Nyers adatok a Duna váci vízállásáról 1901-2008

A három alábbi diagram közül az első mutatja a Vácott mért vízállásadatok évi átlagos értékének a változását. A fekete vonal jelöli a trendet, amely ebben az esetben egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt száz évben a vízállás 275 cm körüli értékről 2008-ra 150 cm körüli értékre süllyedt, a csökkenés 125 cm körüli.

Az átlagos vízállások csökkentő értéke és a meder süllyedése között nem egyértelmű az összefüggés. Ezek nyers adatok még, további matematikai-statisztikai módszerek, feldolgozások szükségesek, hogy az összefüggéseket ki lehessen mutatni.

A második diagram ábrázolja az évi minimum és maximum vízállásokat, valamint a változásokat mutató 2. fokú polinomiális trendet. Szembetűnő a két trend ollószerű nyílása, ami abból adódik, hogy míg a legnagyobb vízállások nagyjából szinten maradnak, addig 100 év alatt a legkisebb vízállások több, mint 100 cm-rel süllyedtek. Először 1969. október 31.-én mértek Vácott negatív vízállást, 2003. augusztus 30.-án pedig az addig mért legkisebb vízállás -51 cm volt. Ezzel szemben a maximum 1910-ben volt 782 cm, de a második és a harmadik legnagyobb vízállás az elmúlt 8 évben volt, 2002. 757 cm, 2006. 762 cm. Ez csak a mért adatokra vonatkozik, valószínű, hogy magasabb vízállás volt már a történelmi időkben, de alacsonyabb szinte biztos, hogy nem. A trendvonalakból előrejelezhető, hogy a szélsőségek a közeljövőben növekedni fognak.

A maximum és minimum adatsor különbsége látható a 3. ábrán, közkeletűbb nevén ez a vízjáték. Minél kisebb az értéke, annál kiegyensúlyozottabb a vízjárás, a magas értékek szélsőséges vízjárású folyóra utalhatnak. A legnagyobb érték a 2006. évi 789 cm. Valószínűleg az elkövetkező években lesz ennél nagyobb különbség is. A nagy ingadozás kihatással lehet a part állékonyságára, és az ártér növény-, és állatvilágára.

A medersüllyedések okai: hajózási útvonal-karbantartás (kotrás), kavicsbányászat, alpi eredetű hordalékok fennakadása a vízlépcsőkön a német, osztrák és a szlovák Duna-szakaszon.

1968-1984 között, 26 év alatt csak Budapest és Nagymaros között 18 221 204 tonna kavicsot bányásztak ki. És ebben nincs benne a hajózás miatti kotrás (Csoma J. 1987).

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• Csoma János, 1987: A Nagymarosi Vízlépcső alatti Duna-meder vizsgálata, Vízügyi Közlemények, LXIX. évf. 1987. évi 2. füzet 286. oldal.
• Winter János-Kontur István-Koris Kálmán, 1989: Kisvízi és középvízi felszíngörbék a
• Szentendrei-sziget körül. – Hidrológiai Közlöny pp. 33-38.