2021. április 22., csütörtök

Egy darabka Tolna megye a Duna-Tisza közén

26 hektárnyi erdővel részesedik a Mohácsi-sziget területéből Báta település. A Duna 1465. folyamkilométernél található Nagy-, vagy máshol Öreg-Erdő háromszög alakú területe Tolna megye egyetlen apró része, amely a Duna-Tisza közéből megmaradt. Ez a különös szeglet a Duna két évszázaddal korábbi mederváltozásai által jött létre.

1. térkép A Nagy-erdő 1893-ban (forrás

A bátai lakosság már 1783 óta követelte, hogy Tolna vármegye tegyen valamit a Duna kártételei ellen. A dunai áradások és az oldalazó erózió ugyanis komolyan fenyegette elmosással az épületeket és a lakosság földjeit. Báta ugyan egy domboldalra települt, de ezt a dombvonulatot a Duna kétszáz éve szinte három oldalról mosta, olyan mélyen benyúlt az ártérbe. Az észak felől érkező Dunát a dombvonulat térítette kelet felé és ez a kitettség jelentős partelmosódással járt.

Ekkoriban még Bátánál ágazott ketté a Duna; a nyugati ág Mohács felé, a keleti pedig Baracska felé folyt tovább, ez utóbbi volt korábban a főág szélességét tekintve, amelyet még sokáig megőrzött a régi vármegyei határ is. Tovább bonyolította a vízrajzi viszonyokat, hogy itt, Bátánál torkollott a Dunába a mostaninál jóval hosszabb Sárvíz is. Ez a vízfolyás a szabályozás előtt még a Szekszárdi-dombság tövében kanyargott, nyugat felől határolva a Sárközt.

2. térkép A kettévágott Bátai-sziget kataszteri térképen (mapire.eu)

1820-ban, amikor végre meghallgattatást nyert a bátaiak panasza, és megvalósult a Gyűrűsháji átmetszés, a Mohácsi-sziget északi csúcsa közigazgatásilag még Bátához tartozott (lásd 3. térkép). Érdekes módon annak ellenére, hogy szemmel láthatóan a Mohácsi-sziget félszigetéről van szó, Bátai-szigetnek nevezték ezt a Dunán túli területet. A 3. térképen látható Báta-Dunaszekcső közigazgatási határ akkoriban a félsziget tövében átnyúlt egészen a Bátai-szigetet keletről határoló Baracskai-Dunáig, majd a folyóágat követve észak felé fordult és visszatért a főághoz, amelyet ma Döglött-, vagy Bátai Holt-Duna néven Bátától északra találunk. Mint a neve mutatja ezt a holtágat levágta a folyószabályozás és az ártéri erdő is alaposan benőtte. 

1820-ban átmetszések sorozata formálta át az ártéri tájat; összesen öt szakaszon ástak vezérárkot a folyónak. Volt, hogy a Dunántúl gyarapodott, mint a már említett Döglött-Dunától keletre lévő félszigettel, vagy éppen a Duna-Tisza köze a pörbölyi félszigettel. Kettévágták a kisebbik Pandúr-szigetet is, de a legbonyolultabb helyzet éppen a Bátai-szigetnél történt átvágások következtében jött létre. 

A Baracskai-Duna felső szakasza három különféle új helyzetben találta magát. A legfelső szakasz egy dunántúli holtág lett, Bátától északra. A következő rész ugyancsak holtág lett, de a Mohácsi-sziget részeként, a Bátai-sziget keleti részével együtt. Egy rövid kanyarulata pedig a kettévágott Bátai-sziget alatt főmederré vált. Ide került át a Baracskai-Duna új felső torkolata is, amely ezután viszonylag a gyors elsorvadását eredményezte. 

Mi történt a Nagy-erdővel? A Bátai-(fél)sziget egykori nyelén elhelyezkedő apró területet maradt a Mohácsi-szigeten; három oldalából kettőn továbbra is megmaradtak korábbi szomszédjai; délen a szekcsői határ, illetve keleten a Baracskai-Duna. Azonban nyugatról új szomszédot kapott, ez pedig az új főmeder lett. Tehát 1821-től kezdve már nem az egész Bátai-sziget alkotta Báta település "túlparti" részét, hanem két kisebb exklávé; a Nagy-erdő és a Bátai-sziget keleti része, amelyet ettől kezdve Kis-szigetként emlegettek. 

3. térkép A Baja és Báta közötti Duna szakasz szabályozása 1824-ben (forrás)

Láttuk tehát, hogy Bátának eredetileg két része maradt a Duna-Tisza közén, de azt is láthatjuk, hogy ebből napjainkra csak a Nagy-erdő maradt meg. Mi történhetett időközben a Kis-szigettel? 

A kérdésre nem találtam megnyugtató választ. 1941-ben (mapire.eu) még mindig Bátához tartozott. A Kis-sziget és a Baracskai-Duna lefűzött medre manapság már Szeremle településhez tartozik közigazgatásilag. Hogy hogyan került át oda nem tudni, sem a Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, sem pedig a Bátával foglalkozó írások nem szólnak róla. Létezik azonban egy olyan Duna térkép 1965-ből, amikor a Kis-sziget és a Nagy-Erdő is Szeremléhez tartozik. Az 1974-es Képes Politikai és Világgazdasági Atlasz viszont ismét Tolna megyénél ábrázolja a Nagy-Erdőt. 
Egy magányos épület állt a Nagy-erdő területén, ott, ahol az árvízvédelmi töltés keresztezte az 1870-ben lezárt Baracskai-Dunát. A Kakuk csárda szerepel az "angyalos" vízisport térképen, majd később, 1956-ban került bele a hírekbe, amikor a mellette húzódó töltés a tavaszi jeges árvíz idején átszakadt.  A pusztítás nem kímélte a csárdát, ettől kezdve nyoma veszett. (forrás)
4. térkép A régi Bátai-sziget és a jelenlegi megyehatárok

Röviden összefoglalva a terület történetét, a két exklávét legnagyobb valószínűséggel az 1950-es megyerendezés csatolta át Tolna megyétől Bács-Kiskun megyéhez. Aztán ismeretlen okok miatt 1965 és 1974 között Báta visszakapta (esetleg a térkép téved) a Baracskai-Duna bejáratát őrző erdőt, melynek területe azóta is folyamatosan növekedik a sarkantyúk között lerakódó hordalék miatt.


Ajánlott és felhasznált irodalom:
  • Forintos Veronika-Wilhelm Zoltán: Történeti és természetföldrajzi adatok Báta fejlődésének elemzéséhez, Földrajzi értesítő, 1998
  • Józsa Edina: A település és a domborzat viszonyának geoinformatikai alapú vizsgálata Bátán, Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 2013. 1.
  • Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 10. Tolna megye (1996)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...