2017. december 6., szerda

Hogyan nevezzelek, Buki-sziget?


Valamikor 1911 és 1929 között épült meg az a töltés, amely a kisváci parthoz kapcsolta a Buki-szigetet. Ennek megépülését a szigeten található vízmű indokolta, amely a parti szűrésű kútjaival hozzájárult Vác város ivóvízellátásához. A töltés pedig hozzájárult a Buki-sziget eltűnéséhez, amely nem is olyan régen vette fel ezt a nevet. Úgy, hogy azelőtt 60-70 évvel már volt egy névváltoztatási esete...


A töltés építésének idejéről vannak más adatok is, például Ihrig Dénes "A magyar vízszabályozás története" c. munkájában — a Gödi-sziget keresztgátjával együtt — 1937-1940 közöttre datálja a "Kőhídi-sziget" parthoz kapcsolását. 1973-ban, amikor a könyvet kiadták a Kőhídi-sziget elnevezés már anakronizmus volt, hiszen már Buki-szigetet látunk az 1929-es vízisport térképen. Továbbá az építés időpontja is tévedés, ugyanis a töltés 1929-ben már szerepelt az angyalos vízisport térképeken. A Vác-Budapest és az Esztergom-Vác közötti szakaszt ábrázoló térképlapokon egyaránt. Ám az Ihrig-féle leírás felvet egy kérdést. Mi is volt az a Kőhídi-sziget? 

1929. Buki-sziget

Hogy megérthessük mi is volt az a Kőhídi-sziget, először azt kell tisztázni mi volt az a Buki-sziget. 1929-ig megyünk vissza az időben, ez az első általam ismert alkalom, hogy térképen ez a név jelenik meg. A sziget mellett látunk egy Buki-csárdát közvetlenül a Felső-Gombás patak torkolata alatt. Kaphatta volna a csárda a szigetről a nevét, de mivel már lelőttük a poént tudjuk, hogy a sziget kapta a csárdáról. A Buki csárdának  már nyoma sincs, maga alá temette a DCM kikötője és a hozzá vezető út. Egykor ott állhatott a magaspart peremén, valahol a kerékpár útról is jól látható telefon torony tövében. 

1911. Kőhídi-sziget Duna helyszínrajza

Ha időben visszafelé haladunk a következő térkép 1911-ben készült. A Duna helyszínrajzán 1:5000-es léptékben láthatjuk a fenti szigetet egy új (régi) névvel; Kőhídi-sziget. Nem csupán a szigetet látjuk, hanem a környező homokzátonyt, azaz a partot kisvízi helyzetben. A parton ott van a Buki csárda, valamivel feljebb, a patak partján pedig a Kőhídi csárda. A Kőhídi csárda felett pedig ott magasodik két kőhíd; a régebbi országúti és az újabb vasúti. Régi és híres híd ez, sok csatát látott már; Tragor Ignác így ír róla: 

"A város északi végétől, Kisváctól mintegy ezer lépésnyi távolságra egy magas árok keresztezi az országutat. Ezt az árkot a természet maga alkotta. A Naszályon és naszályalji szőlőhegyeken Ordító-ároknak folytatása ez, mely a Buki-sziget előtt szakad a összegyülemlő esővíz törte magának ezt az utat a Duna felé. Az Dunába. Ez a hosszú árok a Naszálytól a folyamig csak az egy ponton volt áthidalva, ahol most a Kőhíd van."
Tragor Ignác: Vác története 1848-49-ben (részlet) 
Így már könnyen meglátható az összefüggés, a stratégiai helyen lévő híd mellé stratégiai helyen lévő csárda települt, átvette annak nevét és a csárda nevét átvette a hozzá legközelebb eső dunai sziget is.

Előfordult, hogy a térképészek elkavarták a sziget nevét és a kismarosi Kőgeszteri-szigetnek adták, mint például az "angyalos" Pilis turistatérképen. (Ez a térkép egyidős az 1929-es vízisport térképpel és már a Buki-sziget elnevezés szerepel ezen is.)

1846. Harsányi-sziget

A Kőhídi-sziget elnevezés előfordul még 1883-ban, 1863-ban és 1852-ben is, ahogy egyre távolodunk a jelentől és közelítünk a legrégebbi ismert szigetnévhez. Átugorjuk az 1848-49-es harcokat, amelyből bőven kijutott a környéknek és megérkezünk 1846-ba, amikor először találkozhatunk a Harsányi-szigettel (és Balogh A. vízimolnár karójával, ahová a hajómalmokat kötötték ki). Ott látjuk a korabeli váci malomipart a hajóúttól balra. Megszokott helye lehetett a Harsányi-sziget az őrlésnek, 1826-ban Melczel János térképrajzoló is megemlékezik róla a "lassan fogyó" szigetekkel együtt. 
"A Gomb kötö sziget belöröl többször el öntött retekböl és körül még alatsonabb erdöböl áll, mellyel együtt az iszapon a sziget is nevekedik. A Harsanyi és Wátzi szigetek el öntött barna iszapos földü rétekböl állanak, reseznként szakadozó partjaik vannak és lassan fogynak. A bal Duna partja a 71dik Táblán a Szék és Sáncz hegy alatt a hegynek folytatása magos, meredek, agyagos kövétsel vegyes földböl álló, általjába viz forrásos és iszapos karaju. A 67dik Tábla végén és a Sántz hegy alatt hasonló tulajdonsagu a kö hidi patakig. A kö hidi patak gyenge forrasbul ered, és soha sem dagad meg nagyon. A kö hidi kortsma az elött malom volt, de a kevés viz miatt meg változtatott." 
"A Dunán levő malmok, ambár a sebjén állanak kissebb vizkor nem őrölhetnek, és a Harsányi sziget mellé hurtzolkodnak."
 1826. Július 7. Melczel János
A Harsányi elnevezés egyaránt eredhetett személynévből, ill. a hársfa szóból. 

1826. Harsányi-sziget Duna Mappáció

Ha lenne módunk az időben tovább menni bizonyára kerülnének még elő Buki-sziget nevek. Most azonban megállunk annál amit tudunk. A mostanában használatos Buki-sziget nevet valamikor 1911 és 1929 között kapta ez a földdarab. Levéltári kutatásokkal bizonyára lehetne pontosítani a dátumot, hiszen az is lehet, hogy volt egy átmenet amikor párhuzamosan használták a két nevet, de az is lehet, hogy a vízisportok kialakulásával egyszerűen a közelebbi csárda nevére keresztelték az errefelé evezők. Valamivel rövidebb idő intervallum alatt zajlott le a Harsányi-Kőhídi csere 1846-1852 között. Talán egyszer az is kiderül, hogyan és miért zajlott ez a csere. 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...