2012. december 28., péntek

Lehorgonyzott Népsziget


A térképeken követhető változások gyakran nagy segítséget jelentenek a geográfusoknak, a felszínfejlődés rekonstruálásában. Ilyenkor komoly és hosszas levéltári, térképtári és könyvtári kutatómunka szükséges, hogy minden fellelhető térképet megvizsgálhassunk a lehető legpontosabb eredmény érdekében. Azonban vannak olyan ritka kivételek, amikor a hosszas kutatómunka után kapott eredmény nem áll arányban a ráfordított munkaidővel. Ilyen "hálátlan" terület például a budapesti Népsziget.

1782-1785. Pester Insel

Térképtörténeti kirándulásunk első állomása az I. katonai felmérés szelvénye, mely 1782-1785 között készült. Óbudán még négy különálló sziget állt, és megvan a kis Fürdő-sziget is. Szemben, a balparton ott találjuk a Pesti-szigetet. A szabálytalan, legkevésbé sem áramvonalas szigeten erdőt jelölnek a térképészek. Ekkor még egyetlen épület sem állt rajta, ugyanis az árvizek rendszeresen elöntötték, mint ahogy az egy későbbi leírásból egyértelműen kiderül:
"Az itt ábrázolt Duna keleti partja általjában kemény is Füz fával bé van növe. A Duna ezen oldalán látszik Pest Várassa Szigetjének nagyobb része, melynek dombosabb része nagy Szil és Nyár Fákkal van bé növe, az alatsonyabb része pedig Füzes és Nádas. Ezenn Sziget Keleti széle nevelkedik, a' nyugoti széle ellenben a Jégtöl rongáltatik ugyan, mind azon által Nád és Füz Fa Gyökérrel sürün lévén bé növe magát erössen tartya, s keveset fogy. Nagy ár Viz idején egészen el borittatik."
1826-ban, Vörös László térképész magyarázata szerint a szigetnek két ártéri szintje van, amelyet a növényzet alapján lehet könnyen elhatárolni. A magasabb térszínen puhafás ligeterdő, míg a partokon bokorfüzes társulások uralkodnak. Sajnos az egykori dombosabb szigetmagot manapság szinte lehetetlen kinyomozni, a jelentős feltöltések és földmunkák következtében.
 
1832. Pesti-sziget
 
A Duna Mappáció Budapestre vontakozó szelvényei sajnos elvesztek, azonban a József nádornak ajándékozott kivonat 1832-ből megmaradt. Ezen a Pesti-sziget még mindig szigetként van feltüntetve. Újpest település nem létezik, bár ebben az évben épül fel a legelső ház a Károlyi-féle szőlőhegyen. A sziget formája sokkal áramvonalasabbá vált. Északon valamivel szélesebb, folyásirányban elkeskenyedő formáját napjainkig megtartotta.

1856. Neu-Pester Insel

Újpest 1840-ben vált önálló településsé Rákospalotától. Az új település neve szinte azonnal megjelenik a térképi nevezéktanban, ami meglehetősen különös, ugyanis a sziget ekkor még közigazgatásilag teljes egészében Pest szabad királyi városhoz tartozik. Az 1830-as években épült meg az a töltés, amely elzárta a mellékágat az ide tervezett Téli Kikötő érdekében. Az 1856-os térképen jól látható, hogy a mellékág elzárása nem közvetlenül a parton kezdődött, hanem a váci országút magasabban fekvő homokdombjaitól indult. Feltehetően így akarták megakadályozni, hogy a nagyobb árvizek felülről bejuthassanak az öbölbe. A Téli Kikötő dél felől továbbra is nyitott maradt, így a Duna mindenkori vízállása határozza meg benne a vízszintet. Hogy ez a kisvízi időszakokban se jelentsen problémát rendszeres kotrásra volt és van szükség ma is. Ekkortól akár nevezhették volna Újpesti-félszigetnek is, de valami oknál fogva közel 180 év elteltével is szigetnek nevezi a köznyelv. 

A Zsilip utca nyomvonalán futó töltés révén könnyedén megközelíthetővé vált a sziget, a térképen már utakat látunk, melyek egymást keresztezve futnak a sziget két tengelye mentén. A déli csúcson partbiztosítás létesült a hullámzás elmosó hatása ellen (feketével). Ugyanebben az időben a part felől is épült egy elzárás, mely a mai szélességére szűkítette a medret. A kikötő vize ezáltal csendesebbé vált, az elzárástól délre pedig megindult a partfeltöltés, melynek mértéke a legutolsó képen látható igazán. A töltés következtében megváltozott folyóhidraulika ugyancsak leolvasható erről a térképről; a lerakódó hordalék lassan egyre sekélyebbé változtatja a Zsilip utcai töltés előterét.

Érdekessége még ennek a képnek, az Óbudai sziget északi részén látható elzárás. A Hajógyári-sziget kialakulásának kérdéskörét körbejáró cikkhez érkezett kommentek rejtélyes cölöpjeinek eredetét valahol itt kell keresni...

1861. Pester Insel
 
1861-ben, a lassan körvonalazódó Újpest település mellett újból a Pesti-sziget elnevezés került a II. katonai felmérés szelvényére. A sziget alakja még mindig természetesnek mondható, egyetlen épület sem áll még rajta ekkor. A térkép déli része irányából Pest városa terjeszkedik rohamléptekben szigetünk irányába, felbukkan az épülő Angyalföld neve németül. Északon éppen megjelenik a kicsiny Palotai-sziget, melynek még lesz szerepe ebben a történetben.

1906. Újpesti kikötő sziget
 
Kogutowicz Manó 1906-os Budapest térképén talán a legszembeötlőbb változás az Újpesti vasúti híd megjelenése. A közismertebb nevén Északi összekötő vasúti hidat két év építkezés után, 1896-ban adták át a forgalomnak. A szigeti részen hatalmas töltés épült a vasút számára, hogy a legmagasabb vízállás se fenyegethesse a forgalmat. Ez a töltés gyakorlatilag kettévágta az ekkor még erdős szigetet. Az Újpesti kikötő sziget teljes egészében Budapest közigazgatási határán belül található. A vonalzóval meghúzott határ követte a Téli Kikötő középvonalát. 

A Váci út tengelyén érkező ipari forradalom révén a környéken gombamód szaporodtak a gyárak, a mezőket, szántókat felparcellázták, rajtuk füstölgő gyárkémények nőttek az ég felé.

1921. Ujpesti-Szunyog-sziget

Magyarország 1914. nyarán elnyerte az 1920. évi Nyári Olimpiai játékok rendezési jogát. A Vérmezőre tevezett világversenyt azonban elmosta az első világháború. A győztes hatalmak 1919-ben elvették a szervezés jogát a fővárostól, és Antwerpennek adták. Magyarország nem csupán nem rendezhette meg az Olimpiát, mint vesztes ország, azon nem is indulhatott.

A magyar sportdiplomácia azonban nem adta föl, és komoly erőfeszítésekete tett az 1928-as játékok megrendezésére. Az elkészült tervek szerint a versenyek fő helyszíne az "Ujpesti-Szunyog-sziget" lett volna. A tervekről már volt szó itt a blogon. A nagyszabású beruházás révén a sziget arculata teljesen megváltozott volna, az addig ligetes, épületektől mentes terület szervesen bekapcsolódott volna a város vérkeringésébe. Sajnos a tervekből nem lett semmi. A Népsziget nagy lehetősége örökre elszállt, és aki ismeri a sziget jelenlegi állapotát nem tud mást tenni, mint nagyot sóhajtani.

1929. Népsziget

Akik pedig az "angyalos" vízisport és túratérképeket ismerik, ismerős lehet a sziget 1929-es állapota. A meghiúsult Olimpia sportlétesítményeiből ha más nem is, legalább a csónakházak megvalósultak. A két világháború között a Római parthoz hasonló sportélet és vízi-világ jött létre itt is. A szigetet ezen a térképen nevezik először "Népszigetként". Ez rögtön megcáfolja azt a kézenfekvő etimológiai felvetést, miszerint ezt a nevet csak és kizárólag 1945 után kaphatta ez a földterület. A térképgyűjtemény eme gyöngyszemét élvezet böngészni. Aki pedig még mindig hiszi, hogy nemcsak a társadalomban, és a gazdaságban, de a térképészetben is hatalmas fejlődés ment végbe 1945 után, az vessen egy pillantást egy újabb vízisport térképre, kissé lejjebb görgetve. 

1941. légifotó
 
Első légifotónkon, 1941-ben egy másik sziget került a látóterünkbe. Északról, a megyeri párhuzammű megépülése után hízásnak indult Palotai-sziget lassan közelít a Népsziget felé. A közeledés folyamatos és megállíthatatlan, de ebben az időben a Zsilip utcai töltés még mindig szinte ugyanolyan karcsú, mint újkorában. Pedig már több mint 100 éves ekkor. Partfeltöltés elsősorban a Téli Kikötő oldalán jelentkezett, az itteni gyárak igényei miatt. 

Mivel a parton már szinte minden földterület beépült, megkezdődött az építkezés a Népszigeten is. A csónakházak mellett felépültek a Vízművek parti szűrésű kútjai, de épültek lakások és (hajó)gyárak is. 1943-ban maga a Kormányzó avatott fel hajóslaktanyát közvetlenül a vasúti híd déli, kikötői oldalán. Ez az épület ma is megvan, Sziget Hotelként ismert munkásszállás volt, azóta üresen áll.

1970 körül. Szúnyogsziget
 
A Duna 1:10000-res méretarányú vázlatos áttekintőtérképén ismét a Szunyog-sziget elnevezés szerepel, holott már jóval a II. világháború után járunk. A Vízrajzi Atlaszhoz nagyon hasonló mederfelvétel a Hadtörténeti Múzeum térképtárából származik, dátuma sajnos ismeretlen. Az biztos, hogy 1980 előtti, mert az Észak-pesti Szennyvíztisztító még nincsen rajta. Tovább szűkítve a kört, ugyancsak biztos, hogy 1973 előtti, ugyanis ebben az évben készült el a sziget déli csúcsán egy gyalogoshíd a Vízművek részére, ennek pedig nyoma sincs a térképen. Ugyanakkor nem készülhetett 1955 előtt, mert (újra) áll a vasúti híd. A Palotai-sziget már ott jár a szomszédban, mindössze egy keskeny csatorna választja el a parttól és a Népszigettől. A szigeten folyamkilométer táblákat látnunk (a sziget hossza mintegy 2 kilométer), a déli csúcsnál a mederben lévő jel pedig egyértelművé teszi, hogy azok akik nem voltak hajlandóak elgyalogolni a Zsilip utcáig, kompon is átjuthattak a Népszigetre.

Ezen a térképen a Népsziget már két kerület között oszlik meg. A IV. és XIII. kerületek közötti határ a vasúti híd töltésén fut Nagy-Budapest létrehozása, 1950 óta.

1975. vízisport térkép: Nép-sziget

Ez az 1975-ben készült Duna vízisport térkép szánalmas próbálkozásnak tűnhet az 1929-es angyalos elődjéhez képest. Eltűntek róla a vízisportolók számára "kevésbé" fontos információk, mint például az áramlási viszonyok, a vízmélység adatok, a csónakházak, a vendéglők, az utcák, jellegzetes épületek és még hosszasan lehetne folytatni. A Kádár korszak közepén úgy tűnik újra megnyitották a Zsilip utcai töltést, így a Népsziget újra szigetté válhatott. Persze lehet, hogy csak a térképészek tévedtek - szándékosan. A sok hiányosság mellett az egyetlen szimpatikus plusz információ a hídlábakon található vízmérce 0 pontjainak feltüntetése. Bár az adatok pontossága erősen megkérdőjelezhető, hiszen mi van akkor, ha csupán az imperialista kémek megtévesztése volt a célja a térkép készítőjének?

(Valószínűleg az imperialista hadvezetés is inkább az Angyalos térképeket használta volna...)

1980. Légifotó

1980-ban kezdődött a szomszédos Palotai-szigeten a szennyvíztisztító építése a Duna katasztrofális szennyvízterhelése miatt. A Palotai esetében a sziget elnevezés ugyancsak eufemizmus, hiszen már régen nem az. A vasúti hídtól északra a főági oldalon egy fiatal fűzerdő révén már teljesen egybeforrt a "két sziget". A Népsziget déli csúcsán látható fehér vonal jelöli az új gyalogos hidat. Jól megfigyelhető, hogy a mellékágak hordalékmentes vize jóval sötétebb az áradó főágéánál. Keveredés mindössze a déli csúcsnál jelentkezik.

1980 körül érte el az ipari, és egyben a beépített terület aránya a maximumát. A rendszerváltás után bekövetkezett változások elsősorban a növényzet térhódításának kedveztek, bár ha az állatfarmtól délre eső kiszáradt erdőre gondolunk, nem feltétlenül helytálló ez a megjegyzés.

A Népsziget egy külvárosi ártéri erdőből vált Budapest szerves részévé az elmúlt két évszázad alatt. Arculatát egyfelől az ipar és a kikötő határozza meg, másrészt a kajak-kenu vízitelepek. Funkcióját azóta keresi, hogy alig maradt üzem rajta. Megnyugtató megoldást talán csak a sikeres olimpiai pályázat jelentett volna annak idején...
 
A Népsziget napjainkban (legifotok.hu)

A Népsziget alakja szinte változatlan volt, miután félszigetként a parthoz csatolták. Aki azonban morfológiai változások után kutatna, szívből ajánlom a googleearth csúszkáját, melyen a felvételek időpontját választhatjuk ki. A Palotai-sziget és Népsziget közé eső kicsiny öböl jelentős változáson ment át az elmúlt években. Hogy előnyére, avagy hátrányára, azt mindenki döntese el maga...

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...