2010. május 5., szerda

WWF-VITUKI vita a dunai hajózásról

Dunai hajózás


Legnagyobb folyónk és környéke felbecsülhetetlen értéket jelent mindannyiunk számára. A folyó mellékágai, ártéri erdei, gyepei gazdag élővilágot, a kavicságyak mélye pedig hatalmas és olcsón kinyerhető ivóvízkészletet rejt. A Szigetköz és a dél-dunai szakasz növény- és állatfajok utolsó példányainak nyújt otthont, a Dunakanyar páratlan szépsége hazánk büszkesége. a Duna-menti települések lakóinak számára pedig sokszor a folyó jelenti a legfőbb megélhetést. A transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztési programja azonban egészen más szempontokat vesz figyelembe.
Az Európai Unió Közlekedési Politika kiemelt fontosságú projektje a Rajna/Mosel-Majna/Duna belvízi útvonal hajózhatóságának javítása, azaz mintegy 1500 km hosszú szakasz szabályozása, amely a magyarországi Duna-szakaszt is érinti. A szakemberek 2006 januárjától kezdték kidolgozni a "Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány"-t, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére. A tanulmány drasztikus mederszabályozással kívánja elérni a teherhajók 2,5 méteres merülési mélységének biztosítását a Duna teljes magyarországi szakaszán. A meder-szabályozásoknak azonban súlyos ára van mind a magyarországi mind a többi (német, osztrák, román-bulgáriai) szakaszokon. 
Duzzasztás esetén a keresztgátak felett állóvízi körülmények alakulnak ki, ahol megváltozik és silányul az élővilág, valamint megszűnik a halak vándorlási útvonala. A mellékágak levágásával a gazdag élővilágú helyek idővel feltöltődnek és eltűnnek. Az ártéri növényzet csökkenésével nagyobbak és hirtelenebbek lesznek az árvizek, illetve kevésbé lesz hatékony a befolyó csapadék tisztítása, szűrése. A szabályozó művek mögött lerakódó iszap pedig szintén kincset érő ivóvizeinket szennyezi, illetve kavicsos halívó-helyeket temet be, tesz tönkre. Mindez pedig jóval költségesebb víztisztítást és rossz minőségű, drágább ivóvizet eredményez. A kizárólagosan meder-átalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk megfelelőnek.
 
Éppen ezért elkészíttettük a Dunai teherszállítás környezet-gazdaságtani elemzését, amely gazdaságilag is alátámasztja, hogy nincs szükség a meder-átalakításra. Sokkal hatékonyabban lehetne élénkíteni a hajóforgalmat piacszabályozási eszközökkel, kikötői és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel, precízebb vízállás előrejelzéssel, a rakományok egységesítésével, valamint a flotta technológiai fejlesztésével.

Ezen felül fontosnak tartottuk, hogy a Dunai hajózóút fejlesztési program véleményezésébe bevonjuk a társadalmat is, különös tekintettel a folyó mentén élőkre. Fórumokat szerveztünk, és összesen 14 ezer aláírást gyűjtöttünk a Duna mai képének megőrzéséért. Szeretnénk, ha a vízi teherszállítás fejlesztése olyan formában valósulna meg, hogy az ne okozzon ökológiai károkat. Munkánkban számos partnerünk van. A dunai hajózás természetvédelmi kérdéseivel a teljes Duna szakaszon a WWF Duna-Kárpát Program Iroda foglalkozik. A Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) a hajózhatósági tanulmány társadalmi véleményezésében segédkezett. A "Dunai teherszállítás környezet-gazdaságtani elemzését" a Magyar Környezetgazdaságtani Központnak (MAKK) köszönhetjük.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...