Akár rejtvénynek is beillene a mellékelt ábra. Vajon a Duna mely szakaszáról készült ez a domborzatmodell? Magyarországon járunk, Bátaszék és a magyar-horvát határ közötti területen. Itt, a Dunai Szigeteken már két bejegyzés is szólt a Duna mezőföldi szakaszának fokozatos nyugatra tolódásáról, és az ennek következtében jelentkező partomlásokról. Ezen a mellékelt ábrán az a partvonal domborodik ki markánsan, amelyet a Duna legtávolabb elért nyugati irányban. Egykor az élénkebb relieffel jellemezhető terület, a Mecsek előterének lealacsonyodó nyúlványai jóval keletebbre végződtek el. A Kapos, Sárvíz, és Sió vizei ekkor még valahol az Észak-Bácska, déli Kiskunság táján ömölhettek a Nagy-Dunába. Mi okozhatta végül azt, hogy a Duna "megindult" nyugat felé?
Egy Kalocsa központtal jellemezhető süllyedék terület a pleisztocén végén vált aktívvá. Ennek következtében a Duna lassacskán nyugati irányban lecsúszott saját hordalékkúpjáról. Az utolsó eljegesedés után az éghajlat váltakozásai következtében a Duna vízhozama nem volt egyenletes. Voltak időszakok, amikor a mai vízhozamának többszöröse érkezett a mederben. Ezek voltak azok az időszakok, amikor a baranyai magaspart az oldalazó erózió következtében kialakult. A folyó hatalmas kanyarulatai belemartak a nyugati parton a jégkorszakban felhalmozódott laza üledékbe, a löszbe. Később, amikor szárazabb és hidegebb időszakok következtek, a vízhozam csökkent, de hordalék továbbra is folyamatosan érkezett. A folyó csökkenő munkavégző képessége miatt hatalmas kavicstömegek halmozódtak fel végig a Duna medrében. Amikor ismét bővizűbb időszakok következtek, a folyó bevágodott ebbe az önmaga által felhalmozott hordaléktömegbe. Így keletkeztek a folyó menti kavicsteraszok. Egy ilyen terasz figyelhető meg a kép alsó részén, azon a helyen, ahol ma Mohács városa áll. A Duna már csak a Báta-Dunaszekcső-Bár szakaszon éri el közvetlenül a magaspartot, itt a part pusztulása napjainkban is tart. Az pedig, hogy a Duna egykori eróziója meddig terjedt ki, jól szemlélteti ez a domborzatmodell-részlet.
Egy Kalocsa központtal jellemezhető süllyedék terület a pleisztocén végén vált aktívvá. Ennek következtében a Duna lassacskán nyugati irányban lecsúszott saját hordalékkúpjáról. Az utolsó eljegesedés után az éghajlat váltakozásai következtében a Duna vízhozama nem volt egyenletes. Voltak időszakok, amikor a mai vízhozamának többszöröse érkezett a mederben. Ezek voltak azok az időszakok, amikor a baranyai magaspart az oldalazó erózió következtében kialakult. A folyó hatalmas kanyarulatai belemartak a nyugati parton a jégkorszakban felhalmozódott laza üledékbe, a löszbe. Később, amikor szárazabb és hidegebb időszakok következtek, a vízhozam csökkent, de hordalék továbbra is folyamatosan érkezett. A folyó csökkenő munkavégző képessége miatt hatalmas kavicstömegek halmozódtak fel végig a Duna medrében. Amikor ismét bővizűbb időszakok következtek, a folyó bevágodott ebbe az önmaga által felhalmozott hordaléktömegbe. Így keletkeztek a folyó menti kavicsteraszok. Egy ilyen terasz figyelhető meg a kép alsó részén, azon a helyen, ahol ma Mohács városa áll. A Duna már csak a Báta-Dunaszekcső-Bár szakaszon éri el közvetlenül a magaspartot, itt a part pusztulása napjainkban is tart. Az pedig, hogy a Duna egykori eróziója meddig terjedt ki, jól szemlélteti ez a domborzatmodell-részlet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése