2010. június 2., szerda

Ortorektifikáció

 
Végre sikerült ortorektifikálni az összes 1984-08-16 dátummal készült légifotót a Duna váci-ágáról. Az eljárás lényege, hogy nemcsak vetületi rendszerbe kellett illeszteni ezeket a fotókat, hanem egy domborzatmodellel is korrigáltam őket, hogy a távolságok egyezzenek a térképi távolságokkal. Egy kilométer út egy lejtőn ugyanis más hosszúságú, mint sík terepen, azaz térképen. A három átnézeti  képen látható az egyes szelvények elhelyezkedése. Szándékosan nem a legjobb minőségben, akinek szüksége lenne rájuk, azok kérjék ki a VITUKI-tól. Alattuk az EOV (Egységes Országos Vetület) 10.000-res térképei láthatók a vizsgált területről. A légifotók ennek a térképnek a koordinátáit vették át az ortorektifikálás során.



Az ortorektifikálást az ERDAS 9.3-as programban célszerű végezni, kell hozzá egy légifotó, egy már koordináta rendszerbe illesztett vetület, egy domborzatmodell (x,y,z koordinátákkal) és a légifotó adatai, mint például a fókusztávolság, keretjelek, és a fókusz középponti koordinátája.
Ha ezek nincsenek meg, kár belefogni, nagyon szétcsúszhat az egész. Nekem is becsúsztak 20-30 méteres hibák, ám ezeket az illesztésnél még lehet korrigálni. 

Az 1984-es légifotók jellemzője, hogy a stratégiai fontosságú területeket egész egyszerűen kivágták a negatívokból. A célterületen két ilyen rész található, a Szentendrei-sziget déli részének vízbázisa és a váci cementgyár kikötői része, utóbbi a Büki (Buki)-sziget nagy részét is eltüntette, sajnos. Ezeket a fotókat különösen nehéz volt illeszteni, ugyanis feltétel, hogy ezek az illesztőpontok egyenletesen oszoljanak el, de ha a kép fele eleve hiányzik az már eleve torzítja a végeredményt. A legnagyobb hibák a Szentendrei-sziget északi részén fordultak elő, ez visszavezethető a nagy szintkülönbségre.

 

Visegrádi-várhegy. A szabályos négyzet alapú légifotót ilyen alakúra "gyűrte" a domborzatmodell.
 


Ez a kép pedig akár rejtvény is lehetne, hol készült... Igazán kár volt szétvágni, egy egész sorozatot tettek használhatatlanná.

A légifotók 2000 méteres repülési magasságból készültek, 50.000-res felvételi méretaránnyal. A többi légifotóm alacsonyabbról készült, és a Duna-meder szűkebb környezetét láttatja. Gyakran csak az ártéri erdő és a vízfelület látható rajtuk ezért volt fontos, hogy előbb ez az illesztőpontokban gazdagabb területet illesszem először vetületi rendszerben, mert akkor a többi fotót már ehhez viszonyíthatom. Mondjuk a fehér foltok nem könnyítik meg a dolgomat, de így már fel lehet venni az 1984-es partszakaszt, ami az augusztus 16-i vízállást (reggel 228, este 225 cm - nagyjából középvíz) tükrözi. A napszakot meg lehet határozni az árnyékok szögéből.

2 megjegyzés:

notosz írta...

Buki egyaránt származhat a Bebuki és a Lebuki csárdanévből. (http://mnytud.arts.klte.hu/tkis/cikkek/gugyorib.htm)

Ezt ugyan csak az alföldön használtálák de "
A középkor végétől egyre növekvő, és a 16–17. században különösen virágzó marhakivitel az Alföldről nyugat felé irányult.... Heves, Szolnok és a Jászkunság sőremarháit a váci réven és vámon át hajtották nyugat, északnyugat felé." (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/380.html) Talán az alföldi marhapásztorok nevezték el a csárdát és a csárdárol kapta a nevét a sziget.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Vasárnap találtam egy 1839-es térképet, amin a Buki-szigetet Harsányi-szigetnek nevezik. :) Azt az 1853-as csárdaösszeírást pedig a lehető leggyorsabban megkeresem, köszönöm a tippet!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...