2010. augusztus 23., hétfő

A Duna kisvizei

 
A Duna szabályozása során a legelső feladat az árvizek kiküszöbölése volt. Ezt nevezzük nagyvízi szabályozásnak. Feladat volt továbbá a folyó medrének alakítása, nehogy jégtorlaszok alakulhassanak ki. A Duna mentén a középvízi szabályozás keretében folyókanyarulatokat vágtak át, hogy a lefolyás zavartalan lehessen. Utoljára következett a kisvízi szabályozás, melynek fő feladata a hajózás biztosítása volt. A két világháborút követő rendezések keretében erről a kérdésről is szót ejtettek. A Dunát nemzetközi hajóútvonallá nyilvánították és felállították a Duna Bizottságot.
A kisvízszint hazai kutatása jócskán elmarad a nagy-, vagy középvíz kutatásoktól. Ennek megfelelően a tudományos közlemények legnagyobb része az árvízi kérdésről szól. A kisvízi szabályozás leginkább a Bős-Nagymaros kérdéskörben jelenik, mint a hajózási problémákkal kapcsolatban.

Kisvíz jelentkezik már augusztus és szeptember hónapban is a kimerülő alpesi víztartalékok miatt. Eztán az őszi hónapok csapadéka még emeli kissé a vízszintet, de novembertől egyre nagyobb terület marad kívül a víz körforgalmából a fagyás miatt. A téli hónapok a felhalmozódás időszaka. Ekkora már az előző tél hava is eltűnt, megszűnik a gleccserek olvadása; csökken a lefolyás. Utánpótlás csak az alacsonyabb térszínek időszakos olvadásából keletkezhet. A Duna legkisebb vizeit Budapesten általában novembertől februárig mérték.

A kisvízi események jellemzőinek becslése

A hidrológiában a kisvíz egy adott időtartam alatt mért legkisebb vízállás (KV). A szelvényen valaha mért legkisebb vízállás (Hmin) gyakran negatív előjelű a medermélyülés következtében (LKV). A közepes kisvíz (Hm,s) egy adott időtartam kisvizeinek az átlaga (KKV). Mérése vízmércével történik. Leggyakoribb a lapvízmérce, melynek 0 pontja be van szintezve, így egyben tengerszint feletti magasságot is mér.
A vízhozamok esetében ugyanígy megkülönböztetjük a kisvízi hozamot (KQ), a legkisebb mért hozamot (LKQ) és a közepes kisvízi hozamot (KKQ).

A hidrológiai szárazság a vízhozam időfüggvény olyan összefüggő szakasza, amelynek folyamán az időfüggvény nem halad meg egy előre rögzített (Qscr) kritikus kisvízhozam értéket.

Q (t) ≤ Qscr

Akkor is érvényes a definíció, ha 1,5 Qscr érték alatt marad a kisvízhozam egy meghatározott rövid ideig.


1. ábra. A Hidrológiai szárazság.

Qscr érték egyenlő a Qsj havi legkisebb vízhozamok tapasztalati eloszlásfüggvényét közelítő törött vonal legalsó egyenesének meghosszabbításán az 50%-os valószínűséghez tartozó vízhozammal. Fizikai jelentése: a felszín alatti eredetű alapvízhozam sokévi átlagértéke.

A kisvízi eseményeket az alábbiakkal jellemezhetjük:
- Kisvízi esemény kezdetének a dátuma.
- Időtartam (tke,m)
- Követési idő (tköv,m)
- Víztömeghiány (VDm)
- Legnagyobb vízhozam hiány (QDmax,m)

A kisvízi esemény kezdő napja meghatározó az előrejelzés szempontjából, ezen napok sokéves átlaga segítséget nyújthat a kisvízi eseményre történő felkészülésre. A mezőgazdaságtól kezdve a hajózáson át az ivóvízellátásig számos gazdasági folyamatot befolyásol. Időtartama a kezdő naptól a kisvízi esemény utolsó napjáig tart. Követési időn a vizsgált és az előző esemény között eltelt időt értjük. Nyáron gyakran követ kisvíz kisvizet, míg ősz végén, tél elején előfordulhat, hogy a következő kisvíz a következő év nyarán jelentkezik.
Víztömeg hiány alatt a mederből hidrológiai szárazság ideje alatt hiányzó vízmennyiséget értünk, mértékegysége 10^6 m3. A legnagyobb vízhozam hiány m idő alatt a legkisebb vízhozam értéket jelenti.
 
1954. január 13.               8 cm
1933. január 20.               24 cm
1909. január 3.                 28 cm
1902. december 14.         45 cm
1947. november 6.           51 cm
2003. augusztus 29.         52 cm

1. táblázat A Duna legkisebb vizei Budapesten

A 2003. évi alacsony vízállás.

Utoljára a Dunán 2003-ban volt rendkívüli kisvíz. Érdekesség, hogy nem ősz végén, télen jelentkezett, hanem augusztusban. Ez a Duna vízgyűjtőjén, elsősorban az Alpokban bekövetkezett csapadékhiány következtében alakult ki. Országos aszály jelentkezett, csökkent a Balaton vízszintje is. A közvélemény inkább az utóbbira emlékezhet, a média jelentős felületet szentelt e kérdésnek. A fővárosi Szabadság-híd lábánál felszínre bukkant az Ínség –szikla. A Dunán még a szárnyashajók sem tudtak közlekedni. Romániában ez volt az eddig mért legkisebb vízhozam, kevesebb, mint 1700 m3/s, aminek köszönhetően a Vaskapu erőmű 25%-on üzemelt. Ilyen alacsony vízállásnál az uszályok veszteglésre vannak kényszerítve. Árujukat, ha romlandó kénytelenek vasútra átrakodni. Ilyen esetek a XIX. században is előfordultak, ilyenkor több tucat hajó várakozott kedvezőbb vízállásra Gönyűnél, hogy Bécs felé tovább haladhassanak.
A Dunán Budapestnél a legkisebb vízállást augusztus 29.-én éjfélkor mérték, az érték 52 cm volt (az előző évben, augusztus 19.-én a Duna vízszintje 9 méterrel volt magasabb, egy áradás következtében).

A 2003. évi kisvizet csak az 1947-ben mért múlta alul. A 1. táblázatban szereplő adatok közül a többi ugyanis jégtorlasz következtében alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a feltorlódó jégtáblák gátként állják el a víz útját, aminek következtében a torlasz alatt kisvíz jelentkezik. A szakirodalomban az ilyen kisvizeket külön kezelik.
 
Irodalom:

Domokos M.-Kovács Gy. 1996: A kisvízi események jellemzőinek becslése. Vízügyi közlemények 1996/4.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...