2011. december 17., szombat

A kétarcú Prímás-sziget Esztergomban

 
A kisvizek idején feltáruló Duna-meder az ország minden pontján mágnesként vonzotta a kíváncsiakat. Vajon mik bukkannak elő a habokból? Kincsgyűjtők, hidrobiológusok, amatőr fényképészek és egyszerű járókelők egyszerre csodálkoznak rá a feltáruló látványra. Mintha egy nő éppen a ruháit dobta volna le, feltárva teste körvonalait. Jó volna ilyenkor végig bejárni az egész Duna-medret forrástól torkolatig, de ez persze egyenlő a lehetetlennel. Egy párkányi sörözés alkalmával talán utoljára volt alkalmam megtekinteni a kisvízi mederformákat Esztergomban, hiszen megérkezett végre az eső. Azért végre, mert ilyenkor extrém kisvízi helyzetekben mindig felerősödik a vízlépcső-lobbi hangja. Őket csak az eső, és a vízzel megtelt meder tudja majd újra elhallgattatni. Tehát éppen ideje, hogy a Duna újra kitöltse medrét.

A prímás-szigeti mellékág a kelő nap fényében.
 
Az esztergomi Prímás-sziget abban a szerencsés helyzetben van, hogy még ilyen helyzetben is körülöleli a Duna. Esztergom park-szigete, amely Tát felé egyre inkább érintetlen ártérré alakul át csak hídon, vagy csónakon át közelíthető meg. A városnál a Duna folyásiránya lassan északivá válik, a Gönyűtől egyenesen kelet felé tartó folyó itt ütközik először hegységbe. A hegy lábánál kialakuló öblözet szorosan kapcsolódik a táti medertágulathoz és annak hatalmas szigeteihez. Ez a széles Duna meder Esztergom alatt szűkül össze és kezdi meg kanyargását a Dunakanyarban. 
 
Alámosott zsilip
   
Esztergom városát töltés választja el dél felől a régi dunai ártértől, melyet nem is olyan régen, még vízzel kitöltött medrek hálóztak be. Egy ilyen máig élő vízfolyás torkollik be a mellékágba az árvizek által megroggyasztott zsilipnél. Az erőteljes alámosódás miatt meggyengült műtárgyat hatalmas repedések hálózzák be.
 
A déli szigetcsúcs
  
A Prímás-sziget délnyugati irányból a város felé egyre szélesedik, alakja leginkább egy hegyesszögű háromszögre hasonlít. Hegyesebbik csücske valódi ártér, természetes növénytakaróval. Ez egy kerítéssel elzárt vízmű terület, ugyanúgy a szigeten, mint a parton is. Napi  12000 köbméter vizet adnak az itteni parti szűrésű ivóvízkutak hat település 36000 lakosának. Itt a várostól legtávolabb eső részen egy vízmércével ellátott gyaloghídról tekinthetünk a déli szigetcsúcsra.
 
Balra a fő-, jobbra a mellékág.
  
A szigetcsúcson az ismerős kisvízi látvány fogadja az arra tévedőket. Széles kavicsszegély övezi a fiatal bokorfüzest. Balra a párkányi lakótelep és a Bazilika, jobbra pedig a szerencsére élő mellékág foglalja keretbe a Prímás-szigetet. A kavicsfelszínen láthatjuk a szinte szokásosnak mondható motoros nyomokat, melyeket majd a következő vízszint emelkedés fog elgereblyézni.
 
A szénrakodó
 
A környék egyetlen stabil partszakaszán, ahol kissé összeszűkül az ártér a táti és az esztergomi öblözet között létesült a dorogi szénmedence folyami kapcsolata. Ez a birodalmi lépegetőre emlékeztető létesítmény tette lehetővé a szénszállító uszályok gyors megrakodását. A szénbányászat hanyatlásával sorsa megpecsételődött. Mostanában egykedvűen áll - száraz parton. Ha a magyar szénbányászatnak pénz hiányában szobrot kellene állítani, a zsűri valószínűleg gondolkodás és lelkiismeretfurdalás nélkül rábökhetne erre a szerkezetre.
 
Uszadékfa által letarolt bokorfüzes
   
Az árvizek által lerakott szemét súlya nehezedik a fiatal fűzfákra a sziget déli csücskén. A fák által megfogott szemét és uszadékfa egy következő áradásra vár, mely majd továbbszállítja innen. Helyette pedig örök körforgásként érkezik majd az újabb szemét.

Apró kavicszátony bukkant a felszínre
 
A mederbeli áramlási viszonyoknak tükre a hordalék. A legváratlanabb helyeken lehet a legszokatlanabb formakinccsel találkozni. A parti zátonyok állandóan mozgásban vannak, jövőre talán ez a kisebb példány is máshol lesz már, más alakban.
 
A növényzet nem ismer lehetetlent

A Prímás-sziget főági oldalán szinte teljesen hiányzik a finom szemcséjű üledék, jobbára kavics vagy homok borítja a part menti sávot. A csendesebb vizű mellékágban még találhatók iszapos részek, de ott is hangsúlyos szerepet kapnak a durvább szemcsék. Ez elsősorban a folyó áramlási viszonyait jellemzi, a felgyorsult víz elmos mindent egy bizonyos szemcseátmérő alatt. Másrészt a lebegtetett hordalék sem tud megpihenni a parton. Az osztrák szakaszról pedig már alig érkezik utánpótlás.
 
Kilátás Esztergomra és Párkányra

Kiterjedt kavicspadok találhatók a Prímás-sziget főági oldalán. Itt, középtájon "hízik" a sziget. Ezt a gyarapodást a parton ugrásra készen várják a bokorfüzesek. A kis fűzfák a csupasz kavicson is megtelepednek, feltéve ha elég ideig marad szárazulat a zátony.

A Mária Valéria híd zátonyai
  
A madarak számára ideális telelőhely az ilyen sekély partszakasz. A kibukkanó zátonyokon védve vannak a parti ragadozóktól és elegendő táplálék áll rendelkezésükre a tocsogókban. Néha fel-fel rebbennek ha valaki közelít, de aztán a veszély elmúltával hamar visszatérnek. Madártani megfigyelésekre tehát kiválóan alkalmas helyszín a Prímás-sziget.
 
A kétarcú prímás-szigeti mellékág
 
A mellékág városi szakasza a Tabán hídtól északra szépen parkosított terület. Két oldalán fasorok kísérik a folyót kikövezett sétány mellett. A parti oldalon platánok, a szigeti oldalon pedig fényükből sokat vesztett vadgesztenyék sorakoznak. A hídtól délre még félig-meddig természetes parton sétálhatunk, a város területét elhagyva azonban már valódi ártéri erdőben járunk. Ez a kettősség teszi a Prímás-szigetet egyedülállóvá Magyarországon.

Mellékágban pihenő hajók
  
A sziget városias részén a történelmi koroktól kezdve magasították a felszínt, az árvizek kiküszöbölése miatt. Ma már olyan létesítmények találhatók itt, például könyvtár, aquapark és hotel, melyek nem engedhetik meg, hogy az árvíz elöntse a területet. A szabályozási munkálatok miatt ezek a részek magasabbak, mint a déli természetes rész. Utóbbiról a korabeli térképészek csupán ennyit állapítottak meg lakonikusan térképükön, hogy "überschwimmt", azaz elárasztott terület.

A Prímás-sziget északi visszatorkollása.
  
A vízivárosi szakaszt rendszeres kotrással csónak és hajókikötőként használják a városias rakpartok között. A várhegy által tölcsérként összeszűkített két Duna meder 2,7 kilométeres külön útja során itt találkozik újra, s folytatják együtt útjukat a Dunakanyarban.

A növényzet íve kirajzolja a Prímás-szigetet ha a Bazilika kupolájából tekintünk dél felé.

A Bazilika kupolájából visszatekintve a Prímás-szigetre már nem is tűnnek olyan hatalmasnak a főágat kísérő zátonyok. Az üresen álló betonpalotáktól kezdve a déli rész érintetlen természetéig minden megtalálható ezen a kicsit városi, kicsit vadvilág szigeten.

2 megjegyzés:

Villy írta...

"Jobbra a fő-, balra a mellékág." - Ez fordítva van, balra a főág. Ott van a bazilika meg a párkányi panelek sora.
A könyvtár mér egy ideje elköltözött a szigetről.
A Tabán hidat már átnevezték Szent Erzsébet hídra - sajnos.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Igaz, igaz, javítva. Köszönöm!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...