2010. február 21., vasárnap

Magyarázat Zsitnyán János § II_361 számú Duna Mappáció során 1826-ban készített térképszelvényéhez tartozó leíráshoz.


Zsitnyán János 1826. július 9.-én jegyezte le ezen sorait.

A címben említett Észak-keleti szakasz azt jelentette a térképezésben, hogy a koordináta rendszernek, amelyben a térképezők dolgoztak Budán volt a középpontja, a gellérthegyi Királyi Obszervatóriumban (ma a Citadella áll a helyén). Ebből a középpontból nézve Göd Észak-keleti irányban helyezkedik el.

A térképlap részben a Göd és Dunakeszi között napjainkban még beépítetlen területeket, részben pedig Alsógöd déli részét írja le. A határ akkoriban is ugyanott húzódott; Göd déli házsorai mögött már Dunakeszi kezdődik. A Tetélteni földek a vasúttól keletre eső dombvidék neve, elnevezése a mai napig térképszelvényeken fönnmaradt. 1826-ban is (és ma is) szántó volt, bár nem trágyázták. A Malomárki legelő a vasút és a Duna között terül el, ebben az árokban éri el a Tetétleni dombok között hulló csapadék a Dunát. Göd puszta Gulya-járása, és az Apróhalmok helye bizonytalan, valószínűleg már beépített terület mindkettő. Az apró halmok homokbuckák lehettek, melyek anyagát a Duna mederből fújta ki a szél. Ennek a homoknak a megkötésére telepítették az akác és topolyfa (=nyárfa) ligeteket. Családi legendából tudom, hogy amikor megvettük a Petőfi utcai (XV. utca) telket az 1910-es évek elején még sűrű akácos volt rajta, és néhány nagyobb nyárfa még a II. Világháború után is állt. (Jelenleg az Alsógödi Sportcsarnok mögött áll még néhány nyárfa-matuzsálem).

Göd és Dunakeszi között a magas part híresen sok forrást rejt, erről Szabó József már 1888-ban írt egy tanulmányt ”Göd környéke forrásainak geológiai s hidrográfiai viszonyai” címmel. A Dunapart egykori meredek szakadását napjainkra a háztulajdonosok az érdekes oligocén (34-23 millió évig terjedő kor) agyag kibukkanásokkal együtt lebetonozták. A part meredeksége miatt itt valóban lehetetlen volt a hajók vontatása. A Csurgólapos nevű szurdokszerű völgy Dunakeszin található a Csurgó étterem és a nagy, Duna fölött átívelő villanypózna között. Benne kis, forrásból táplálkozó patak csordogál. A Dobra völgy helye bizonytalan, valószínűleg a Csurgótól északabbra található völgy neve volt. A Határvölgy, mai nevén a Szakács-kert, jelzi, hogy ez a határ Dunakeszi és Göd között. Ez a völgy ugyancsak szurdokszerű, követi a Duna medre alatt húzódó törésvonalak irányát, csakúgy, mint a fent említett völgyek. Áradások ezen a területen nem jelentkeznek a part magasságának köszönhetően.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...