2013. február 28., csütörtök

Felszámolt sváb temető sírkövei borítják a Gellért rakpartot


"Ha ez a képen látható sírkő önmagában feküdne a pesti Duna-parton, rossz tréfának is vehetném, de sajnos több száz sírkő hever a Gellérthegy alatt. Mindenesetre furcsa ötlet volt temetői márványkőből kirakni a Duna fenekét."


A fenti részlet Kácsor László természetbúvár-író leírása, melyet fényképpel is illusztrált 1990-ben jelent meg "A folyók élni akarnak" című könyvében. A rövid képaláíráson kívül hosszas böngészés után sem találtam semmi más információt arról, hogy a magyar vízépítő mérnökök miért sváb sírkövekkel erősítették meg a Szent Gellért rakpartot. Az eset mindenesetre nem lenne egyedi, hiszen például Vácott is felszámolt régi temetők anyagával töltötték fel a korzó déli részét. Magad uram, ha szolgád nincs: nem volt más hátra, mint a téli nagyvíz levonultával felkerekedni, hogy saját szememmel győződjek meg erről a folyószabályozással egybekötött kegyeletsértésről.


Ám hiába bóklásztam a Ferenc József (Szabadság) híd és az Erzsébet híd közötti hulladékkal borított rakparti kövek között, egyetlen árva sírkövet sem találtam. Vannak ugyan szabályos faragott kövek a szabálytalan terméskövek között, de azok jobbára a széteső rakpart elemei közül kerültek ki. Feliratos, faragott kő még a víz mélyén sem látszott. Elképzelhető, hogy valaki észbekapott és elvitette innen a sírköveket?  Léteztek egyáltalán? Hogy lehetne ezt kideríteni?

Utolsó utáni esélyként felrémlett, mintha Az erdők élni akarnak blog szerzője egyszer említette volna, hogy éppen a Dráva parti Vízvárra tart Kácsor Laci bácsihoz. Talán egy szemtanú több felvilágosítással szolgálhat! Egy gyors levélváltás után már meg is volt a telefonszám.

Szerencsére Laci bácsi 85 éves korában is kiváló szellemi frissességnek örvend. Elbeszélése szerint ő annak idején, még a '60-as években hévízforrásokat kutatott a Duna medrében, alacsony vízálláskor, az Ínség-szikla környékén. Tőle tudom, hogy annak idején több más partközeli szikla is akadályozta a hajózást, ugyanis a hajóvontató út ott haladt el a Szent Gellért-hegy tövében. Azokat a sziklákat felrobbantották, de az Ínség-sziklát ki tudja miért nem bántották, talán a hévízforrások miatt, vagy talán azért, mert akkor már a gőzösök a Duna közepén haladtak.

A hévízforrások keresésekor teljesen véletlenül találkozott azzal a dunai hajóssal, akinek a darushajója akkoriban öntött új kőszórást a rakpart rézsűje tövébe. A kövek között szép számmal akadtak gótbetűs német sírkövek, márványkeresztek és obeliszkek töredékei. Ekkor készült róluk a könyv illusztrációjának szánt egyetlen fellelhető fénykép.

De melyik lehetett az a temető, melyből a kövek származtak? Budapest egészen az 1860-as évekig német többégű város volt. Temetőiben éppen ezért igencsak gyakoriak voltak a vésett gótbetűs sírkövek. Kácsor László elbeszélése alapján bizonyossá vált, hogy a kövek nem a rakpart építésekor, 1897-ben kerültek oda. Kellett tehát találni egy régi temetőt, melyet a '60-as években valahol a környéken számoltak föl. Ilyen pedig csak egy volt.
 
 
A Németvölgyi temető. 

Ugyan 1912-ben már bezárták, de Budapest ostroma után még temettek a Csörsz utca Alkotás út, Jagelló út által bezárt háromszögbe, mely egykor a főváros legnagyobb sírkertje volt. 1963-ban számolták föl végleg, helyén ma a Gesztenyés kert, a MOM pályák és a Budapesti Kongresszusi központ található. Az évszámok egybevágása miatt nagyon valószínű, hogy ebből a temetőből szállították át az olcsó "építőanyagot" a budai rakpart megerősítésére. Akkoriban persze nem kísérhette az eseményt médiafigyelem és lakossági tiltakozás.

A régi sírkövek pedig feltehetően ugyanott hevernek még mindig, s ha a vízállás alábbszáll, az Ínség-sziklával együtt merülnek újra a Duna habjai fölé. 

Akkor majd gumicsizmában, fényképezőgéppel és dörzsszivaccsal megkeressük őket!


Ajánlott irodalom: Kácsor László: A folyók élni akarnak Gondolat, 1990. 45. p

21 megjegyzés:

  1. Nekem a Márvány kőből van a Tisza feneke kezdetű népdal jutott eszembe. Eddig soha nem gondolkodtam el a jelentésén, pedig most hirtelen izgalmassá vált...

    VálaszTörlés
  2. Aki nem ismeri még (nekem is új volt): http://www.youtube.com/watch?v=LRZ08oI0C2s

    :)

    VálaszTörlés
  3. Tenyleg David, milyen igazad van, most esett le nekem is...pedig az az egyik kedvenc notam.

    VálaszTörlés
  4. Én a talán harmincas évek elején felszámolt tabáni temetőre tippeltem volna, hiszen az volt a legközelebb, bár a német sírkövek ilyen jellegű újrahasznosítása valóban a tipikus kommunista "vallás- és műtárgytisztelet" jele lehet.

    VálaszTörlés
  5. Sőt, ez is ilyesmi lehet:

    http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/az_aluljaro_titka/0-181

    VálaszTörlés
  6. II. kerületben, a Rend (Csend) utcában is volt egy sváb temető, ahova már a 20-as években sem temettek, és később fel is számolták.

    VálaszTörlés
  7. Most elég alacsony a vízszint, nem lenne érdemes körülnézni?

    VálaszTörlés
  8. Voltam lenn, de sajnos semmi nyomukat nem leltem. Vagy elvitték őket, vagy rászórtak még egy pár ezer tonna követ.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most láthatók ùjfent.Csak 10évet kellett várni...

      Törlés
  9. Kicsit ide tartozhat, kicsit off : a Filatorigát városrész csak egy elnevezés, vagy volt ott valami gát? Az tudható, hogy a filatori szó a közeli Selyemgombolyítótól származik

    VálaszTörlés
  10. Volt gát, az védte Óbudát a Dunától északi irányból.

    VálaszTörlés
  11. Sziasztok én talàltam sirkövet 😊😊

    VálaszTörlés
  12. Fényképet küldenél? Vagy elmondanád merre volt?

    VálaszTörlés
  13. Ezt a zenét azért varázsoltad a blogba, hogy minél gyorsabban elpucoljanak innen az olvasók?
    Én egyszerűen nem értem, miért kellett ez ide?

    VálaszTörlés
  14. Petőfi híd budai hídfő, északi irányban az első lépcső aljától jobbra pár méterre, kb . 200-as vízállás alatt jol látszik.http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=843WP_20170630_18_12_29_P.jpg

    VálaszTörlés
  15. Köszi a képet, hamarosan meglátogatom a követ. :)

    VálaszTörlés
  16. A volt temető helyén azért csinálták a Kongresszusi Központot, hogy méltó körülmények között ülésezhessenek pártunk és népünk elvtársai. Nem sokáig élvezhették, ez volt a holtak csendes bosszúja talán?

    VálaszTörlés
  17. Szia Dani! Most olvasom, hogy az alacsony vízállás miatt több sírkő is felbukkant. Várható majd erről egy poszt esetleg tőled is? Az eredeti is nagyon érdekes, jó lenne, ha lenne folytatás! Köszi, Ildi!

    https://index.hu/techtud/2018/10/26/elobukkantak_a_sirkovek_a_petofi_hid_labanal/

    VálaszTörlés
  18. Én is most olvastam. Jó lett volna elsőként írni róla, de sajnos annak idején rossz helyen (egy híddal odébb) kerestük.

    VálaszTörlés
  19. Djurikának !

    Majd sétáljon át a kedves Nagypapájával ( netán volt nyilaskeresztes ) a pesti Duna-partra a Cipők emlékműhöz és kérje meg, hogy mesélje el mit művelt/műveltek ott társaival és az mennyire volt emberhez méltó és dicsőséges.....!!!!! Azután kommunistázzon !!!!

    VálaszTörlés
  20. Occam borotvája2018. november 1. 15:42

    Az elvtársaid voltak az elsők, a licenszadók. Ha arra jársz megnézheted a Lánchíd budai pillérfalánál a márványtáblát Hollán Sándor (államtitkár, 1873–1919) A Tanácsköztársaság ( helyesen patkányforradalom) idején a vörösterror egyik első áldozata lett. Apjával, idősebb Hollán Sándor volt államtitkárral együtt 1919. április 22-éről 23-ára virradó éjjelen hurcolták el Pauler utcai lakásukból a Vörös Őrség Lázár Andor Endre által vezetett különítményesei, majd a Lánchídon hátulról mindkettejüket fejbelőtték és holttestüket a Dunába lökték.

    Fiai, Sándor és Ernő, valamint özvegye és édesanyja sokáig a vörös aparatcsikok hazugság-útvesztőiben bolyongva, csak a kommün bukása után tudták meg a borzalmas valóságot.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...