2016. július 12., kedd

Mekkora vízállásnál lesz Gödnek két szigete?


A Gödi-sziget alsó csúcsa bizonyos vízállás esetén egy külön szigetet képez. Neve nincsen, talán azért sem, mert a strandolók ilyenkor többnyire elkerülik a magas vízállás miatt. 2016. július 7-én apadó vízállásnál lehetett megfigyelni, ahogy ez a kis földdarab hozzánő a "nagy" Gödi-szigethez. Miután a szigetecske másik oldalán már ismert az a vízállás, amikor víz lepi el a mellékágat, most könnyű volt meghatározni ennek a küszöbszintjét is.


A szigetecske kialakulása szorosan összefügg a Gödi-sziget mentén lezajlott folyószabályozási munkálatokkal. A sodorvonal elterelése és az 1948 körül a mellékágban felépített keresztgát nyomán alaposan megváltozott a Duna bal partja. A Gödi-sziget mellékága feliszapolódott, homokzátonyok jelentek meg benne, alsó és felső része teljesen elzáródott a hatvanas évek végére. A sziget és a part között egy hosszú homokzátony épült, melynek legmagasabb részén megtelepedett az erdő 1962-1979 között


Ekkor azonban történt valami a mellékágban, 1979-re az egységes zátony feldarabolódott, a Duna két helyen is átmetszette, kialakítva a már említett szigetecskét (lásd a fenti, 1984-ben készült kép közepén). Két oldalán nem volt egyenlő mélységű a Duna, mint ahogy manapság sem az. A Gödi-szigeten keresztirányba tartó víznek sokkal magasabb szintkülönbséget kell leküzdenie, mint az eredeti ágnak. 2010-ben az utóbbi ágban sikerült meghatározni a küszöbszintet. Ha Vácott 90 centiméterhez közeli értéket mérnek, apadástól vagy áradástól függően eltűnik, vagy  megteremtődik az összeköttetés a fő és mellékág között. De vajon mekkora vízállás esetén válik önálló szigetté a legdélebbi csúcs? 


2016. július 7-én 18 és 20 óra között már nem volt meg a kapcsolat a két víztest között. Ekkor még a másik ágban jócskán áramlott a víz hiszen a 185 centiméteres vízállás hatvan centivel haladja meg a sziget északi csúcsánál mért küszöbértéket. Ott található ugyanis az a pont, amely meghatározza azt, hogy a Gödi-sziget éppen sziget-e, vagy sem.


A kapcsolat az apadás következtében nem rég szakadhatott meg, mert a legalacsonyabb ponton még víz csillogott és lábnyomok sem látszódtak, azaz a vízáramlás a közelmúltig fennállt. Becslés alapján körülbelül 192-190 centiméteres váci vízállásnál szűnhetett meg a déli szigetecske "önállósága". Ezzel kapcsolatban még egy küszöbértéket lehetne számolni; azt, amikor a Duna teljesen ellepi. Bár ehhez a művelethez jó időzítés és erdőben is használható kenu szükséges. 


Úgy tűnhet, hogy ez az érték a helyi hidrológusokon kívül nem sok mindenkit hoz lázba. Talán még a kenusok számára lehet fontos meddig érdemes ezen az ágon próbálkozni. De fontos tudni az itt strandolóknak, hogy 185 centiméteres vízállásnál a "Homokszigetre" vezető út még bőven víz alatt van. Ezért (is) érdemes tehát figyelni a vízállásjelentéseket! Az már csak ráadás, hogy 190-192 centiméteres vízállás felett érdemes ezt a déli szigetecskét elnevezni - mondjuk a már amúgy is bejáratott Homokszigetnek. :)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

„Ekkor azonban történt valami a mellékágban, 1979-re az egységes zátony feldarabolódott, a Duna két helyen is átmetszette, kialakítva a már említett szigetecskét“

Mivel ott töltöttem gyerek és ifjúkoromat, jól ismerem a szigetecske keletkezésének okát. A kialakult homokpadkán az unatkozó fiatalság, tudomásom szerint a Gidófalvy testvérek vezetésével, egy kis árkot ástak. Ezzel „leeresztették“ a mellékág vizét. A kezdetben csörgedezö kis erecskéböl a következö áradással mély árok keletkezett. Ebböl lett az új ág, majd a sziget.

Részleteket erröl Gidófalvy Attila mesélhetne, ha egyeltalán emlékszik még erre a kis „jelentéktelen“ eseményére a mozgalmas életének.

A keletkezés okaira való tekintettel, Gidófalvy Attila után, javasolnám a szigetecskét Gidó névre keresztelni.

Üdvözlettel a Duna menti Linzböl:

Bogdányi István

bogdanyi@gmx.at

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ez nagyon érdekes információ, köszönöm szépen!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...