2010. június 10., csütörtök

Az Alsógödi Forrásrendszer


Aki gyakran jár-kel a gödi Duna-parton, annak nem kell bemutatni a kisvízi állapotokat, amikor a Kossuth utcától elgyalogolva a Feneketlen-tóig nyakig sáros lesz az ember. Utunkat lépten-nyomon megszakítják a kavicsban futó, kerítések, kőburkolat alól előszivárgó, agyagból felbugyogó, kiépített forrásokból csobogó vizek. Többségüket még érnek is alig lehetne nevezni, összegyűlve azonban tekintélyes patakokat is formálhatnak, például a Széchenyi-csárda előtt. Vannak közöttük láthatatlanok is, amelyeket az avatott szem is csak különleges körülmények között vehet észre. Ilyeneket fedezhetünk fel a Feneketlen tó medencéjében és az Ilka patak medrében télvíz idején, amikor a környezeténél melegebb források elvékonyítják a jégréteget, foltokat olvasztanak a ráhullott hóba.

1. kép források a dunakeszi komptól közvetlenül északra

Kézi GPS módszerrel, Debreczeni Péterrel közösen 2004. 02.14-én 72 forrást számoltunk össze Göd déli közigazgatási határától az Ilka-patak torkolatáig. Szükség lesz majd egy további mérés elvégzésére július-augusztusban is, hogy megállapíthassuk az állandó források számát.

Az Alsógödi Forrásrendszer Dunakeszinél kezdődik nagyjából a kompátkelőnél, ahol a római kikötőerőd áll és húzódik egészen a Gödi-sziget északi csücskéig. Csoportosan helyezkednek el, többségük a Gödi-szigettől délre található. A forráscsoportok kapcsolódnak a vízzáró rétegek legmélyebb pontjaihoz. 
 
2. kép források a Malomárok (Dunakeszi) környékén

A területre jellemző, hogy a Duna ártere alig néhány méterre szűkül, és a partfal közel tíz méterrel emelkedik a vízszint fölé, amelyet a legnagyobb árvizek sem érhetnek el. A partfal meredekségét anyagának köszönheti, mely ellenáll a Duna eróziójának. Ez az anyag jól megfigyelhető kisvíznél a Széchenyi-csárdától délre a Duna medrében. Tulajdonképpen agyag ez, mely Alsógödön a dunai meder aljzatát is alkotja, folyami üledékek (kavics, homok) nem is borítják. Vízzáró réteg is egyben, Göd egész területe alatt megtalálható. Elhelyezkedése, mélysége összefügg a talajvíz szintjével.

3. kép források a Szakács-kert környékén (Dunakeszi-Göd)

Annak idején egy tengerben ülepedett le ez a geológusok által Tardi agyagnak nevezett formáció. Egykor vízszintes rétegei földtani mozgásoknak köszönhetően kibillentek, jelenleg 5°-os a dőlésük déli irányban. (Minél északabbra haladunk annál idősebb agyagok bukkannak elő). Tóth Tamás geofizikus által a Duna-mederben végzett szeizmikus vizsgálatoknak köszönhetően ismerjük a rétegek elhelyezkedését. Az agyagrétegeket északnyugat-délkelet irányú törések szabdalják fel, melyeket legjobban a partra futó völgyek irányán lehet nyomon követni, a főbb törésvonalak ezekben a völgyekben futnak. Ilyen töréses völgy található például a Szakács-kertben, a Biológiai Kutatóintézetben, és a Fészeknél.
 
4. kép. források a gödi strand és sziget között

A Gödi-sziget déli csücskénél a parton olvadáskor kicsiny forrásrendszereket lehet látni, melyek több tíz méteren keresztül szivárognak elő az agyagrétegekből. Ezek a vonalszerű források jellemzőek a Széchenyi csárdától délre elterülő kavicsos partra is. Vonalszerű futásukat a közelítően vízszintes vízzáró rétegeknek köszönhetik.

A gödi téglagyár téglái a Feneketlen tó helyéről kitermelt agyagból készültek. Az agyag bányászatának annak idején egy talajvízbetörés vetett véget. Így keletkezett a Feneketlen-tó, melynek medrében és partján is számos forrás fakad.

Az Alsógödi Forrásrendszer minden forrása leszálló talajvízforrás, vizük a csapadékból és hóolvadásból származik. A szennyeződésre emiatt fokozottan érzékenyek. Vízgyűjtő területét nehéz meghatározni, mert nem a felszíni domborzat befolyásolja, hanem a felszín alatti; az agyagrétegek domborzata.Vízhozamuk ingadozó, nyáron többségük kiszárad, míg egy-egy esősebb időszak után képtelenség megszámlálni őket. Sajnos a Széchenyi-forrás mellett egy tábla jelzi, hogy ivásra alkalmatlanok.


Az alsógödihez hasonló forrásrendszert az ország területéről nem ismerünk, az oligocén-miocén agyagrétegek előbukkanása is egyedülálló. Mivel a természetvédelmi törvény a forrásokat egyenként is védi, ráadásul Magyarország területén több védett geológiai feltárás is létezik ésszerű lenne országos védettséget kérni a Dunapartunk egészének, és az egykor létezett sétányt egy tanösvénnyé átalakítva táblákkal, ábrákkal magyarázatokkal megismertetni a nagyközönséggel.

Forrás:

Szabó J. 1888: Göd környéke forrásainak geológiai s hidrográfiai viszonyai.

Tóth T. 2003: Folyóvízi szeizmikus mérések. - Phd értekezés, kézirat, ELTE Geofizikai Tanszék.

7 megjegyzés:

Real Trebitsch írta...

Szia!

Csak szólok, hogy véletlenül az első bekezdés duplán maradt benn - de egyébként nagyon jó bejegyzés! Ez _is_. Köszi!

Nemrég bukkantam erre a blogra, de már nagyon sok mindenkinek linkeltem, ajánlottam - szerintem fantasztikusan érdekes, és nem csak azért gondolom így, mert én is itt lakom az egyik sziget mellett. :)

Vass Dániel írta...

Köszönöm szépen a javítást! Ez amúgy egy régi cikk volt a Gödi Almanachból, csak épp eszembe jutott bemásolni ide, kissé átjavítva persze. Meg szabad kérdezni, melyik az a sziget? (Az még egyáltalán?)

Real Trebitsch írta...

Hát, most éppen sziget. :) Egyébként akkor úgy látszik, kihagytam egy Almanachot, mert szoktam olvasni őket - ebből gondolom, az is kiderül, melyik sziget. :)

Vass Dániel írta...

A 2004-es Almanachban volt a cikk, a X. kötetben a 43. oldalon. Az ideiben is lesz majd cikkem, ennél sokkal fontosabb témában. Valamikor késő nyáron, vagy ősszel jelenik meg. Örülök, hogy van aki olvassa, ha már a döntéshozóink nem...

Tarjányi Judit írta...

A csárda előtti forrás vizét bevizsgáltattuk pár éve. Összesen 1 db kóli baktériumot sikerült találni a mintában, a mintavevők azt mondták, lehet, hogy csak a forrásfej kialakítása miatt, mert nehéz belőle steril mintát venni. A saját kutunk vize 30 év előtt erősen fertőzött volt, (százszoros) mára már bakteriológiai szempontból iható, azaz 0 db kóli volt a mintában. Nem drasztikus a helyzet. A kutunk ásott kút és nincs messze onnan. A vízminőség javulását a csatornázásnak és a szennyvízlerakó bezárásának tudom be.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ez egy nagyon jó hír! Köszönjük! Ha nyilvánosak az adatok egy cikket is össze lehetne hozni belőle. :)

Tarjányi Judit írta...

Érdemes lenne bevizsgáltatni újra. Nem kerül sokba. A tendencia egyértelműen kedvező.
És talán valami célszerszámot, csövet is kellene fabrikálni a tiszta mintavételhez.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...