2017. július 21., péntek

Nyomozás két eltűnt mohácsi sziget után


Talán még a mohácsiak sem tudják, hogy a mezővárosnak volt két kicsiny szigete a "Nagy" Mohácsi-sziget mellett. Élettartamukat tekintve ez nem is csoda, alig százötven év alatt nyomtalanul eltűntek. Mi történhetett velük? A Hungaricana térképeivel eredtünk a nem mindennapi okok nyomába!

1778.

1778-ban járunk, ez az az év amikor a fellelhető legelső térképen megjelent az egyelőre névtelen sziget. A képen Mohács mezővárosát látjuk keletre tájolva. Balról érkezik a folyó, rögtön egy átvágott zátonyt látunk, ma ezen a területen a Szabadság-sziget déli részét találjuk. A Budapesti úti ipartelep helyén állt téglagyár és annak agyaggödre mellett látható Mohács eltűnt szigete (nevezzük most az egyszerűség kedvéért Téglagyári-szigetnek). Északi csúcsa valahol a téglagyár fölött volt, délen a zátonyos rész a Szentháromság-Kisfaludy utcák kereszteződésénél végződött. Ez ma másfél kilométer légvonalban, amely nagy szigetet feltételez. Erdős sziget volt, a déli zátonyos rész kiterjedése vízállástól függött, a képen kb. 200-250 méteresnek ábrázolták. Rendszeres olvasóink már ki is szúrhatták mi okozhatta a sziget gyors eltűnését. Most az egyszer azonban tévednek, nem az elzárás volt a ludas. 

1799.

Következő térképünkön, 1799-ben már nyoma sincs a zárásnak, a hajósok mindkét irányból megkerülhetik a szigetet. Elbontották volna a zárást? Vagy soha sem épült meg és csak tervrajzra tették rá? Az utóbbi lehetőség jóval valószínűbb. A XVIII.-XIX. század fordulóján kevés vízrajzi terv lépett a megvalósítás fázisába. 

1808.

Még egy évtized sem telik el és 1808-ra Mohács város szigete megduplázódik, a déli zátony leszakad a szigetről és önálló életet kezd a városi sóhivatallal (Az 1799-es térképen A betűvel jelölik) és révátkeléssel szemben (az egyszerűség kedvéért ezt a szigetet nevezzük Sóhivatali-szigetnek). A Téglagyári-sziget némiképpen összemegy, már a gyártól délebbre és a Szentháromság-Kisfaludy utcák kereszteződésétől északabbra látjuk, azaz alaposan lerövidült. A sziget és az alsó zátony hossza egyenként kb. fél kilométer lehet a rajz alapján. Újabb nyolc év után ezek a trendek folytatódnak.

1816.

1816-ra a Téglagyári-sziget tovább zsugorodik, a Sóhivatali-sziget pedig beerdősül, de folyásirányban vándorol kissé. Szembeötlő, hogy alacsony vízállásnál is két különálló képződményről beszélhetünk. A két szigetecske még felbukkan az 1827 decemberében a Dunai Mappáción felvett Mohácsi-szakaszon. A téglagyárit még éppenhogy jelölik, olyannyira elmosódott. E dátumtól kezdve a szigetek sorsa bizonytalanná válik, 1856-ban már egyik sem szerepel a hajózási térképen, vagy a két évvel később végzett második katonai felmérés szelvényein.

Ellenben a Téglagyári-sziget ott van az 1865-ös kataszteri, sőt még az 1911-es Duna helyszínrajzon is, tehát csak az 1900-as évek első évtizedeiben tűnt el teljesen, mert az 1930-as vízisport térkép már nem jelöli. A rejtély megfejtése a Mohács és Vidéke 1914. március 8-i számának lapjain rejtőzött, ahol a sziget eltűnésének dátuma és konkrét oka is olvasható:

"Évek során nem egyszer megesik, hogy tavasszal jégzajlás vagy nagy áradás után a Duna képe változást mutat. A hol azelőtt sima volt a viz tükre, ott egyszeriben kisebb-nagyobb zátonyt látunk, másutt pedig a néhány esztendős zátony eltűnt, mintha soha ott se lett volna. De amit most a nagy jégzajlás után tapasztaltunk, az csak nagy ritkán szokott előfordulni.  
Volt Mohács fölött 2 kilométernyire, a Rosenthál-féle téglagyárral szemben egy körülbelül két hold terjedelmű sziget, amely körülbelül 55 év előtt kezdett képződni s az évek során át növényzettel, bokrokkal és fákkal benőtt kies szigetté fejlődött, melyet közönségesen »Felsőzátony«- nak neveztek és melynek területét a város legeltetés céljából bérbe szokta adni. Ez a sziget természetesen a vízálláshoz képest hol nagyobb, hol kisebb terjedelmű volt. Fáit meg bokrait a télen át is, amidőn a Dunát jégpáncél födte, lehetett látni — addig, mig most a jég el nem vonult. De midőn most a jégzajlás elmúlt s a Duna jégmentes lett, hire-hamva se volt a szigetnek, eltűnt, mintha valamilyen természetfölötti erő elfujta volna: elvitte a fölülről jövő, lefelé zajló nagy és súlyos jégtorlasz és áradás — februárius 27-én.
Helyén nemcsak tükörsima a viz, de sőt — mint a viz mérése tanúsította — egy ötméteres vízmérő léc nem ért feneket, bár ott ősszel még száraz földön jártak-keltek." 

1826.

Ilyen gyors ütemű sziget és zátonyvándorlás szokatlan jelenség a viszonylag stabil medrű mohácsi Duna-szakaszon. Kellett, hogy legyen egy kiváltó ok valamikor a XIX. század első évtizedeiben, amely annyira átalakította a meder viszonyait, hogy ez a két sziget 150 év alatt teljesen eltűnt.

Az ok véleményem szerint a gyűrűsháji kanyarulat átvágása volt Báta felett. 1820-ban évtizedes tervezgetés után, temérdek bátai panasz után átmetszették a gyűrűsháji túlfejlett kanyarulatot. Mivel akkoriban a Mohácsi-sziget kisebbik ága, a Baracskai-Duna éppen itt ágazott ki a beavatkozás érintette annak vízhozamát is. Az átvágáson átáramló víz egyre nagyobb hányada került át a mohácsi-ágba, ami a baracskai-ág fokozatos elsorvadását eredményezte. Az átvágás és a szigetek eltűnésének egyidejűsége legalábbis erre enged következtetni. Ez a megnövekedett vízhozam rövid időn belül elmosta a laza, homokos üledékű szigetet déli irányban, örökre eltüntetve Mohács város két szigetét. Az elmosott anyag egy részéből alakult ki később a Cigány-zátony, mely már nem vándorolhatott tovább, mert a folyószabályozás keresztgáttal és sarkantyúkkal lehorgonyozta a mederben.

Térképek forrása:

1778 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2646/?list=eyJxdWVyeSI6ICJtb2hcdTAwZTFjcyJ9
1799 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3237/?list=eyJxdWVyeSI6ICJtb2hcdTAwZTFjcyJ9
1808 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/5409/?list=eyJxdWVyeSI6ICJtb2hcdTAwZTFjcyJ9
1816 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/6174/?list=eyJxdWVyeSI6ICJtb2hcdTAwZTFjcyJ9
1826 https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/5675/view/?pg=0&bbox=-214%2C-4266%2C7025%2C-157

Irodalom:
http://mek.oszk.hu/05900/05926/05926.pdf

2 megjegyzés:

Fodor Gergely írta...

Kedves Dániel!

Előrebocsátva, hogy abszolút laikusként szólok a témához, az idézett forrásokból én arra a következtetésre jutok, hogy a szigetek eltűnése a vizsgált hosszú időszakban kétszer is végbement, miközben egy új született.

Az említett térképeken 1778-tól 1827-ig látványos változásokat követhetünk évtizedről évtizedre. Ezek oka részben a térképkészítés pontatlansága is lehet, mégis kiolvasható egy tendencia, amely a közeljövőben – földrajzi értelemben persze – akár a két sziget teljes eltűnése felé mutat. (A szabályozás hatása ezen időszak végén még nem világos.) Az 1856-os és 1858-as térképeken talán éppen ezért nem szerepelnek már a szigetek. Különösen a katonai felmérés ébreszt gyanút, megértésem szerint azok messze nagyobb pontossággal készültek, mint hogy két, kicsinek éppenséggel nem mondható szigetet kifelejtsenek belőlük.

Az igazán érdekes azoban az 1914-ben született beszámoló, amely a leírt egyetlen sziget keletkezését körülbelül 55 évvel korábbra, azaz nagyjából 1859-re teszi. A más tekintetben pontosnak és hitelesnek tűnő forrás ezt követően a sziget kifejlődéséről ír. És az 1865-ből származó térképen már ismét megjelenik egy sziget.

Ezek alapján úgy látom, a mohácsi szigetek léte nem volt folytonos, ugyanazon a helyen eltűnt, újjászületett, majd megint eltűnt egy, illetve két sziget. Ami a dunai szigetek mozgalmas történetében egyáltalán nem lenne meglepő. Mit gondol?

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Kedves Gergely, ez nagyon is elképzelhető. Ezt a cikket a mai tudásom fényében már másképpen írnám meg. Azóta elkészült ez a kapcsolódó cikk is: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/04/lajos-kiraly-elmosott-orszagutja.html, amiből az derülhet ki, hogy a Mohácstól északra zajló erőteljes partelmosódás szolgálhatott elegendő anyaggal a szigetek újboli felbukkanásához.

Abból nem lehet messzemenő következtetést levonni, hogy ábrázolnak-e valamely szigetet, vagy sem. Erre jó példa a pócsmegyeri Kacsa-sziget: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/11/csillagrombolok-karinthyekkal-szemben.html

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...