytelenek a sodró hideg vízben átvergődni, de legalább a Gödi-szigetet az év nagyobb részében már valóban hívhatjuk szigetnek, és már ez is valami!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...