2011. február 9., szerda

A Danubius-kút

 
A hömpölygő Dunának állíttatta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár - kezdhettem volna hasonlóképpen újra a bejegyzést egy korábbi analógia kapcsán. Ma a  Dunát szimbolizáló egyetlen szobor(csoport) a Danubius-kút, újrafaragva az Erzsébet tér fái között rejtőzik, a "műemlék" buszpályaudvar árnyékában. A téren átsiető emberek többnyire nincsnek tisztában azzal, hogy ki is az a szigorú tekintetű görög istennek tűnő férfi aki a három félmeztelen nő fölé magasodik.

Ister férfialakja

A kút története 1869-ben kezdődött, amikor is a Pesti  Hazai Első Takarékpénztár nyilvánvaló lelkiismeretfurdalásból (székházuk homlokzata kissé tovább nyúlt, mint a tervekben ábrázolt) felajánlotta a Székesfőváros közönségének, hogy díszes közkutat létesít. Az eredeti tervek szerint a Ferenciek terére került volna, végül 1883-ban a Kálvin téren épült fel Ybl Miklós tervei alapján. Ybl Miklós maga is szemmel kísérhette a szobra felépülését, merthogy a maga is a Kálvin téren lakott. A szobrokat Fessler Leo szobrászmester faragta, akinek keze nyomát viselik az Operaház szobrai, és a Várkert Bazár domborművei. A kút legnehezebb darabja, a nagyobbik medencének kőtömbje 1000 mázsát nyomott, és a korabeli legendák szerint félő volt, hogy a Margit-híd nem fogja bírni ezt a terhelést. A kőtömb ugyanis budakalászi kőbányából származott.


A Kálvin téren a front 1945 január 15-16-án haladt át. A harcokban a műemlék súlyosan megsérült. Romjait 1947-ben a duna-parti Közraktárakba szállították. Újjáfaragásával Győri Dezsőt bízták meg, aki 1952-1956 között dolgozott a szobor helyreállításán. Az ő nevéhez fűződik még a Ferenciek terén álló Nereidák szobrának újrafaragása is. A helyreállított szobor azonban nem kerülhetett vissza a közben fontos közlekedési csomóponttá alakult Kálvin térre, így az akkori Engels (ma Erzsébet) téren kapott helyet.

 
A neoreneszánsz szoborcsoport koronája Ister (Danubius) férfialakja, aki enyhén hasonlít Neptunusz, avagy Poszeidón tengeristenekhez. Alatta három nőalak jelképezi a Tiszát, a Drávát és a Szávát. Hogy melyik melyik első ránézésre nehéz eldönteni. A hálót és benne halakat tartó leány nyilvánvalóan a halban gazdag Tisza, a dús szőke hajú, kereszbetett lábú leány a Száva és a vékony, mosolygós pedig bizonyára a Dráva.
 
Dráva                                                              Száva                                                              Tisza
     
Az Erzsébet-téren áthaladva érdemes a szoboralakokat közelebbről is megtekinteni, ugyanis a nőalakok olyannyira bájosan mosolyognak az arra haladókra, hogy az egyszerű halandó hajlamos hosszú ideig csodálni őket, mint tenné azt  a hullámaikkal lenn a folyóik partján.

3 megjegyzés:

ribizlifozelek írta...

Ha jól tudom, a Takarékpénztárt bírósági döntés kötelezte egy díszkút építésére, cserébe az elfoglalt közterületért. Természetesen a díszkút jó sokáig nem épült meg: mindaddig, amig Budapest polgármestere a város első nyilvános vizeldéjét fel nem állította a bankkal szemben. Ezután gyorsan lett kút (és eltünt a vécé).

Hód Hatvanhárom írta...

2014. november 02. Száva lábfeje le van törve. Ma jártam arra.

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Olvastam az urbanistán. :( remélem lesz adakozás a helyreállításra, akkor szívesen besegítünk!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...