Dunakeszi tőzegláp

Mostanában a környezetvédők és az Auchan kereszttüzébe került a dunakeszi tőzegláp, az 1926-os térképen a Nádas, amely egykori elhagyott Duna meder, ezért érdemes róla bővebben, földrajzos szemmel is írni. Kevés hozzá hasonló, viszonylag érintetlen láp maradt meg Pest környékén. Elsősorban biológiai különlegességeket rejt, de nem szabad megfeledkezni róla, hogy kialakulása elsősorban a Duna egyik ősi oldalágának köszönhető.

A Duna 2/a terasza jó közelítéssel megegyezik a magaspart futásával. Erre a teraszra épült Dunakeszi, Vác és Alsógöd is. Kialakulása 18-20 ezer éve történt, amikor a pleisztocén végén (alleröd) a Duna erősen bevágódott. A magaspart mintegy 10-15 méteres éles peremként emelkedik az ártér fölé, tengerszint feletti magassága 110 méter körül ingadozik. A Gödi-sziget északi csücskétől a Dunakeszi Liget utca végéig közvetlenül a jelenkori Duna fölé magasodik. Innen dél felé elhagyja a partot és egyenesen fut a dunakeszi Városházáig, ahol a kettes út keresztezi. A Budapest felől érkezők ezen az emelkedőn, az egykori Duna teraszon felhajtva érnek be Dunakeszire. A magaspart azért távolodik el ennyire a Dunától, mert egykor a Székesdűlő egy dunai sziget volt, és ennek az ős-Dunának a keleti ága a jelenlegi tőzegláp, azaz a Nádas. Szép, íves alakja jól látszik a térképmellékleten. A Székes sziget sorsát a Duna további bevágódása pecsételte meg. Ekkor fűződött le a főmederről, és vált holtággá, majd láppá a Nádas.

Az egykori mellékág elhaladt a káposztásmegyeri erdő nyugati oldalán és valahol a mai újpesti Népsziget környékén ömlött vissza a főágba.

Az egykori tőzegtavas Nádasnak az utolsó megmaradt néhány százaléka került veszélybe az auchan parkolóépítési tervei miatt.

Napjainkra a Duna medersüllyedése következtében az egykor vizenyős terület nagy része szárazzá vált, középső részén hangulatos weekend-házak állnak. Északi részén még vannak természetes foltok, de nyugat felől az ipari területről letolt földhányások fenyegetik.

A dunakeszi-alsói bányató nem az egykori meder területén keletkezett, hanem a fölötte magasodó folyami homokból álló magasparton. Egykori keleti pereme még megvan, kb. 50-70 m széles gátként választja el a két vizes területet. A képen jól látszik a vízszintesen rétegzett homok, ami utal a folyóvízi eredetre.

Néhány kép a nyaralókról délre eső, utolsó hírmondóként megmaradt tőzegtóról. Az üzletlánc által kiküldött szakértő megállapította, hogy a területen vizes élőhely nem található...

Egyszóval a dunakeszi tőzegláp egy nem is olyan régi folyóvízi maradvány a jégkorszak végső stádiumából. Maradványainak megőrzése annak ellenére is fontos, hogy ma Magyarországon minden tőzegláp ex lege védettséget élvez.